Kiderült a nagy adótrükk, egy csomó befektetés nem is létezik

Egy friss tanulmány szerint a külföldi tőkebefektetések több mint harmada világszerte kizárólag adóoptimalizációt szolgál. Ez hatalmas összeg, a tanulmány muníciót adhat az adóelkerülés ellen harcoló kormányoknak.
Lovas-Romváry András, 2019. szeptember 9. hétfő, 15:33
Fotó: Reuters - képünk illusztráció

A világon végrehajtott közvetlen külföldi tőkebefektetések egy jelentős részének nincs más célja, mint az adóoptimalizáció és nincs mögötte valós beruházás - állapította meg a Koppenhágai Egyetem és a Nemzetközi Valutaalap friss tanulmánya, amelyet a Financial Times idézett. A folyó fizetési mérlegekben az FDI (közvetlen külföldi tőkebefektetés) címszó alatt szereplő összegek márpedig hatalmasak, összesítve éves szinten mintegy tizenötezer milliárd dollárt tesznek ki.

A szerzők szerint azonban ennek az összegnek mintegy 40 százaléka egyszerűen fantomtőkének tekinthető, egyáltalán nem valósul meg belőlük beruházás, s üres cégeken folyik keresztül, amelyeknek nincs más célja, minthogy kiszolgálja ezeket az adóoptimalizációs célokat, leggyakrabban a multinacionális cégek esetében. A lap szerint a tanulmány megállapításai jó muníciót adhatnak azon kormányok kezébe, amelyek jelenleg pont ezekkel az adóoptimalizációs technikákat alkalmazó  cégekkel szeretnék felvenni a harcot.

A lap emlékeztet arra, hogy az adózási rendszerek átalakítása az egyik fontos téma jelenleg a G7 tagállamok között. A francia lépés a nagy technológiai cégek megadóztatásának irányába jelentős nyomást gyakorolt a többi országra is, hogy jussanak valamilyen megegyezésre az ügyben. Az OECD elvileg jövőre kellene, hogy előálljon valamilyen globálisan is használható és elfogadható rendszerrel.

A tanulmány szerint a fantom FDI-k mintegy fele Luxemburghoz és Hollandiához volt köthető. Az olyan országok, amelyekben az FDI kevesebb mint fele valós, szerepelt Málta, Írország, Svájc és Nagy-Britannia egy csomó tengerentúli területe.

Eddig mindenki csak széttárta a karját

Ezek a fantomcégek és fantombefektetések egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy minimálisra csökkentsék a cégek által globális fizetendő adót - mondta a lapnak Brad Setser, a New York-i Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának közgazdásza. Az Apple nem állít elő iPhone-okat Írországban, de nem is ott tervezi és fejleszti operációs rendszereit. Mégis, az Apple ír cégéhez köthető a legnagyobb összegű amerikai közvetlen tőkebefektetés az országban - mondta példaként. Az IMF tanulmánya szerint egyébként az Írországba áramló közvetlen külföldi tőkebefektetés mintegy kétharmada nem tekinthető ezen az alapon valósnak.

Az ilyen típusú tőkeáramlások elleni harc eddig nem sokat ért, annak összege növekszik évről évre a tanulmány szerint Míg 2010-ben a globális FDI 31, 2017-ben már 38 százalékáért voltak felelősek az ilyen jellegű tranzakciók. Persze a dinamika országonként jelentősen eltér, az Egyesült Királyságban például a 2009-es 3 százalékról sikerült azt az arányt 2017-re 18 százalékra feltornászni- Eközben Svédországban és Belgiumban 30 százalékról az egy számjegyű tartományba esett vissza.

Alex Cobham, a magát függetlennek mondó brit székhelyű Tax Justice Network nevű szervezet vezetője szerint a válság óta eltelt időben a kormányzati erőfeszítések, amelyek az adóelkerülést, vagy szebben szólva adóoptimalizációt igyekeztek visszaszorítani, pont ellenkező hatással jártak. A cégek ugyanis egyre agresszívebbé váltak az utóbbi időben az adóelkerülésben. A profitok alacsonyabb adózású országokban való kimutatása szerinte mostanra egy marginális jelenségből rendszerszintű folyamattá vált. Szerinte egyébként a mostani együttes erőfeszítések ígéretesnek tűnnek, s már egy csomó cég legalábbis jelképes nagyságú profitot kimutat azokban az országokban, ahol az keletkezik. A Tax Justice Network szerint egyébként  Magyarország világszerte a huszadik legfontosabb adóparadicsom a nagyvállalatok számára.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tlg01, 2019.09.09 20:40

mik nem vannak - rájöttetek arra amit mindenki tud

egy újszülöttnek minden vicc új
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html