Ezek a legjobb év végi trükkök a nyugdíj növelésére

Összesen 280 ezer forinttal lehet megcsapolni az államot az idén is a nyugdíjcélú megtakarítások után. Az adómentesen felvett hozam visszafizetésére is jár a kedvezmény, de az egészségpénztári lekötésre is kaphat a tag extra 10 százalékot. Aki hosszabb távon tartana részvényeket, annak érdemes tartós befektetési számlát nyitni, nem mindegy, mennyit kell ugyanis odaadni a haszonból az államnak, ha a következő öt évben szárnyalni kezdene a papír árfolyama.
Herman Bernadett, 2020. december 15. kedd, 07:08
Fotó: Napi.hu

Alig két hét van már hétre az évből, itt az ideje maximalizálni az adókedvezményeket mindazoknak, akik hosszútávú megtakarítással rendelkeznek. Összesen maximálisan 280 ezer forint értékű adókedvezményt vehet igénybe az idei adóév után is mindenki, aki legalább ennyi személyi jövedelemadót (szja) befizetett, a különféle nyugdíjcélú megtakarítások és az egészség-, valamint önsegélyező pénztári befizetések után.

Az adó-visszatérítés mértéke 20 százalék, de a maximális mértéke intézményenként eltérő. A legtöbbet az önkéntes nyugdíj, egészség- és önsegélyező pénztárak befizetései után lehet visszaigényelni, összesen 150 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy a maximális visszaigényléshez az év végéig 750 ezer forintos befizetést kell teljesíteni ezekbe a pénztárakba. Aki többféle pénztárban is tag, annak elég, ha összeadódnak a befizetései, tehát ha például a nyugdíjpénztárba az idén 200 ezer, az egészségpénztárba pedig 150 ezer forintot fizetett be, akkor 350 ezer forint után kap majd vissza 70 ezer forintot az államtól. További jó hír, hogy most már nem csupán a tagok egyéni befizetései, de a munkáltatók befizetései, a cafeteria keretében jóváírt tagdíjak után is jár az szja-kedvezmény.

Így lehet jól matekozni a pénztáraknál

Népszerű trükk az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az adókedvezmény növelésére, a hozamok visszaforgatása. Ezzel gyakorlatilag új megtakarítás nélkül lehet adókedvezményt elérni. A módszer azon alapul, hogy tízéves tagsági viszony letelte után háromévente adó- és járulékmentesen fel lehet venni a hozamot, amit, miután megérkezett, visszatehet a pénztártag a számlájára, és a pénz ugyanúgy friss befizetésnek számít, mint bármilyen más tagdíj. Ha valakinek felhalmozódott az elmúlt három évben például 300 ezer forint hozam a számláján, ha ezt kiveszi, és visszafizeti, máris jár rá a 20 százalékos, vagyis 60 ezer forintos szja-jóváírás.

Az idén azonban érdemes matekozni, mert ez a megoldás nem biztos, hogy megéri majd. A pénztári hozamok ugyanis a harmadik negyedév végén mínuszban voltak, és bár azóta vélhetően javultak az árfolyamok, azért érdemes utánaszámolni, mennyi hozamkifizetés várható. Könnyen lehet, sokkal jobban jár a pénztártag, ha most inkább vár a hozamok felvételével néhány hónapot vagy egy évet is akár, hátha feljebb mennek az árfolyamok, és inkább jövőre egészíti ki a tagdíját az adómentesen felhalmozott hozamokból.

Viszonylag kevesen élnek vele, de van még egy további lehetőség is az adó-visszatérítésre. Ha valaki az egészségpénztárban legalább két évre leköti a megtakarítását, akkor további 10 százalékos szja-kedvezményt kaphat az államtól. Ezzel együtt sem haladhatja meg azonban a pénztári befizetések és lekötések után visszaigényelt összeg a 150 ezer forintot. Az egészségpénztárakban lévő pénzt egyébként jellemzően gyorsan elköltik a tagok valamilyen egészségügyi kiadásra, jellemzően gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre vagy magánorvosi rendelésre, a lekötés ezért sem gyakori.

A 2020-as befizetések és lekötések utáni adójóváírás várhatóan jövőre az adóbevallások benyújtása után 30 nappal érkezik majd meg. Az adóbevalláson jelezheti a pénztártag, hogy ha több pénztárba is volt befizetése, azok közül melyiknél vezetett számlájára kéri az adó-visszatérítést. A nyugdíjpénztárakba általában több adó-visszatérítés érkezik, az idén az első kilenc hónapban 16,5 milliárd forint fölött volt ez az összeg a jegybank és a NAV adatai szerint, az egészségpénztárakba a félév végéig több mint 9,2 milliárd forint folyt be ezen a címen. Az év végéig ezek a számok még emelkedhetnek, de az adójóváírások döntő része általában a második negyedévben, az szja-bevallási szezon vége felé megtörténik.

Biztosítás és nyesz

A pénztárak tagjai vannak a legtöbben, a nyugdíj- és az egészségkasszák is egymillió fölötti taggal rendelkeznek, bár ezeknek csak nagyjából a fele fizet rendszeresen tagdíjat, vagyis számíthat jövőre adójóváírásra. Gyors ütemben nő azonban a nyugdíjbiztosítási szerződések száma is, ezekre 2014 óta lehet szja-kedvezményt kérni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a harmadik negyedév végén már csaknem 370 ezer ilyen szerződés volt az országban, az év végére pedig ez a szám vélhetően tovább emelkedik majd, a 380 ezret is elérheti vagy meghaladhatja.

A nyugdíjbiztosítások adóévben befizetett tagdíjaira is 20 százalékos adójóváírás igényelhető, amelynek a maximális mértéke 130 ezer forint. Az állam annyiból nagylelkű, hogy aki többféle támogatott megtakarítással is rendelkezik, például pénztárba és biztosításba is fizet, az összesen 280 ezer forintig igényelhet vissza adót.

Ebbe a 280 ezer forintos keretbe kell beleférnie annak is, aki nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz) tart. A nyeszre érkező idei befizetések után is jár ugyanis 20 százalékos adójóváírás, ennek viszont a maximális összege csupán 100 ezer forint, vagyis mindössze félmillió forinttal ki lehet meríteni a keretet.

Ez is lehet az oka, hogy a korábban "negyedik nyugdíjpillérnek" is nevezett nyesz-értékpapírszámla lassan eltűnik a befektetési szolgáltatók palettájáról, a jegybank adatai szerint szeptember végén már alig 100 ezer darab volt, ezeken 414 milliárd forintot tartottak. A tendencia nem meglepő, hiszen a nyesz elvileg annak való, aki értékpapírokkal szeretne kereskedni a nyugdíjba vonulásig, vagyis tapasztalt befektetőnek számít. Őket viszont ez az évi 100 ezer forint már nem hozza annyira lázba, hogy lemondjanak miatta arról a rugalmasságról, amit egy normál értékpapírszámla nyújt, vagyis hogy bármikor hozzáférhetnek a megtakarításukhoz, nem kell megvárni a nyugdíjat. A nyeszről is lehet elvileg kivenni pénzt a nyugdíjba vonulás előtt, de akkor adózni utána, szja- és szocho-fizetési kötelezettség terheli a megkapott összeget, emellett az államtól kapott jóváírásokat 20 százalékkal növelten vissza kell fizetni.

Jó lehetőség az tartós befektetési számla

A nyesz-szel ellentétben kiszámíthatóbb és jobb lehetőség lehet az értékpapír-piacon kereskedni vágyóknak a tartós befektetési számla (tbsz). Először is nem kell attól tartaniuk, hogy emelkedik a nyugdíjkorhatár, így nem 65, hanem például 70 éves korukig kell várniuk arra, hogy adómentesen hozzájuthassanak a pénzükhöz. Már most lehet tudni, hogy ezek a számlák a gyűjtőév után pontosan maximum öt évig maradnak fenn, vagyis aki az idén nyit tbsz-t, annak a számlája legkésőbb 2025. december 31-én megszűnik majd.

A tbsz-es befizetések után közvetlenül nem jár adó-visszatérítés, a befektetések hozamára viszont járhat. Jelenleg egy normál értékpapírszámla esetében a befektetések hozamát 15 százalékos szja terheli, kivéve ha állampapírról van szó, annak a hozama ugyanis kamatadó-mentes. Annak, aki csupán állampapírt kíván vásárolni, nem is érdemes tbsz-t nyitnia. Annak viszont, aki részvényeket, befektetési jegyeket tartana hosszabb távon, mindenképpen megéri ez a számla.

A tbsz úgy működik, hogy az első év az úgynevezett gyűjtőév, amikor be lehet fizetni pénzt a számlára. Ez most december 31-én jár majd le. Ezt követően a számlára újabb összeget betenni már nem lehet, a rajta lévő pénzt viszont szabadon lehet forgatni bármilyen értékpapírba. Ha a számláról 2023 végéig felvesznek pénzt, akkor a számla megszűnik. Rész- vagy teljes kifizetést először a harmadik év letelte után lehet kérni, vagyis 2024. január 1-től, az addig felhalmozott kamatok és hozamok után csökkentett, 10 százalékos szja-fizetési kötelezettség vonatkozik. A 2025 végéig megtartott befektetések kamatadó-mentesek.

Azoknak a kisbefektetőknek, akik az idén rákaptak a tőzsdézésre, és hosszabb távon is megtartanák a részvényeiket, mindenképpen érdemes megfontolni a pénzük tbsz-re történő átcsoportosítást. Ha például valakinek az évek során 1 millió forint hozama keletkezik az OTP-részvényein, akkor nem mindegy, hogy ezt mind ő kapja meg, vagy az állam elvesz belőle 150 ezer forintot.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK