A béremelés mészárszékre küldte a piacot

Hol maradt az árcsökkenés, ha a kormány 27-ről 5 százalékra vitte le a sertéshús áfáját? Arra, hogy a 22 százalékos különbözet nem jelent meg a fogyasztói árban több magyarázat is van, de a helyzet nem sokban különbözik az eddigitől: a pohár félig tele van és félig üres. A hazai sertéságazat viszont lemaradt az Európai Unióstól, hátrányban van a világpiacon, kérdés, hogy mi lesz a hazai állománnyal, valamint, hogy az állami és uniós támogatásokból megvalósuló beruházások megmentik-e a magyar kondákat. A piac viszont tisztult, lehet minek örülni.
Szabó Dániel, 2018. március 17. szombat, 12:45

Már 1964-ben is a magyar sertéságazat a világon a 14. legnagyobb volt, most egy helyet rontva a 15. legnagyobb exportőr a világon. Viszont a kilátásai nem jók: nemzetközi összehasonlításban nagyon drágák a magyar sertések, miközben sok az elavult vágóhíd és feldolgozó. Ráadásul csökkent is a hazai állomány. Miközben az EU-ban két százalékos volt a növekedés, addig itthon 30 ezerrel csökkent az állomány létszáma, decemberben csak 2,87 millió darabos volt.

Az pedig még nagyobb probléma, hogy kocából is egyre kevesebb van. Tavaly a nagysága 171 500 darabra csökkent, ami 4 százalékos esés egy év alatt. Az anyadisznók nélkül pedig az állomány nehezebben növelhető - derült ki Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnökének keddi beszámolójából.

Ennek hátterében a szakértő szerint az áll, hogy a kormány 27-ről 5 százalékra csökkentette a feldolgozatlan sertéshúsra kivetett áfa mértékét. Tavaly ugyanis a vágásszám 1 millióval, 27 százalékkal nőtt. Viszont eközben a behozatal sem nőtt, amiből Éder arra következtet, hogy tisztul a piac. "Korábban is azt becsültük, hogy a piac 30 százaléka valamilyen áfatrükközéssel vágja le az állatokat. Most ebből 27 százalék előjött" - fogalmazott.

A piacfehéredése hosszú távon pozitív hatású lehet. De kérdés, hogy az áfacsökkentés ezen oldala mennyi idő látszik meg a gazdaságban.

Szükség van változásra

Mintegy tíz százalékkal nőtt a sertéshúsfogyasztás 2016 óta Magyarországon, egy emberre vetítve most 25 kilogramm körüli az éves fogyasztás - mondta el Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter még februárban. Akkor arról beszélt, hogy az áfacsökkentés miatt az emberek inkább megengedhették magukat a termékek vásárlását. De valójában ez nem állhat a háttérben: a fogyasztói árak ugyanis nem csökkentek, sőt!

A húsrészek közül a sertéscomb ára 9, a rövidkarajé 5,7 százalékkal emelkedett, a szárazkolbász és a gépsonka kilónként 4, a párizsi 5, az olasz felvágott 8 százalékkal drágult. Ez részben abból eredeztethető, hogy nőtt a vágósertések ára is, méghozzá 11 százalékkal.

Az áfacsökkentés nem a fogyasztóknál jelentkezett. A gazdákat és a feldolgozókat abban segítette, hogy az általános béremelést kigazdálkodják. A bérnövekedés okozta drágulás a fogyasztói oldalon is jelentkezett: több lett az emberek elkölthető pénze, amely kihatott a termékek árára. Ennek mértékét a szakértő több mint 10 százalékra becsülte.

Éder ennek kapcsán elmondta, hogy az élelmiszeriparban 2017-ben 11 százalékos volt a bruttó jövedelem növekedése. Az önköltség-növekedés látszódni fog az üzleti beszámolókból. A szakértő azt jósolja, hogy csökkenhetett tavaly az ágazati szereplők eredménye.

Nemzetközi hátrány

A versenypiacokon is bajban lehet a magyar ágazat: a hazai vágósertések átlagára idén is meghaladta az EU-s mediánt. Ez pedig annak fényében külön problémás, hogy az uniós árszint is magasabb, mint a világpiaci versenytársaké (Brazília, USA, Kanada). Ebből az következik, hogy a magyar húsiparnak a nemzetközi versenytársak nagy többségénél drágább alapanyagból kell dolgoznia.

A hazai vágósertés termelői ára kilónként nézve a 470-590 forintos ársávban mozgott év közben. Összehasonlításképpen az EU-ban ez nem lépett ki a 450-530 forintos sávból.

