Aggasztó hírek érkeztek a nyugdíjról

Európa-szerte gyászosan teljesítettek tavaly a magánnyugdíjpénztárak – írja a Financial Times. Ismét felerősödtek azok a hangok, amelyek aggódnak a térség nyugdíjrendszereinek egészségi állapota miatt.
Herman Bernadett, 2019. október 21. hétfő, 10:52
Fotó: Getty Images

Az önkéntes nyugdíjpénztári alapok, amelyeket a harmadik nyugdíjpillér néven is emlegetnek a régióban az infláció és a költségek levonása után tavaly mínusz 9,8 és éppen csak plusz nulla közötti hozamot értek el. A leggyengébben az észtországi nyugdíjalapok teljesítettek, amelyek átlagos hozama csaknem mínusz 10 százalék volt, a legjobban az osztrák intézmények ügyfelei jártak.

A dolgozói nyugdíjpénztárak, amelyekbe a munkáltatók és a munkavállalók egyaránt fizetnek (ez az úgynevezett második nyugdíjpillér) sem remekeltek, a reálhozamaik mínusz 8 és mínusz 0,1 százalék között voltak. A bolgár magánnyugdíjpénztárak állnak a lista végén, a legjobban ebben a kategóriában is az osztrákok teljesítettek.

Ketyeg a nyugdíjbomba

A tavalyi negatív hozamok jócskán lerontották több nyugdíjcélú megtakarítási termék hosszútávú teljesítményét. "Az EU-nak megoldásokat kell keresnie a ketyegő nyugdíjbomba hatástalanítására" - mondta a lapnak Axel Kleinlein, a nyugdíjpénztárak hozamáról szóló felmérést készítő Better Finance elnöke. Csak minden ötödik nyugdíjalap ért el jobb teljesítményt hosszútávon, mint egy átlagos 50 százalékban európai részvényeket, 50 százalékban pedig európai kötvényeket tartó alap.

A teljesítményt a díjak és a jutalékok is visszavetik. A csomagolt termékek és a unit linked nyugdíjbiztosítások költségei, amelyeket közvetítőkön keresztül értékesítenek gyakran átláthatatlanok. Néhány országban - Egyesült Királyság, Románia, Lettország - már bevezettek egy költségkorlátot a nyugdíjcélú megtakarításoknál, de ennél is többre van szükség ahhoz, ha a pénzügyi intézmények vissza akarják nyerni a leendő nyugdíjasok bizalmát Európa szerte - írja a lap.

Magyarországon már visszanyerték a bukót
Magyarországon is gyengén teljesítettek tavaly a nyugdíjalapok, átlagosan mínusz 1,8 százalékot estek, de a bukást gyakorlatilag már az első negyedévben ledolgozták, az idén pedig kifejezetten jól teljesítenek. A hosszú távú teljesítményre sem lehet panasz, tíz éves távon a nettó hozamráták záró vagyonnal súlyozott átlagos értéke 7,41 százalék volt, ami 4,67 százalék infláció feletti reálhozamot jelent.

A nyugdíjbiztosítások költségeit Magyarországon is limitálják, már 2014 közepétől él az úgynevezett tkm-plafon (teljes költségmutató) ezeknél a termékeknél. A tkm-et az önkéntes nyugdíjpénztárakra is kiterjesztette a Magyar Nemzeti Bank nemrég, hogy össze lehessen hasonlítani költségek szempontjából a különféle nyugdíjtermékeket.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

MaTar, 2019.10.22 09:27

Kissé furcsa, hogy valaki nyugdíjszakértőnek nevezi magát és az egyéni számla adataiból nem képes megállapítani az érintettet az adatok záróidőpontjában megillető nyugellátás pontos összegét. Nyilván ez azokra a biztosítottakra irányadó akiknek első jogviszonya 2013 után kezdődött, ebből adódóan pedig az öregségi nyugdíjra még nem, de a hozzátartozói ellátásokra jelenleg is vonatkozik. Az valóban igaz, hogy az egyéni számla információ tartalma nem túl informatív. Indokolt volna a MÁK, a NEAK és a NAV társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó adatait egybedolgozva lekérdezhetővé tenni. A jelenlegi szabályok szerint a NAV adatok egyébként lényegtelenek, mert a befizetés hiánya az alkalmazottak esetében nem befolyásolja a jogosultságot. A lényeges, hogy az összeg szabályos bejelentése - mely a levonást vélelmezhetően bizonyítja - megtörténjék. Egyébként az sem ördögtől való ötlet, és a jelenlegi adatok elegendők is hozzá, hogy a kincstár a hozzátartozói ellátások alapját - vagyis a korhatár betöltésé esetén megállapítható nyugdíj összegét - az adatok záróidőpontjára vonatkozóan forintra pontosan feltüntesse. A lezárt adategyeztetések esetében ez minden további nélkül megtehető és a nyugdíj szempontjából alapvető bizalomerősítő is lenne. A magyar nyugdíjszabályokkal nem ez a probléma. Kár volna azok koherenciáját egyes ötletszerűen átemelt külföldi elemekkel tovább rontani. És ne feledjük: Ausztriában sincs 14. havi nyugdíj. Az éves nyugdíjat fizetik több mint 12 részletben! Persze a marketing az a nyugdíjbiztosításban is marketing!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html