Évek óta folyamatosan nő India és Thaiföld cukortermelése, amely csak továbbtáplálja az amúgy is túlkínálattól szenvedő piacot. Ráadásul félő, hogy India még több cukrot lapátol ki a világpiacra, miután a belső árak kétszer gyorsabban esnek, mint a nemzetközi szintek. A kieső bevételt az indiai termelők vélhetően külkereskedelemből próbálják majd pótolni.

Ez további áreséshez vezethet, pedig már így is elég olcsó a nyerscukor és a fehér kristálycukor. Utóbbival kedden kilencéves mélyponton, 3,4 dollár/font áron kereskedtek, tonnánként pedig 325,7 dolláros áron lehetett jegyezni. A nyerscukor ára "csak" 2,5 éves negatív rekordot ért el: 11,07 cent/font szintre esett, a leggyengébbre 2015 szeptembere óta.

Kapcsolódó

Jobb ez már nem lesz

Indiában a belső piacon nagyot zuhant az árszint. Tavaly október óta az NCDEX Kolhapur piacán az árak majdnem 25 százalékkal 419 dollár/tonnára csökkentek. Míg a londoni árupiaci tőzsdén ugyanebben az időszak a határidős árfolyam 10 százalékkal 329,20 dollár/tonnára csökkent.

Elemzésében az S&P arra is kitér, hogy a különbség az ország belföldi és a londoni tőzsde árai között az azonnali ügyletekben az október 3-i 192,50 dollár/tonnás értékről 89,80 dollár/tonnára csökkent.

Az állam vélhetően a magas belső keresleti árakat csak úgy tudja majd fenntartani, ha a nagyobb előállítóknak exporttámogatást ad. A kisebb malmok így kihasználhatják a magasabb otthoni árakat és túlélhetnek. Viszont így a világpiacokon megjelenő nagy mennyiségű áru csak erősítheti a túlkínálatot, felerősítve ezzel a medvepiacot - írja a Reuters piaci körképe alapján a CNBC.

Európa lépése sem tett jót

Van egy másik nehézség is: tavaly októberben futott ki az Európai Unió egyik legrégebben hatályban lévő piacszabályozó lépése, az 1968-as cukorkvóta. Ennek lényege az volt, hogy támogatásokkal védték a közös piac termelőit az alacsony világpiaci szintektől. Ennek megszüntetését célozta meg az uniós cukorreform, amelynek intézkedései 2006. július 1-jén léptek hatályba főként Európában a cukor árának csökkentése, és az unió támogatott cukorkivitelének megszüntetése érdekében.

A reform részeként támogatták a cukorrépa-termelőket és cukorgyártókat, akik felhagytak e tevékenységgel, lemondtak a támogatott kvótáról. Az unió 2013-ban döntött a kvótarendszer, az Európai Unió cukorpiaci rendtartása megszűnésének 2017. szeptember 30-i időpontjáról.

A tagországok 2006 és 2009 között összesen 5,8 millió tonna cukorkvótáról mondtak el, a teljes kvóta 14 millió tonnára csökkent. Ebből 13,3 millió tonna cukor, a többi izoglükóz volt.

Magyarország uniós csatlakozásakor a rendelkezésre álló cukorkvótájának nagyjából 75 százalékáról, 2007 és 2009 között összesen valamivel több mint 300 ezer tonnányi cukorkvótáról mondott le. Az uniós szabályok alapján így kiegészítő támogatásra volt jogosult.

A cukortermelés csökkentésének ellentételezésként 2006-2013 között 627 millió euró (170-180 milliárd forint) uniós támogatás érkezett az országba, amelynek 65 százaléka - 350 millió euró (mintegy 100 milliárd forint) - azokhoz a répatermelőkhöz jutott, akik felhagytak a termeléssel. Valamivel kevesebb, mint 27 százalékot - 169 millió eurót (45-50 milliárd forint) - a cukorgyárak kaptak. Ebből az összegből biztosítaniuk kellett a gyár lebontását, a környezet helyreállítását és a dolgozók elbocsátásának költségeit. Az eredmény az lett, hogy Magyarországon 2018-ban egy darab feldolgozó, a kaposvári cukorgyár működik, a többit felszámolták.

Elöntötték a piacot

Az EU globális piacvezető a cukorrépa-termelésében, a világ termelésének mintegy 50 százalékát adva. A cukorrépa ugyanakkor a világ cukortermelésének mindössze 20 százalékát teszi ki, a fennmaradó hányadot cukornádból nyerik ki. De közben ennek a nagy részét már nem éri meg az unióban felhasználni: egészségügyi okokból limitált, hogy a különböző feldolgozott élelmiszerekbe - például csokoládé, lekvárok, befőttek, üdítők - mennyi cukor kerülhet. Ezt az arányt folyamatosan csökkentik, tehát egyre több cukor felesleges az államszövetségen belül és kerül ki a globális kereskedelembe.

Ezzel azt célozták, hogy az előállítók a termelést a valós kereskedelmi lehetőségekhez szabják, és kiaknázzák az új exportpiacok lehetőségeit. Vagyis öntsék a világra a felesleget és éljen meg, aki tud. Közben fenntartottak több agrárbeavatkozási lehetőséget - többek között a piaci válságok esetén az uniós behozatali védővám, illetve magántárolási intézkedések bevezetésével reagálhatnak.

Mint azt már felidéztük, az uniós cukorrépa-termesztés és cukorelőállítás visszaesett. A konszolidálódott piacra viszont most nehéz évek várnak, ha a világ legnagyobb cukornád-termelője, Brazília mellé belép India és Thaiföld is.

Szakértők arra számítanak, hogy 10-11 cent között maradhat a fontonkénti ár, amely már sok termelő esetében kérdésessé teszi a gazdaságosságot. Legkorábban áremelkedés csak novemberben várható, ha a szereplők egy része inkább felhalmozza a megtermelt nyers- és fehér kristálycukrot, hogy csökkentse a túlkínálatot és magasabb árszinten öntse ki a készleteit. Ez pedig azt eredményezheti, hogy rövid távon felszökhet az ár, majd beszakadhat.

A fotó forrása: Joel Saget/AFP.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!