A politika foglya volt idén a forint, a zuhanás elmaradt

Az idei év egészében mind az euróval, mind pedig a dollárral szemben jelentősen erősödött a forint, hála a magas kamatnak. Az árfolyam mozgását a különböző makrogazdasági, illetve politikai eseményeken túl elsősorban a jegybank és a kormányzat közötti konfliktus aktuális állása és intenzitása határozta meg.
Kolozsi Pál, 2004. december 23. csütörtök, 11:24
Fotó:

Mind az euróval, mind pedig a dollárral szemben jelentősen erősödött 2004-ben a forint. A közös európai valuta január elején 270 forint körül is járt, míg december végén jellemzően 246 forint körüli szinteken születtek kötések a bankközi devizapiacon, azaz mintegy kilenc százalékos volt a magyar deviza erősödése. A dollár az év elején 215 forintig erősödött, aminél a mai 183 forintos szint csaknem 15 százalékkal gyengébb.

A kamatszint jelentős hatással van az árfolyamra. Magyarországon a jegybankra óvatos kamatpolitika volt jellemző, azaz inkább csak akkor nyúlt a kamatokhoz, ha úgy vélte, hogy annak csökkentését semmiképp sem sínyli meg a forint kurzusa. A jegybanki alapkamat az év kezdetekor 12,5 százalékon állt, és ezidáig hét alkalommal nyúlt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a kamatlábakhoz, az esetek többségében 50 bázispontot tett ki a mérséklés. Jelenleg 9,5 százalékos a jegybanki alapkamat, ami továbbra is vonzóan magasnak számít.

A forint árfolyamának mozgására, illetve volatilitására nagy hatással volt a kormány és a jegybank között már 2002 óta dúló, árfolyampolitikával kapcsolatos harc éppen aktuális állása, és az egyéb politikai természetű hírek is meglátszottak a kurzuson.

Január elején a 2003-as költségvetési hiányt elkalkuláló László Csaba menesztése, illetve a kijelölt utód Draskovics Tíbor megnyilatkozásai - a "Kenya-effektus" - rázta meg a piacokat. Nem tett jót a forint árfolyamának az sem, hogy kormányzati illetékesek ekkor kezdtek el arról beszélni, hogy az államháztartás tavalyi, vártnál magasabb hiánya miatt meg kell emelni az idei deficitcélt és az eurócsatlakozás prolongálásáról is egyre gyakrabban lehetett hallani. Az év elején gyengülő forint sok elemzőt ma már indokolatlannak bizonyult pesszimizmusra indított, a Bank of America például februárban a jelentős árfolyam-kockázati sávba sorolta a forintot, és 2004 végére 280 forintos euróárfolyamot valószínűsített.

Az euró április és július vége között jellemzően 250 és 255 forint között forgott, majd augusztusban lecsúszott a 245 és 250 forint közöti sávba. A jegybank ellen októberben indult újabb jelentős kormányzati támadás, ekkor került szóba ugyanis a jegybanktörvény módosítása. Gyurcsány Ferenc kormányfő is ekkor kezdett erőteljes kommunikációs harcba a forint gyengítése érdekében - a jelek szerint eddig eredménytelenül, az euró ugyanis azóta is folyamatosan 245 és 248 forint körüli szinteken tanyázik. A miniszterelnök többször kifejtette, hogy a kormánynak olyan gazdaságpolitikát kell folytatnia, amely az eddiginél nagyobb mozgásteret biztosít a jegybanknak arra, hogy csökkentse a magas kamatszintet, ami a forint gyengülését eredményezheti.

December elején Gyurcsány szövetségeseket keresett és a nagy exportőrök személyében természetesen talált is a jegybank árfolyampolitikája elleni harchoz. A hónap első heteiben szinte minden nap megnyilatkozott ez ügyben és kifejtette, hogy véleménye szerint a jelenlegi forintárfolyam oktalan nyomást helyez a belső magyar piacra, amikor kedvezményezi az importőröket, nehéz helyzetbe hozza a magyar mezőgazdaságot, élelmiszeripart, könnyűipart. A magyar gazdaságnak ez az árfolyam- és kamatpolitika nem barátja, hanem ellenfele - vélekedett Gyurcsány. Szerinte a versenyképesség kulcskérdése az árfolyam-politika, s folyamatos, lassú kamatcsökkentéssel a mostaninál gyengébb árfolyamot lehet elérni.

Az év utolsó napjaiban már nyugalmat várnak a bankközin a szakemberek, de a szűk likviditás folytán egy-egy kisebb kötés is elmozdíthatja az árfolyamot.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK