Még a magánnyugdíjpénztárak államosítása előtt sem volt ilyen

A magyar állampapírállományt leépítették az első negyedévben az alapkezelők, a részvényekből viszont bespájzoltak. Még a magánnyugdíjpénztárak államosítását megelőző időszakban sem tartottak ilyen sok részvényt a hazai alapok. A lakosság egyre kevésbé hisz az alapokban.
Herman Bernadett, 2019. április 30. kedd, 16:21
Fotó: Getty Images

Külföldre vitték a befektetők pénzét az alapok az első negyedévben - különösen a kötvényekben hittek a portfóliómenedzserek - egyebek között ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Az összvagyon tovább nőtt, és március végén már hajszál híján elérte a 6700 milliárd forintot, ami történelmi rekordnak számít.

A nyílt végű befektetési alapok vagyona 6266 milliárd forintos csúcson van, de a zárt végűeké is nőtt 433 milliárd forintra, ami tízéves rekordnak számít. 2009-ben volt utoljára magasabb az állomány, ez részben annak volt köszönhető, hogy akkoriban népszerűek voltak a több éves lejáratú tőkevédett alapok, részben pedig annak, hogy az év tavaszán több ingatlanalapot is zárt végűvé alakítottak át.

Rekordon a részvényállomány

Az első negyedév végén a belföldi befektetések volumene 4805 milliárd forint volt, nagyjából stagnált az év vége óta. A magyar állampapírok állománya csaknem 150 milliárd forinttal 1151 milliárdra csökkent, amiben szerepet játszhatott a pénzpiaci alapokat érintő szigorúbb szabályozás, és a kötvényalapokat érintő, évek óta tartó tőkekivonás is. A pénzpiaci alapok nagy része januárban meg is szűnt.

A hazai részvénypiacot viszont ígéretesnek tartják a portfólió-menedzserek. Március végén az alapokban csaknem 149 milliárd forintnyi magyar részvény volt, ami történelmi csúcsnak számít, még a magánnyugdíjpénztárak államosítását megelőző időszakban sem tartottak ilyen sok részvényt a hazai alapok.

Az egyéb kötvények piacán - ebbe minden nem állampapír, így a banki és a vállalati kötvények, valamint a jelzáloglevelek is beletartoznak - nem egészen 290 milliárd forintnyi befektetéssel rendelkeztek az alapok, ami viszonylag csekély mennyiség, hiszen két éve még 400 milliárd fölött volt az állomány. Az MNB növekedési kötvényprogramja azonban fordulatot hozhat ezen a téren, és a második félévtől növekedhet az állomány. Az egyéb eszközök - például ingatlanok - volumene 3200 milliárd forint fölött maradt.

Külföldi eszközöket vettek

Néhány hónapnyi átmeneti csökkenés után ismét a külföldi piacok felé fordultak az alapkezelők. Az ilyen eszközök állománya március végére 1460,5 milliárd forintra nőtt, ez már 20 milliárd forintra sincs a történelmi rekordtól. A nemzetközi kötvénypiacon ismét több mint 500 milliárd forintnyi befektetésük van az alapoknak, amelyek a jelek szerint a magyar állampapírok helyett inkább a külföldi hitelpapírok felé mozdultak el.

A külföldi részvényállomány 325,5 milliárd forintra emelkedett, ami alig 10 milliárd forinttal marad már csak el a mindenkori, még a magán-nyugdíjpénztári rendszer államosítása előtt felállított csúcstól. Az egyéb külföldi eszközökben - például befektetési alapokban vagy ETF-ekben tartott alapkezelői vagyon is nőtt 622 milliárd forintra.

Elpártol a lakosság

Az alapok tulajdonosi szerkezete lassan átrendeződik. A korábbi években a háztartásoknál volt a legtöbb befektetési jegy, és ez még mindig így van, de a lakosság aránya folyamatosan csökken. Öt éve még bőven 70 százalék fölött volt, most már a 60 százalékot is alig éri el, ami főleg a lakossági állampapírok befektetéseket elszívó hatásának köszönhető.

Ez valószínűleg még inkább így lesz a jövőben, ha megjelenik a piacon a Nemzeti Kötvény, és ha lelassul az ingatlanalapok értékesítése az új, 180 napos visszaváltási határidőnek köszönhetően. A háztartások helyett inkább a pénzügyi szféra és a külföldi befektetők vásárolják a magyarországi alapkezelők termékeit, de a vállalatok értékpapírszámláin is történelmi csúcs közelében van az állomány.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK