A naptár szerint itt az ideje mindent eladni

Közeleg az év rosszabbik fele tőzsdei szempontból, de ez egyelőre nem aggasztja a piacot. A hangulat ugyanakkor sokat romlott a kisbefektetőknél, mégsem biztos, hogy minden részvényt érdemes eladni.
Lovas-Romváry András, 2013. április 15. hétfő, 17:13
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Alig több mint három hét van hátra áprilisból, s elérkezik az év kedvezőtlenebb fele tőzsdei szempontból. A régi tőzsdei mondásnak, amely szerint "sell in may and go away", azaz adj el májusban és menj el, meglepően sok igazságtartalma van statisztikai szempontból, s ez a hatás az elmúlt években többször látványosan is éreztette hatását. Több tanulmány is született már a részvénypiacok szezonalitásának témájában, s szinte mindegyik arra a következtetésre jutott, hogy hosszú évekre visszamenőleg a nyári hónapok − tehát a május elejétől október végéig tartó időszak − szignifikánsan alacsonyabb teljesítményt hoznak a tőzsdei árfolyamok szempontjából, mint a téliek, azaz az október végétől induló félév.

Az elmúlt években a Standard & Poor's szakértői is publikáltak egy tanulmányt a részvénypiacok szezonalitásáról, s az új-zélandi Massey egyetem szakértői is több kutatást közöltek ezzel kapcsolatban. A tanulmányok nem csak az amerikai részvénypiacokon igazolták statisztikailag a tételt, de a világ más nagyobb tőzsdéin is − ez persze nem meglepő, figyelembe véve a részvénypiacok között létező korrelációt.

A befektetők idén még erősebben érezhetik, hogy május közeledtével érdemes visszavágni a részvénypiaci kitettséget, az elmúlt három évben ugyanis durván érvényesült a szezonális hatás. Az amerikai részvénypiac 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is a tavaszi hónapokban tetőzött (három éve április 26-án, két éve május 2-án, tavaly március 27-én érte el lokális csúcsát), s innen mindhárom alkalommal masszív korrekció indult, amely néhány hónap alatt 210, 300, illetve 160 pontos esést hozott az S&P−500-as részvényindexben. Ennek ellenére a befektetőkön egyelőre nem látszik az eséstől való félelem, az S&P−500-szerdán új, történelmi csúcsra menetelt.

A hangulati felmérések eközben meglehetősen felemás képet mutatnak. Az amerikai tőkepiaci hírlevélíróknak jelenleg csak mintegy 20,6 százaléka pesszimista a részvényeket illetően, ami nagyon alacsony érték; igaz, két-három héttel ezelőtt még ennél is alacsonyabb értékek szerepeltek a felmérésben. Az ilyen helyzetekben általában inkább esés következik középtávon a részvénypiacon. Ugyanakkor a ciprusi események miatt kibontakozó kisebb esés, a növekvő geopolitikai kockázat Ázsiában a kisbefektetők körében hatalmas riadalmat okozott. Szövetségük, az AAII felmérése szerint már csak 19 százalékuk vár tőzsdei emelkedést a következő fél évben, s 54,4 százalékuk áresést, ami hatalmas hangulatromlást jelent a korábbi hetekhez képest. Meg kell jegyezni, hogy az ennyire pesszimista szélsőség általában emelkedésnek szokott megágyazni, azonban az elmúlt években sokszor volt rá példa, hogy az AAII-felmérés vezető, s nem pedig kontraindikátorként viselkedett a tőzsde iránya szempontjából. Az amerikai alapkezelők szövetségének felmérése szerint még a kedvezőtlen munkaerő-piaci adatot megelőzően, múlt hét csütörtökén a tagok nettó long kitettsége 70 százalék közelébe csökkent az S&P−500-as index irányában, ez messze elmarad a január végi, 100 százalék feletti rekord értéktől.

A Marketwatch írása szerint ha valaki fél is a május-hatástól, még benne maradhat a részvényekben. Nem minden szektort érint ugyanis kedvezőtlenül a szezonalitás. Szintén a Massey egyetem egyik professzorának tanulmánya szerint az említett szezonalitás az amerikai részvénypiacon elsősorban a termelői, ipari szektorban érezteti hatását, miközben a a fogyasztási cikkeket előállító szektorokban, a pénzügyi szektorban, a technológiai és távközlési szektorban szinte egyáltalán nem kimutatható. Ez alapján, ha valaki a viharos hónapok során is részvényeket szeretne tartani, akkor lehet bölcsen teszi, ha innen válogatja össze portfólióját.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK