Angela Merkel német kancellár élesen elutasítja azokat a szigorú feltételeket, amelyeket az Európai Bizottság támasztott a Lufhtansa állami megsegítése kapcsán - írja a Handelsblatt. A német gazdasági napilap értesülései szerint Brüsszel többek között azt szeretné, ha a német légitársaság többek között a fő támaszpontjaként szolgáló frankfurti és müncheni reptéren meglévő fel- és leszállási jogait átadná versenytársainak. Nem hagyjuk, hogy ezt tegyék velünk - mondta Merkel a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnökségi ülésén.

Merkel a pártelnök Annegret Kramp-Karrenbauer, az északrajna-vesztfáliai miniszterelnök Armin Laschet, a hesseni miniszterelnök Volerk Bouffier társaságában megígérte, hogy kemény harcot fog folytatni. A témát az ülésen állítólag a hesseni miniszterelnök hozta fel - állítja a lapnak a kancellár közeli köréhez tartozó forrás.

Kapcsolódó

Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne érje kár a legfontosabb német légiközlekedési csomópontot, Frankfurtot, s ezáltal a német gazdaságot se. A Bizottság követelései az ügyben károsak lehetnek a német légiközlekedésre. Örülök, hogy a kancellárasszony is így látja az ügyet - mondta a lapnak Bouffier.

Markus Söder bajor miniszterelnök, aki a CDU testvérpárja, a CSU tagja is arra szólította fel a német szövetségi kormányt,, hogy utasítsa vissza a brüsszeli előírásokat. Szerinte a Lufthansa diszkriminálása a fapados légitársaságok javára rossz jelzés lenne. Ezzel az egész német uniós elkötelezettség csökkenne és piacilag is rossz jelzés lenne. Ezt egyszerűen nem fogadhatja el a szövetségi kormány - mondta a lapnak.

Peter Altmaier gazdasági miniszter szerint is még egy jó pár kérdést tisztázni kel az ügyben az Európai Bizottsággal. Elmondása szerint a német állam nem akar beleszólni közvetlenül a Lufthansa működésébe, az állam ugyanis nem jó vállalkozó. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a német légitársaság megmentésével mintegy 100 ezer munkahelyet sikerül megőrizni.

9 milliárdos mentőcsomag

A Lufthansa megmentéséről tegnap született döntés, a mintegy 9 milliárd eurós állami mentőcsomag részeként a német állam 20 százalékos részesdést szerezne a légitársaságban. E cég a csomag részeként kapna 3 milliárd euró kedvezményes hitelt, s a 20 százalékos részvénycsomagon felül a német állam kapna egy 5 százalék plusz egy szavazatra jogosító átváltható kötvényt. A német állami mentőalapnak 2023 végéig kéne kiszállnia a légitársaságból.

Az Európai Bizottság részéről azonban Margrethe Vestager, versenyjogi biztos szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a korona válság során is vannak olyan jogi keretek, amelyeknek az állami segítségnyújtásnak meg kell felelnie. Az például szerintük nem jó irány, hogy egy amúgy is erős,  vezető piaci pozícióban lévő cég úgy kap állami segítséget, hogy közben ezáltal az adott piacon jelentősen csökken a verseny.

Pont emiatt kérte a Bizottság, hogy a Lufthansa cserébe a hazai repterének számító Frankfurtban és Münchenben legalább 20 repülő fogadására alkalmas beállót adjon át olyan fapados versenytársainak, mint például a Ryanair. Az állami légitársaságok a lap szerint ettől mereven elzárkóztak.

A Handelsblatt szerint a a szigorú brüsszeli követelések előéletéhez hozzátatozik, hogy a Lufthansa már egyszer kemény csatát vívott az európai versenyhatósággal az Air Berlin 2017-es átvételekor. Az ügyért akkor is Vestager volt a felelős.

Német kormányzati körökben azt sérelmezik, hogy a Bizottságnak pont most jut első ízben eszébe versenyjogi aggályokkal előállni a koronajárványhoz kapcsolódó állami segítségnyújtással kapcsolatban. A CSU európai parlamenti képviselője, Markus Feber arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bizottságnak semmi gondja nem volt az Air France, az SAS vagy a Finnair esetében. A Bizottság szerint viszont ott más volt as helyzet, azok a cégek ugyanis nem kaptak állami tőkeinjekciót, csak kölcsönt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!