Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az EU legfelsőbb bírósága által kedden jogtalannak minősített jogszabály szerint a Volkswagenben egyetlen tulajdonos sem rendelkezhet 20 százalék feletti szavazati aránnyal még akkor sem, ha részesedése ennél nagyobb. (A Mol esetében nem törvény, hanem az alapszabály rendelkezik úgy, hogy a 10 százalék feletti pakettel bíró tulajdonosok is legfeljebb csak 10 százalékkal szavazhatnak.) A bíróság megállapította, hogy ez a német törvény a külföldi befektetők távoltartását szolgálja. A testület mindemellett nemet mondott arra a szabályozásra is, amely a német kormánynak biztosított jogot, hogy tagokat delegáljon a VW igazgatóságába - tudósított a BBC.


A VW-részvények kora délután több mint 3 százalékos mínuszban forogtak, amivel a DAX harmincas kosarának legnagyobb vesztese címet érdemelték ki.


A német szövetségi kormányzat közölte: gyorsan fog cselekedni, hogy módosítsa a jogszabályt. Az igazságügyminiszter ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy a bíróság nem ismerte el a kormányzat azon érveit, amelyek szerint Németországot, mint üzleti helyszínt igyekeztek megvédeni.


A VW-ben 31 százalékkal rendelkező Porsche az uniós döntés nyomán nem nyilatkozott arról, hogy szándékozik-e átvenni az irányítást a társaság felett. Bár több elemző jó ideje úgy véli, hogy a luxus sportkocsikat gyártó cég szívesen megragadná a kormányrudat, a Porsche közölte, egyelőre nincs arra vonatkozó döntés, miként tehetné ezt meg. A Porsche szóvivője hozzátette: bármiféle, a cég VW-részesedését érintő döntést a társaság igazgatósága hivatott meghozni, ám azt egyelőre nem tudni, hogy születik-e erre vonatkozó határozat a testület következő, november 12-ei ülésén.

A Porsche első embere mindenesetre megjegyezte: a cég természetesen igencsak érdekelt abban, hogy teljes mértékben képes legyen kihasználni szavazati jogát a VW-ban. A Porsche egyébként korábban jelezte, elegendő opciót kötött le ahhoz, hogy szignifikánsan növelje VW-pakettjét.


Ami az uniós döntés hazai vonatkozásait illeti, az október elején a parlament által elfogadott lex Molról korábban, az IRM honlapján fellelhető tervezet alapján Várnai Rupert, a Várnai és Társa Ügyvédi Iroda partnere korábban úgy vélekedett, hogy az első ránézésre nem ütközik semmilyen európai uniós jogszabályba, alapelvbe. Ezt támasztja alá az is, hogy az európai belső piacért felelős biztos eddig nem nevesített olyan indokot, amely miatt a törvénytervezet az uniós jogszabályokkal ellentétes lenne, a lex Mol - uniós jogi szempontból - nem korlátozza sem a részvényeseket, sem a tőke szabad áramlását. Az a kritikusok által hangoztatott vélemény sem állja meg a helyét az ügyvéd szerint, hogy az it- és fb-tagok visszahívásának háromnegyedes többséghez kötése aggályos volna, hiszen erre vonatkozó irányelv nincs, ráadásul ilyen kitétel például még az osztrák jogban is fellelhető. Az egy szavazat-egy részvény elv érvényesítése kapcsán pedig maga McCreevy biztos jelentette ki, hogy e vonatkozásban szükségtelen bármilyen uniós beavatkozás. Az EU-országok túlnyomó többségében egyébként van olyan jogszabály, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az ellenséges felvásárlással szembeni védekezésre.


A lex Mol ellen nemrégiben az egyéni befektetőket képviselő Tebész és Bokros Lajos is tiltakozott - a volt pénzügyminiszter szerint a jogszabály a hazai oligarchák magánérdekeit védi, közérdekről szó sincs.


Az Európai Bíróság egyértelműen állást foglalt a részvényesek szavazati jogának korlátozása ellen, amely ellentétes az EU joggal - áll az OMV közleményében.  A dokumentum úgy fogalmaz: a bíróság ítélete megerősíti azt a nézetünket, hogy a Mol alapszabályában foglalt szavazati korlátozás direkt akadálya a tőke szabad mozgásának és ellentétes az európai joggal.

Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI-nek elmondta: azért nem lehet összehasonlítani a németországi és a hazai jogszabályt, mert az alsó-szászországi VW-törvény arról szól, hogy egy állam egy egyedi szabályozással korlátozta a részvényesek jogait, így a szavazati jogát is. Ez bizonyult az EU szabályaival ellentétesnek.
Hozzátette: az Országgyűlés által 99 százalékos többséggel elfogadott magyar törvény viszont általános, számos társaságra vonatkozó jogszabály, amely éppenséggel tágítja a részvényesi jogosítványokat azzal, hogy a legfontosabb döntéseket az illető társaságok közgyűlésére bízza.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!