A számok egyelőre jók, de picit csalókák

A húsfeldolgozási és -tartósítási ágazat teljesítmény ugyanakkor 9,8 százalékkal növekedett, amit elsősorban a belföldi értékesítés 23,3 százalékos növekedése eredményezett. Ebben a már említett piaci fehéredésnek nagy a szerepe, valamint megjelent egy eddig láthatatlan tétel: megnyílt a mohácsi vágóhíd, ahol olyan termékek jelennek meg, amelyeket a Pick eddig egy saját üzemben dolgozott fel, most viszont forgalomként felbukkan az adatokban.

A magyar húságazat 746 milliárd forint értéket állított elő az ágazat a következő struktúrában: a készítménygyártás 179 milliárd, a baromfihús feldolgozás 281 milliárd, a más húsok feldolgozása 285 milliárd forintot tett ki.

Mi várható?

A jövőre nézvést veszélyt jelentene, ha az afrikai sertéspestis itthon is felbukkanna - a határ közelében már rendszeresek a jelentések. Valamint, hogy az áfacsökkenés folyamata lelassul és a feldolgozott készítmények maradnak a 27 százalékos kulcsban. Az is aggasztó lenne, ha kiderülne, hogy a támogatott beruházások nem reális, üzleti alapokon nyugszanak. Miközben az ágazat szereplői munkaerő és munkabér problémákkal küzdenek. De a legnagyobb veszély, ha nem sikerül beépíteni a kiadásnövekedést a fogyasztói árakba - mondta el Éder Tamás.

Az ágazat abban bízhat, hogy az élősertés-piac stabilizálódásával megáll az állomány csökkenése, sőt, a sertéslétszám növekedésnek indulhat - véli a szakember. Aki abban is bízik, hogy az áfavisszaélések kikopnak az ágazatból. De az is segíthetne, ha az uniós VP és GINOP programok kiterjednek majd az ágazatra, valamint az, hogy a lakosság növekvő jövedelméből majd sertéshúst vásárol. Viszont ennek ellent mond, hogy a magasabb osztályoknál visszaesik a készítmények iránti kereslet.

 

A legtöbb sertéshúst ugyanis a közepes jövedelemkategóriájú emberek fogyasztják. A KSH adatai szerint ezek a fogyasztók sertéshúsra évente 21864 forintot költenek, míg 15339 forintot szalámira. Ezt már csak a legfelsőbb szinten lévő vagyonosoknál mért adatok múlják felül - derült ki Szűcs István, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi docensének előadásából derült ki, akik viszont egy jóval szűkebb réteget tesznek ki. Vagyis a jövedelmi helyzet javulásával csak egy ideig növekszik a sertéshúsra elköltött fogyasztói jövedelem, míg az összes húsfogyasztás esetében ez szinte végig emelkedik, és a szárazárú esetében is végig növekvő a tendencia.

A fotó forrása: KSH.

Emellett fontos befolyásoló tényezők találhatók a fogyasztói igények megváltozásában is. Egyre többeknek fontos az élelmiszerbiztonság, az ellenőrizhető eredet, a biotermelési szempontok és a vegeteraniazmus terjedése. De Szűcs István bemutatott egy kutatást, melyből kiderült, hogy a legfontosabb vásárlási szempont a sertéshús esetében a frissesség, az ár, a zsírosság, majd az, hogy hazai termék legyen. A legkevésbé a tartási körülmények, a kiszerelés, és a csomagolás milyensége érdekli a fogyasztókat. Ez alapján pedig nem kizárható, hogy nőhet a sertéshús részesedése a piacon.

A fotó forrása: Pexels.com.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Archer58, 2018.03.17 19:40

Nem tűnik úgy, hogy évek óta szoros összefüggés van a sertések és a népesség fogyása között?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Kiss.tamas@kissti.hu, 2018.03.17 17:26

Nem Mészáros szerzett annó részesedést sertés ágazatban? Majd hirtelen 5% lett az áfa.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megalodon, 2018.03.17 16:38

1:A spanyol sertéshúsárak (ideszállítva) kb 5% al olcsóbbak mint a belföldi árak és persze végtelen nagy mennyiségben tudják mind idehozni, mind bármely EU piacra bevinni.

2: Itt a határon a sertéspestis, jöhetnek a nagy kivágások, állomány megsemmisítések és a totális armaggeddon azaz a piacokról való kitiltás..

3: A Pick =MCS vágóhid egy veszteséget veszteségre halmozó gittegylet ezer sebből vérzik - kissé dilettáns csapatot rakott össze a Csányi !!!

1+2+3 = Nem valami rózsás kilátások :( , mindenki fölkötheti a gatyáját !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html