Hároméves múlt a szuperállampapír, amely amilyen fényesen indult, olyan gyengén teljesít az elmúlt hónapokban. Az első héten azonnal 529 milliárd forintnyit vásároltak az évente növekvő kamatozású lakossági papírból a kisbefektetők, és bő két éven át ez a kötvény maradt a lakosság kedvenc befektetése. Mostanra azonban az emelkedő inflációs környezetben teljes bukássá vált a Magyar Állampapír Plusz (máp+), hetente alig 4 milliárd forintnyit ad el belőle az állam, kevesebbet, mint bármelyik másik lakossági papírból.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. sem erőlteti az eladást, az Egyéves Magyar Állampapír (1 MÁP) és a postán kapható Kincstári Takarékjegyek kamatai is magasabban a máp+ kezdő kamatánál. Az egyéves lakossági papírok 4,25, a kétéves 4,5 százalékot fizet, miközben a máp+ még mindig 3,5 százalékon indul. Az intézményi papírokhoz képest pedig totális ráfizetés lakosságit vásárolni, hiszen az egyéves hozam lassan eléri a 8 százalékot, az ötéves pedig egyre közelebb van a 10 százalékhoz. 

1300 milliárd forint tűnt el belőle

A máp+ állománya ez év január közepéig lassuló ütemben, de még emelkedett, a csúcson megközelítette a 6 ezer milliárd forintot, az elmúlt fél évben azonban 1288 milliárd forinttal csökkent, most már nem éri el az 5 ezer milliárdot sem az ÁKK honlapja szerint. Az emelkedő infláció láttán tömegek kezdték átváltani az egykor szupernek mondott állampapírt inflációt követő Prémium Magyar Állampapírra. A tendenciát az sem lassította le, hogy a Magyar Államkincstár a korábbinál alacsonyabb árfolyamon kezdte visszavásárolni a kötvényeket. 

A visszaváltások üteme olyan gyors, hogy az ÁKK már le is tett arról, hogy az idén sikerül teljesítenie a lakossági kibocsátási tervet. A forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv 60 százalékban teljesült ugyan az idén az első félévben, vagyis volt sok vásárlás, de a nettó kibocsátással rosszul áll az állam. A bruttó kibocsátás magasabb szintje ugyanis elég nagy részben a Magyar Állampapír Plusz visszaváltásának és annak a január végén megújult Prémium Magyar Állampapírba történt átforgatásának volt köszönhető.

A lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok becsült állománya június végén 9 849 milliárd forint, ez 64 milliárd forinttal alacsonyabb, mint 2021. év végén, ami mutatja, hogy a 2022-re tervezett lakossági állománybővülés az év első felében nem történt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a háztartásoknál május végén 10 298,2 milliárd forintnyi állampapír volt, ez ugyan történelmi rekord, de ebből ekkor már 371 milliárd forintot a devizás kötvények tettek ki. A háztartások öt hónap alatt nettó 186,6 milliárd forintért vásároltak állampapír, ebből 78 milliárdnyi devizás volt, és az idei állománynövekedésben is volt szerepe annak, hogy az eurós lakosság kötvények árfolyama a vásárlások mellett a forint gyengülése miatt emelkedett.  

Az orosz-ukrán háború kitörése után megugrottak a visszaváltások

A becsült lakossági kézben lévő állomány 143 milliárd forinttal, azaz a tervnek megfelelően nőtt január- februárban, majd az orosz-ukrán háború, a globális és magyar tőkepiaci turbulencia, valamint a bankközi kamatok emelkedése hatására júniusra 208 milliárd forinttal csökkent, elsősorban a máp+ visszaváltásoknak köszönhetően. A teljes lakossági állampapír-állomány a háztartások tulajdonában lévő lakossági állampapírok állománycsökkenése és a forgalmazóknál lévő saját számlás állomány ügyfél- visszaváltások miatti növekedése következtében, a 2021. év végi 10 260 milliárd forintos értékről 10 439 milliárd forintos értékre emelkedett.

Az ÁKK szerint a második felévben a lakossági értékesítés erősödése várható, ugyanakkor az év egészében kisebb lehet a nettó lakossági értékesítés az év egészére tervezett 1 000 milliárd forinthoz képest. Az éves tervet a 2019-ben értékesített nagy máp+ sorozatok kamatfordulóját követően vizsgálja felül az ÁKK.

Megéri másikat venni

A máp+ tulajdonosok ötöde ugyanis a kamatfordulót kihasználva eladja az állampapírjait, a visszaváltási arány a kint lévő állomány 20,3 százalékára emelkedett második negyedév végére, szemben az elmúlt három év átlagos 6 százalékos értékével. Öröm az ürömben, hogy a legtöbben nem hagyják el az állampapírpiacot, hanem az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírba forgatják át a pénzüket.

Az első hat hónapban a dematerializált máp+ állomány ugyan csaknem 1300 milliárd forinttal csökkent, de a Prémium Magyar Állampapír állománya 1 218 milliárd forinttal emelkedett. A 2024-ben lejáró máp+ állomány 2 834 milliárd forintról 2 176 milliárd forintra, a 2025-ben lejáró állomány 1 837 milliárd forintról 1 393 milliárd forintra, a 2026-ban lejáró állomány pedig 1 275 milliárd forintról 883 milliárd forintra esett vissza.

A Prémium Magyar Állampapír sorozatok közül a 2028-ban lejáró a legnépszerűbb, amelynek a kamata 1,5 százalékponttal haladja meg az előző évi átlagos inflációt, jelenleg 6,6 százalékos. Az MNB által közzétett friss előrejelzések viszont 2022-re már 11-12,6 százalékos áremelkedést jósolnak, vagyis jövőre 13-14 százalékot is kamatozhat ez a papír, de még lehet, hogy 2024-ben is két számjegyű kamattal számolhatnak a befektetői. 

A többi, intézmények számára elérhető állampapír is sokkal jobban fizet már, mint a lakossági sorozatok. A három- és ötéves fix kamatozású kötvények kamata lassan megközelíti a 10 százalékot, az egyéves diszkontkincstárjegyé is egyre közelebb van a 8 százalékhoz. Ha pedig az MNB tovább emeli a kamatokat, ezek az állampapírok még magasabb hozamot fizethetnek majd a befektetőknek a lejáratuk idején. 

A külföldiek szerencsére kitartanak

A forint árfolyama történelmi mélypontokon járt a héten, az állampapírpiacon pedig emelkedtek a hozamok, ugyanakkor a külföldiek kezében lévő forintkötvény-állomány stabil. “Ennek az összege tavaly 4300-5000 milliárd forint között mozgott, jelenleg is az utóbbi szint körül jár” - mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.Most nem látszik olyan eladási hullám, mint 2008-ban, amikor a külföldieknél lévő forintkötvény-állomány durván egyharmadától megváltak a piaci szereplők rövid idő alatt. “2008-ban tartottak a befektetők attól, hogy Magyarországnak fizetési gondja lehet, most erről nincs szó a külföldiek kezében lévő forintkötvény-állomány alakulása alapján” - tette hozzá Németh Dávid.Mindezek ellenére a globális hozamemelkedés és a magas infláció nyomot hagy a magyar piacon is. A 10 éves magyar állampapír hozama egy év alatt 2,8 százalék körüli szintről 8-8,5 százalékos tartományba került. Ez pedig drágítja az államadósság finanszírozását. Németh Dávid a csütörtöki állampapír-aukcióról azt mondta, hogy a fix kamatozású állampapírból a tervezettnek megfelelő mennyiséget adott el az ÁKK Zrt. A változó kamatozásúból pedig dupláját a tervezettnek.Összességében az elmúlt hetekben az ÁKK folyamatosan tudott kibocsátani forintkötvényeket, azaz a finanszírozási oldalon van kereslet, igaz, a bizonytalan környezet miatt magasabb hozamot várnak el a befektetők. Németh Dávid szerint kulcsfontosságú, hogy az állampapírpiacon ne induljon el egy eladási hullám, mert az újabb forintgyengülést eredményezne.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!