Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Évek óta folyamatosan nő India és Thaiföld cukortermelése, amely csak továbbtáplálja az amúgy is túlkínálattól szenvedő piacot. Ráadásul félő, hogy India még több cukrot lapátol ki a világpiacra, miután a belső árak kétszer gyorsabban esnek, mint a nemzetközi szintek. A kieső bevételt az indiai termelők vélhetően külkereskedelemből próbálják majd pótolni.

Ez további áreséshez vezethet, pedig már így is elég olcsó a nyerscukor és a fehér kristálycukor. Utóbbival kedden kilencéves mélyponton, 3,4 dollár/font áron kereskedtek, tonnánként pedig 325,7 dolláros áron lehetett jegyezni. A nyerscukor ára "csak" 2,5 éves negatív rekordot ért el: 11,07 cent/font szintre esett, a leggyengébbre 2015 szeptembere óta.

Jobb ez már nem lesz

Indiában a belső piacon nagyot zuhant az árszint. Tavaly október óta az NCDEX Kolhapur piacán az árak majdnem 25 százalékkal 419 dollár/tonnára csökkentek. Míg a londoni árupiaci tőzsdén ugyanebben az időszak a határidős árfolyam 10 százalékkal 329,20 dollár/tonnára csökkent.

Elemzésében az S&P arra is kitér, hogy a különbség az ország belföldi és a londoni tőzsde árai között az azonnali ügyletekben az október 3-i 192,50 dollár/tonnás értékről 89,80 dollár/tonnára csökkent.

Az állam vélhetően a magas belső keresleti árakat csak úgy tudja majd fenntartani, ha a nagyobb előállítóknak exporttámogatást ad. A kisebb malmok így kihasználhatják a magasabb otthoni árakat és túlélhetnek. Viszont így a világpiacokon megjelenő nagy mennyiségű áru csak erősítheti a túlkínálatot, felerősítve ezzel a medvepiacot - írja a Reuters piaci körképe alapján a CNBC.

Európa lépése sem tett jót

Van egy másik nehézség is: tavaly októberben futott ki az Európai Unió egyik legrégebben hatályban lévő piacszabályozó lépése, az 1968-as cukorkvóta. Ennek lényege az volt, hogy támogatásokkal védték a közös piac termelőit az alacsony világpiaci szintektől. Ennek megszüntetését célozta meg az uniós cukorreform, amelynek intézkedései 2006. július 1-jén léptek hatályba főként Európában a cukor árának csökkentése, és az unió támogatott cukorkivitelének megszüntetése érdekében.

A reform részeként támogatták a cukorrépa-termelőket és cukorgyártókat, akik felhagytak e tevékenységgel, lemondtak a támogatott kvótáról. Az unió 2013-ban döntött a kvótarendszer, az Európai Unió cukorpiaci rendtartása megszűnésének 2017. szeptember 30-i időpontjáról.

A tagországok 2006 és 2009 között összesen 5,8 millió tonna cukorkvótáról mondtak el, a teljes kvóta 14 millió tonnára csökkent. Ebből 13,3 millió tonna cukor, a többi izoglükóz volt.

Magyarország uniós csatlakozásakor a rendelkezésre álló cukorkvótájának nagyjából 75 százalékáról, 2007 és 2009 között összesen valamivel több mint 300 ezer tonnányi cukorkvótáról mondott le. Az uniós szabályok alapján így kiegészítő támogatásra volt jogosult.

A cukortermelés csökkentésének ellentételezésként 2006-2013 között 627 millió euró (170-180 milliárd forint) uniós támogatás érkezett az országba, amelynek 65 százaléka - 350 millió euró (mintegy 100 milliárd forint) - azokhoz a répatermelőkhöz jutott, akik felhagytak a termeléssel. Valamivel kevesebb, mint 27 százalékot - 169 millió eurót (45-50 milliárd forint) - a cukorgyárak kaptak. Ebből az összegből biztosítaniuk kellett a gyár lebontását, a környezet helyreállítását és a dolgozók elbocsátásának költségeit. Az eredmény az lett, hogy Magyarországon 2018-ban egy darab feldolgozó, a kaposvári cukorgyár működik, a többit felszámolták.

Elöntötték a piacot

Az EU globális piacvezető a cukorrépa-termelésében, a világ termelésének mintegy 50 százalékát adva. A cukorrépa ugyanakkor a világ cukortermelésének mindössze 20 százalékát teszi ki, a fennmaradó hányadot cukornádból nyerik ki. De közben ennek a nagy részét már nem éri meg az unióban felhasználni: egészségügyi okokból limitált, hogy a különböző feldolgozott élelmiszerekbe - például csokoládé, lekvárok, befőttek, üdítők - mennyi cukor kerülhet. Ezt az arányt folyamatosan csökkentik, tehát egyre több cukor felesleges az államszövetségen belül és kerül ki a globális kereskedelembe.

Ezzel azt célozták, hogy az előállítók a termelést a valós kereskedelmi lehetőségekhez szabják, és kiaknázzák az új exportpiacok lehetőségeit. Vagyis öntsék a világra a felesleget és éljen meg, aki tud. Közben fenntartottak több agrárbeavatkozási lehetőséget - többek között a piaci válságok esetén az uniós behozatali védővám, illetve magántárolási intézkedések bevezetésével reagálhatnak.

Mint azt már felidéztük, az uniós cukorrépa-termesztés és cukorelőállítás visszaesett. A konszolidálódott piacra viszont most nehéz évek várnak, ha a világ legnagyobb cukornád-termelője, Brazília mellé belép India és Thaiföld is.

Szakértők arra számítanak, hogy 10-11 cent között maradhat a fontonkénti ár, amely már sok termelő esetében kérdésessé teszi a gazdaságosságot. Legkorábban áremelkedés csak novemberben várható, ha a szereplők egy része inkább felhalmozza a megtermelt nyers- és fehér kristálycukrot, hogy csökkentse a túlkínálatot és magasabb árszinten öntse ki a készleteit. Ez pedig azt eredményezheti, hogy rövid távon felszökhet az ár, majd beszakadhat.

A fotó forrása: Joel Saget/AFP.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!