A részvénypiacon nem örültek a Mol-ügyletnek

Eladással reagáltak a magyar tőzsdén a Mol részvényesek azután, hogy a magyar állam bejelentette megvette az orosz Szurgutnyeftyegaz részvényeit. A Mol vezetésével így a BUX 1,2 százalékkal 22 779 pontra esett vissza.
Deák Bálint, 2011. május 25. szerda, 17:05
Fotó:

Magas 5,7 milliárd forintos forgalom mellett esett a Mol sokat szerdán azután, hogy előző nap a kereskedés közben függesztették fel a részvény adásvételét. A nap elején még bizonytalanság jellemezte a részvény piacát, amit jól mutat, hogy egy pillanatra még pluszba is húzták az árfolyamot. A napi maximumot jelentő 23 370 forint után azonban tömegesen jelentek meg az eladók, így gyors zuhanásba váltott a részvény, amely végül 2,8 százalékkal 22 660 forintig esett vissza. Bár az esés elég nagy volt azonban figyelembe véve, hogy előző nap 4 százalékos pluszban volt a felfüggesztésekor a részvény, még elfogadható mértékű korrekciónak is betudható a változás.

A többi részvény közül a kedvezőtlen nemzetközi hangulat érdekes módon leginkább a Richter árfolyamát viselte meg, ez a részvény is azonban jóval kevesebbet esett mint a Mol. A gyógyszergyártó részvénye 1 százalékot csökkent, így 35 505 forinton zárt. Érdekes módon az előző nap szintén jelentősen 3 százalékkal dráguló OTP szinte nem is korrigált, annak ellenére, hogy csütörtökön érkezhetnek az adós mentő csomaggal kapcsolatos részletek. Bár a részvény napközben 6000 forint alatt is megfordult, végül 6047 forinton 0,1 százalékos mínuszban fejezte be a napot. A Magyar Telekom ugyanakkor 0,9 százalékkal 541 forintig csúszott le.

A kisebb részvények közül a gyorsjelentését előző nap közlő Zwack nem reagált érdemben a friss számokra. A részvény árfolyama ugyanis 13 800 forinton stagnált. a vidéki terjeszkedésről beszámoló Appeninn viszont 2,4 százalékka drágult, ami 461 forintos árfolyamot jelentett.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK