Megszületett a régen várt nagy üzlet, a Mol csütörtök este bejelentette a gázüzletág eladását. A vevő az E.ON Ruhrgas International a Földgáztároló Rt., a Gázellátó Rt. 75 százalék mínusz egy részvényéért és az 50 százalékos Panrusgáz csomagért készpénzben fizet 425 millió eurót és átvállal 350 millió euró tulajdonosi hitelt. A Földgázszállító Rt. egy részvény híján háromnegyedére, illetve az előzőekből fennmaradó részekre a Mol eladási opciót szerzett.

A Mol csütörtök este a szerződésaláírás után a BÉT honlapján közzétett közleményéből kiderül, hogy az olajtársaság mintegy 2,2 milliárd euró cégértékűnek tudta elismertetni a teljes gázüzletági tevékenységét a német energipari óriással. Ez mintegy 530-540 milliárd forint, ami óriási összeg különösen ahhoz képest, hogy az olajtársaság könyveiben ezek a vagyonelemek 300 milliárd forint körüli értéken szerepeltek eddig.

 

Minden várakozásnál nagyobb vételár

 

A 2,2 milliárdos cégértékelés meghaladja azt a 15-25 százalékos prémiumot is, amivel az elemzők általában számoltak a gázüzletág eladása kapcsán. Ugyanakkor a Mol közleményéből kiderül, vételárként egyelőre csupán mintegy 425 millió euró folyik be az olajtársasághoz, illetve 350 millió euró cégcsoporton belüli tulajdonosi hitel E.ON tartozássá válik (minden szám csupán becsült adat, amit a várható évvégi mérlegadatokra alapoznak). A tranzakció zárása jövőre várható, így vélhetően a könyvekben is csak akkor jelenik ez meg, a következő két gyorsjelentésre vonatkozó becsléseket így vélhetően még nem kell alapjaiban módosítani. Többek között azért kell ennek így lennie, mert a tranzakció zárásához még a hazai és az uniós hivatalok jóváhagyására is szükség lesz, ami általában nem túl gyors folyamat.

A jövő évet viszont már hatalmas pénzügyi potenciál birtokában kezdheti el a Mol. Ez nemcsak a befolyó 425 millió eurós vételár miatt van így, hanem a tulajdonosi hitelek és az opciók lehívása esetén a további vételárrészek miatt is. Ezek a tárolás és a kereskedelem esetében a már említett 350 millió eurót jelentik első menetben. Ehhez jön még azonban az fennmaradó két huszonöt százalékos csomag értéke (így együtt összesen mintegy 900 millió érték a Mol közleménye alapján), amit öt éven belül hívhat le a társaság, illetve a legynagyobb értéket képviselő szállítás 75 százalékos részének mínusz egy részvény esetleges eladása esetén további becsülhetően mintegy 930 millió euró, amit két évig realizálhat a Mol. Utóbbi opció lehívása esetén itt is sor kerül a nem ismert összegű tulajdonosi hitel átvállalására.

 

Mire költhet a Mol?

 

Bár a pontos számok ebből nem lehet kiszámolni, vélhetően nem túlzás kijelenteni, hogy a Mol akvizícókra felhasználható tőkéje (további hitelfelvétel nélkül) minden opció lehívása esetén majd kétmilliárd euróval nőhet, ami bőven elegendő a régióban ismert potenciális akvizíciós lehetóségek kihasználásához (az OMV-nak mintegy másfél milliárdot kellett költeni a román Petromra!), de ahhoz is, hogy a cég a kutatás-kitermelésben a világon bárhol terjeszkedjen.

A Mol-menedzsment lehetőségei tehát soha nem látott mértékben nőhetnek az ügylet következtében, a Mol pedig eddigi régiós sikereit - a Slovnaft egészének, az INA egynegyedének, és a TVK irányításának megszerzése - tovább fokozhatja és előre léphet a kőolajkészleteinek növelése terén is.

Ezt ígéri is Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a közleményhez fűzött kommentárjában: "Az értékesítésből befolyó pénzösszeget a Mol olyan értékteremtő beruházásokra és projektekre kívánja fordítani, amelyek a meghirdetett stratégiába illeszkedő növekedést biztosítanak társaságunk számára."

A lehetséges célpontokat nem nehéz kitalálni, legalábbis a feldolgozás és kereskedelem területén: adódik az INA-ban való további tulajdonszerzés (ebből a Molt nem lehet kihagyni), de a politikai széljárás változásával a lengyel PKN irányításának megszerzése is felmerülhet (immár talán nem is annyira egyenlő partnerként). Emellett persze bármely, a nyilvánosság számára kevésbé egyértelmű lehetőség is kihasználható lehet majd. A megszerezhető olajkészleteket és kutatási projekteket már kevésbé lehet találgatni, itt bármi lehetséges, de az eddigi nyilatkozatok az oroszországi főirány a valószínű.

 

A legértékesebb rész megmaradt

 

A tranzakcióban figyelemre méltó emellett, hogy a gázüzletág legértékesebb részének (1,25 milliárd euró) bizonyuló szállítási részt (a vezetékeket) a Mol egyelőre nem adta el. Eladási opciója ugyan van a 75 százalék mínusz egy részvény értékesítésére két évig (törvényi korlát), de az olajtársaság döntésétől függ, hogy él e vele. A gázüzletből tehát nemcsak a tárolásban és kereskedelemben megtartható negyedrészek miatt veheti ki a részét a jövőben is, de döntése szerint akár meg is tarthatja a vezetékeket, igaz akkor akkor olajipari akvizícós lehetőségei is korlátozottabbak.

Kockázati tényezők is befolyásolhatják a fenti számításokat. A közlemény többször utal rá, hogy a kialkudott vételár nem fix összeg, azt módosíthatják egyrészt a majdani mérlegadatok, másrészt a szabályozási környezet változásai. Ez azt jelenti, hogy a politikának még mindig van befolyása, a hazai gázárszabályozás esetleges módosítása befolyásolhatja az üzlet végeredményét (utóbbi a tárolásról és kereskedelemről szóló üzletben nem kitétel). A részvényesek tehát még mindig izgulhatnak a politikai döntések miatt, ez a kockázat azonban mindenképpen jelentősen csökkent.

 

Összességében...

 

Összeségében értékelve a bejelentést elmondható, hogy a Mol minden eddigi várakozásra rácáfolva további pozitív meglepetést tudott okozni a részvényeseknek. Ez vélhetően a pénteki árfolyamalakulásban is tükröződhet majd (bár egy ilyen bejelentés talán megérne egy felfüggesztést), ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a gázüzletág eladása részben már beépült a 11 ezer forint körüli árfolyamba. Az olajcég az ügylettel újabb hatalmas lépést tett előre, kétségkívül elérve az idén Mosonyi György vezérigazgató által megfogalmazott célt, a világviszonylatban középméretű (öt és tízmilliárd dollár közöttii értékű) olajcéggé válást. Ez még akkor is szép, ha ebben valamelyest segített a dollár gyengélkedése is...

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!