A Napi Gazdaság pénteki számának cikke Az orosz Szurgutnyeftyegaz 1,5 milliárd eurót kért az előző kormánytól a tulajdonában lévő 21,2 százalékos Mol-pakettért a Napi információi szerint. Az új kormánnyal is e körüli összegről folynak a tárgyalások, meg nem erősített információink szerint 1,6 milliárd euróról. Úgy tudjuk, a megállapodás már az előző kormánnyal is nagyon közel volt, így könnyen lehet, hogy az új kabinettel hamarosan sikerül megegyezni. Mindez azt jelentheti, hogy az orosz cég nyereséggel adna túl az általa 1,4 milliárd euróért megvásárolt csomagon, ugyanakkor a magyar kormány sem jár rosszul, hiszen ha az alacsonyabb összegért venné meg, akkor forintban alacsonyabb árat kell részvényenként fizetnie, mint amennyit egy éve a Szurgutnak kellett. A 22 millió 179 ezer 488 Mol-részvényt ugyanis az egy évvel korábbi, 300 forint feletti euróval számolva 19 212 forint részvényenkénti áron vette meg orosz tulajdonosa. Ez az ár akkor nem kis meglepetést keltett a piacon, hiszen közel duplája volt a bejelentést megelőző utolsó, 9940 forintos záróárnak. Most viszont 280 forintos euróval számolva az 1,5 milliárd eurós ár 18 928 forintot, míg az 1,6 milliárd eurós ár 20 188 forintot jelentene. A jelenlegi, valamivel 17 000 forint feletti piaci árral számolva azonban inkább az alacsonyabb összeg lehet reális, ugyanakkor még a 20 000 forint körüli érték is elfogadhatónak mondható. A lapunknak korábban nyilatkozó piaci elemzők szerint ugyanis ekkora részvénycsomagért felárat kell fizetni a piaci árhoz képest, ami minimum tíz százalék körül van. Az alacsonyabb áron is 420 milliárd forintra tehető üzletre ugyanakkor több szakértő is azt mondta, hogy erre most nincs pénze a magyar államnak. A lapunknak nyilatkozó informátor szerint viszont a kifizetést a kedvező piaci klímának köszönhető, terven felüli állampapír-többletértékesítésből állná a magyar kormány. Ráadásul a nyereséges cégekbe való állami bevásárlás nem rontja a magyar államháztartás ESA típusú egyenlegét, amit az IMF figyel. Ugyanakkor az ügylet végrehajtásához mindenképpen szükség van a törvény módosítására, ez azonban nem jelenthet gondot, hiszen a Fidesz-kormánynak is határozott szándéka, hogy megveszi az oroszoktól a Mol-csomagot, amint azt Orbán Viktor miniszterelnök már jelezte. Az ügylet egyik kulcskérdése lehet az is, hogy mit szól ahhoz az IMF, ha a magyar kormány részvényvásárlásra fordítja a tartalékait, és mit szól hozzá a magyar közvélemény a megszorító intézkedések közepette. Az ügyletben szakértők szerint a pénz mellett egyéb megállapodások is szerepet kaphatnak, hiszen az orosz-magyar kapcsolatok elég sokrétűek (Napi, 2010. május 4.). Például az oroszok kérhetik, hogy támogassuk a Déli Áramlatot, engedjünk be orosz céget a gáztárolóba vagy adjunk el részesedést a Dunai Finomítóból. Nagy kérdés az is, hogy miért van szüksége az államnak a 21,2 százalékos részvénycsomagra. A jelenleg érvényben lévő alapszabály szerint ugyanis egy részvényes csak a részvényei tíz százalékával szavazhat, így ez a részvénymennyiség nem jelentene érdemi beleszólást a magyar államnak. A Mol védelméhez sincs szükség erre, hiszen a rendkívül bonyolult tulajdonosi szerkezet mellett is tudni lehet, hogy a részvények közel 50 százaléka baráti kezekben van, ami mindenféle ellenséges felvásárlás megakadályozására elegendő lenne.
QP | Quality Placement

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!