Komoly fűnyírás indult azok között, akik a legnagyobb pénzekért felelnek

Hiába volt jó év 2019 a tőkepiacokon, az aktív alapkezelők számára szomorú jövőképet rajzolt. Egyre drasztikusabban csökken a rájuk bízott pénzek nagysága, s egyre gyorsabban veszítenek piacot a passzív befektetési stratégiákkal szemben. Ráadásul egy olyan piacon, ahol minden emelkedik, nehéz jobbnak lenni.
Lovas-Romváry András, 2020. január 6. hétfő, 18:30
Fotó: Shutterstock - képünk illusztráció

Elég durva karácsonyi meglepetéssel szolgált a Kaliforniai Közalkalmazottak Nyugdíjalapja az alap vagyonát kezelő befektetési alapkezelők számára. A kezeléssel megbízott 17 külső alapkezelő számát háromra vágták le, s az alap 380 milliárd dolláros vagyonából rájuk bízott 33,6 milliárd dollárt 5,5 milliárd dollárra csökkentették. E mellett jelentősen, 3,6 milliárd dollárról 500 millió dollárra fogták vissza az általuk futtatott úgynevezett feltörekvő alapkezelői programban befektethető vagyon nagyságát, amelyben tehetséges alapkezelők bizonyíthatták rátermettségüket. Az alap az így hozzá visszakerülő pénz jó részét egyszerű passzív befektetési stratégiák alapján kívánja a jövőben befektetni.

A Financial Times szerint ez a lépés jól illusztrálja azt a veszélyt, amely az aktív befektetési stratégiát folytató alapkezelőket fenyegeti, különösen az ígéretes cégeket és azok alulértékelt részvényeit kereső portfólió-menedzsereket. A Morgan Stanley becslései szerint az elmúlt évtizedben a befektetők összesen ezermilliárd dollárnyi vagyont vontak ki az aktív befektetési politikát folytató befektetési alapokból.

Tavaly sem volt jobb

Bár a végleges adatok még nem ismertek, úgy tűnik, hogy 2019 is beleillik majd ebbe a trendbe, annak ellenére, hogy a tőzsdék elég szép évet tudhatnak maguk mögött. A Bank of America decemberi becslése szerint az aktív részvényalapok csak mintegy harmadának sikerült jobb hozamot elérnie mint a benchmarkja, ami rekord-gyenge teljesítményt jelent.

Hogy mennyire nem sikerült eltalálni, mibe érdemes fektetni, jól mutatja, az alapkezelők által 10 legkevésbé vett és tartott részvény hozama az alapkezelők által leginkább kedvelt 10 részvényét 17 százalékkal haladta meg. Az elmúlt évtizedben az alapkezelők mindössze 12 százalékának sikerült megvernie az S&P 500-as indexet.

Jöhet a visszavágás

Vannak olyan elemzők, akik szerint eljött az ideje annak, hogy megforduljon a kedvezőtlen tendencia. A pénzügyi válságot követő masszív emelkedésből a világ tőzsdéin leginkább a nagyobb kapitalizációjú cégek részvényei profitáltak, amely elég nehéz környezetet teremtett az olyan alapkezelők számára, akik a kisebb részvényekben vagy a mások által nem követett cégekben láttak értéket és fantáziát. Azonban most, hogy a gazdasági ciklus már a fellendülés érett szakaszában tart, ez megváltozhat.

Az aktív vagyonkezelést és befektetést igazságtalanul pocskondiázzák - mondta a brit pénzügyi lapnak David Lafferty, a Natixis Investment Managers vezető stratégája. Ő egyben az Aktív Menedzserek Tanácsának az elnöke is, a szervezeté, amelyet az iparág hozott létre a a passzív stratégiákba történő tőkeáramlás lassítására. Ha olyan egyszerű lenne a helyzet, hogy a piac már annyira hatékony, hogy nem tudnak az aktív alapok többé alfát (piaci meghaladó hozamot) termelni, akkor mivel lehet magyarázni a két stratégia sikerességében jelentkező ciklikusságot - tette fel a kérdést.

Ha rosszabb a piac, az nekik jobb

A piaci körülmények mindenesetre változhatnak. Jonathan Golub, a Credit Suisse vezető amerikai részvénystratégája szerint az aktív alapkezelők rendszerint jobban teljesítenek, ha a piac egésze szerényebb hozamokat produkál. Mivel a befektetők többsége szerint 2020 rosszabb év lehet, elképzelhető, hogy a figyelem ismét az aktívak felé fordul majd.

A számok és tények azonban kemény dolgok, és ezek nem ezt mutatják. A valóságban minden egyes piaci visszaesést követően csak gyorsult a befektetők passzív befektetési stratégiák felé áramlása, miután ekkor rendszerint bebizonyosodott, hogy az aktív alapkezelés egyáltalán nem jelent védelmet a visszaesésekkel szemben. S a hosszútávú tapasztalat is egyértelmű, a legtöbb aktív alapkezelő nem tudja megverni a piacot.

Nem rajtuk múlik, így működik a tőzsde

Az összefoglaló szerint annak, hogy erre nem képesek az alapkezelők egyszerű oka van.  Az alapkezelők valóban okos és képzett emberek, csak éppen a tőzsde sajátosságai miatt nehéz a dolguk. Hendrik Beesembinder, az Arizona State University tanárának egy 2017-es tanulmánya szerint az amerikai tőzsdék hozamának döntő hányadáért a legjobban szereplő 4 százaléknyi részvény a felelős, a többi csak átlagosan az állampapírhozamokat volt képes biztosítani. Egy frissebb tanulmány szerint ez igaz a többi tőzsdére is.

Ez azt jelenti, hogy ha egy alapkezelő megtalál egy ilyen szupersztár részvényt és kitart mellette, az egész karrierjét sikeressé teheti. A többség azonban kudarcra van ítélve. Emiatt egy indexalapot választan alacsony költségek mellett sokkal értelmesebb választásnak tűnik a befektetők számára.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK