Meglepő háttér Matolcsyék aranyvásárlása mögött

Jegybanki aranyvásárlási hullám söpört végig az idén több kelet-európai és ázsiai országon. E körhöz zárkózott fel nemrég az MNB, amely egy csapásra megtízszerezte az amúgy kicsiny aranytartalékot. Befektetői szempontból a nemesfém jelenleg "okos" döntésnek tűnik, ám jóval kockázatosabb, mint a jegybank eddigi tartalékeszközei.
K. Kiss Gergely, 2018. október 24. szerda, 07:08
Fotó: Marketing

Idén január és szeptember között 264 tonnára rúgott a központi bankok aranyvásárlásainak volumene a nemzetközi piacokon, amely 2012 óta nem tapasztalt csúcsot jelentett. Ha csak az első félévet vizsgáljuk, a jegybanki vásárlások 86 százaléka három országhoz: Oroszországhoz, Törökországhoz és Kazahsztánhoz kötődik - hívja fel a figyelmet a brit BullionVault nemesfém-kereskedelmi társaság egyik vezetője.

A vételi hullámra felült Lengyelország is, amelynek jegybankja július és augusztus során 9 tonna arannyal töltötte fel mérlegét. Az egyiptomi központi bank 1978 óta először szerzett be aranyat, míg néhány kelet-ázsiai ország - köztük a Fülöp-szigetek, India és Indonézia - szintén sok éves kihagyás után jelent meg vevőként a piacon 2018-ban.

Az eddigi utolsó látványos lépést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tette, amely 1986 óta először vásárolt aranyat, mintegy 1,24 milliárd dollárért (körülbelül 350 milliárd forint) értékben - ezzel nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett. A vétel nemzetközi összehasonlításban elenyészőnek számít (összehasonlításképpen: az orosz jegybank idén minden hónapban átlagosan 20 tonna arannyal bővítette tartalékait), miközben az MNB teljes tartalékainak értékén belül 4,4 százalékosra megnövelt aranykészlet aránya is elmarad a régiós országokban általánosnak számító 10 százalékos aránytól.

A felhalmozó országok csoportjával szemben állnak a fejlett államok, amelyeknél jellemzően hosszú évek óta stagnál vagy enyhén csökken a jegybanki aranytartalék. A világ legnagyobb aranykészletével rendelkező Egyesült Államok 2006 óta nem nyúl tartalékához - amelyet akkor 8133,5 tonnára csökkentett - és hasonlóan cselekednek a nagy európai gazdaságok, valamint Japán is. Mi több, a világ országainak többségére jellemző, hogy az elmúlt években nem vásároltak a sárga nemesfémből. A nemzetközi aranypiacra 2012 óta a pangás jellemző - a kínálat jelentősen meghaladja a keresletet.

Ehhez képest meglepő, hogy Matolcsy György MNB-elnök - egyebek közt - így indokolta a vételt: "Sok olyan jelzést kaptunk, hogy a világ nagy országai változtattak arannyal kapcsolatos stratégiájukon, a tartalékkezelésen belül egyre nagyobb a nemesfém súlya. A fejlett jegybankok többszörösére emelték aranytartalékukat".

A diktátorok vonzódnak az aranyhoz? - Többről van szó

Az arany 100 százalékos garanciát jelent a jogi és politikai kockázatokkal szemben - mondta nemrégiben Dimitrij Tyulin, a orosz jegybank kormányzójának első helyettese, aki szerint az aranytartalék feltöltése számukra nem puszta hitkérdés.

Oroszország a 2008-as válság óta kezdte jelentősen felduzzasztani aranytartalékát, a jegybanki vásárlások pedig újabb löketet kaptak a Krím-félsziget 2014-es elfoglalását követően, amikor az USA újabb szankciókat vetett ki az országra. Így 2016 óta mindenkit messze felülmúlva az orosz jegybank mutatkozik a legaktívabb aranyvásárlónak, (miután Kína már nem aktív) és a "dübörgés" idén sem áll meg.

A globális pénzügyi rendszert nézve négy nagy gazdaságban - Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Franciaország -, hagyományosan magas, 60 százalék feletti az arany jegybanki tartalékon belüli aránya, ám a feltörekvő országok nagy részénél a legfontosabb tartalékolási eszközt a dollár- és euróalapú állampapírok jelentik. E helyzetből kezdtek kitörni a közelmúltban az oroszok, a kínaiak és a törökök: jegybankjaik drasztikusan növelték nemesfém-tartalékaikat, párhuzamosan azzal, hogy dollárban lévő eszközeiket szisztematikusan leépítik.


A tartalékrendszer átalakítása mögött a globális gazdasági és geopolitikai feszültségek állnak. Így Oroszország főként az egyre keményebb - legutóbb a Szkripal-ügy nyomán kivetett - amerikai szankciók nyomására diverzifikálja készleteit. Moszkva szabadulna a dollárfüggőségtől, egyrészt így a jövőben a befektetők a dollárt nem használhatják fegyverként az ország ellen, másrészt egy alternatív monetáris rendszer megalapozására törekszenek, csakúgy, mint az USA-val szintén diplomáciai feszültségbe keveredett, illetve szankciókkal szembenéző Törökország és Irán. (A három országot nemrég "aranyblokként" is aposztrofálták. Irán viszont azon kevés országok közé tartozik, amelyekről a World Gold Council nem közöl jegybanki adatokat.)

Az idei év kimagasló a dollár ellen vívott "függetlenségi harcban": 2018 márciusa és májusa között az orosz jegybank 84 százalékkal, 14,9 milliárd dollárra csökkentette dollárkötvény-állományát. (Még 2011-ben az állomány körülbelül 180 milliárd dollárt tett ki, ezzel az oroszok a top-10 befektető ország között szerepeltek, de ma már csak 54-ek). Ezzel párhuzamosan zajlottak a szinte dömpingszerű aranyvásárlások: csak idén augusztusig bezárólag a jegybank 130 tonna arannyal duzzasztotta a készleteket, így a tavalyi 16-ról 17 százalékra nőtt ezek aránya a teljes tartalékon belül.

Semmi garancia, hogy tényleg fényleni fog

Oroszország tehát iránymutató lehetett a jegybanki aranyvásárlási hullámban, de míg az eurázsiai nagyhatalomnál ez átrendeződésként jelent meg, a magyar és a lengyel jegybanknál inkább csak jelképes aktusnak tűnik. Tény, hogy a két EU-tagállam kellemetlen jogi és politikai eljárás-sorozattal néz szembe, ám ezek súlya eltörpül az oroszokkal szembeni szankciókhoz képest.

A fedezékbe vonulás politikája mellett nyilvánvalóan presztízsszempontok is mozgatják az MNB-t. Kiderült az is, hogy Orbán Viktor kormányfő - aki nem utasíthatja a jegybankot - kezdeményezte egy évvel ezelőtt, hogy a jegybank gondolja át az aranystratégiát - ezután döntöttek a tartalék növelése mellett.

Ehhez nyilván kellett egyfajta szemléletváltás is a jegybanknál, hiszen Nagy Márton MNB-alelnök 2017 elején még amellett érvelt, hogy érdemes az aranyat alacsony - néhány ezrelékes - szinten tartani a jegybanki tartalékeszközök sorában:

A jegybanki deviza- és aranytartalékok szerkezetének meghatározásában a biztonság, likviditás, hozam szemponthármas tölt be kiemelt szerepet. Az aranybefektetések - egyéb előnyös tulajdonságok melletti - hátránya e tekintetben, hogy az arany árfolyamának ingadozása érdemben meghaladja a fejlett államkötvények értékében tapasztalható kilengéseket. Emellett - szemben a fix kamatjövedelmet biztosító kötvényekkel, betétekkel - az aranybefektetések jellemzően nem generálnak jövedelmet, hozamukat az arany árfolyamának kiszámíthatatlan változása határozza meg.

- értékelt akkor a szakember.

Éppen e szempontból jelenti a legnagyobb kockázatot az, hogy a jegybank immár 4,4 százalékra emelte, az aranytartalék arányát. Az MNB hagyományosan konzervatív befektetési politikát folytat: eddig több mint 99 százalékban euróban denominált devizaeszközöket (kötvény, készpénz, betét és egyebek), devizaköveteléseket tartott a nemzetközi tartalékok sorában, most azonban egy magas - részvényekkel vetekedő - volatilitású eszköz arányát növelték meg több százmilliárd forint értékben.

Az arany hosszú, jellemzően több évtizedes időtávban az inflációt némileg meghaladó hozamot produkál és a pénzzel szemben nem értéktelenedik el. Rövidebb időtávban viszont erősen kitett a spekulációs hangulat ingadozásának, árfolyamát pedig a reálhozamokkal kapcsolatos várakozás befolyásolja (miközben hozama messze elmarad a részvényekétől). Például az Európai Központi Bank (ECB) hamarosan megkezdheti a kamatemelést, márpedig, ha az euró kamata növekszik, miközben az arany nem fial semmit, a nemesfémnek folyamatosan föl kell értékelődnie, legalább annyira mint az eurókamat szintje, ahhoz, hogy az MNB ne járjon rosszul.

Lapunk megkérdezte az MNB-t, hogy van-e aggály afelől, hogy a vásárolt arany időszakosan ronthatja majd a befektetők, elemzők által is szoros figyelemmel kísért nemzetközi tartalékmutatókat. Érdeklődtünk arról is, hogy a tartalékok között mely devizaeszközöket kívánják helyettesíteni/kiváltani arannyal. Érdemi választ egyik kérdésre sem kívántak adni.

Ami mellette szól: erősödő recessziós félelmek

Az aranyat hagyományosan "káoszindikátornak" tartják, amely gazdasági összeomlás, infláció, háború esetén kiváló menekülőeszköz lehet. Az aranyár éppen a válság utáni negatív várakozások, inflációs félelmek idején kúszott fel: 2011-ben tetőzött a dollárral szemben 1900 dollár/uncia körül. Ezután egy hosszabb lejtmenet következett, ami idén is kitartott: a geopolitikai és gazdasági feszültségek (kereskedelmi háború, török-argentin krízis és egyebek), ellenére a nyár folyamán 1200 dollár körüli szintekre került le.

Bár az MNB pontos vásárlási árfolyama nem ismert, körülbelül 1190 és 1210 dollár/uncia környékén történhetett, ami nagyon jó beszállási pont - értékelt a Napi.hu-nak Juhász Gergely, az aranykereskedelemmel foglalkozó Conclude Zrt. vezérigazgatója. A szakember nem tartja kizártnak, hogy a közeli jövőben lesz még egy második vételi kör is, amellyel a jegybank 50-60 tonnára, vagyis a mostani közel duplájára tornászhatja fel nemesfém-készletét.

A világgazdaság összes folyamata, azt tükrözi, hogy még itt még korántsem oldódott meg a válság és az amerikai kamatemelések miatt az adósságszolgálat jelentősen nőhet. A világ óriási - a 2008 előtti szintnél 40 százalékkal magasabb - adóssághegyen ül, amelyet infláció nélkül nem igen lehet kiheverni, márpedig ez az arany malmára hajtja a vizet - kalkulált Juhász.

A tőzsdékről most már nagyon sok jel érkezik, hogy a rekordhosszú, 2009 óta tartó bullperiódus véget érhet. Kis lépésben, de a mai napig nagyon szépen kivehető, hogy az arany negatívan korrelál a S&P-500-as alakulásával - folytatta a cégvezető, aki szerint ezért a portfóliókezelők továbbra is igénybe veszik diverzifikációs eszközként.

Október második hetében, amikor a részvénypiacok elkezdtek zuhanó üzemmódba kapcsolni, az arany megmoccant és elindult fölfelé. Nem történt nagy kiugrás, de megmutatta, hogy "itt vagyok, ha szükség van rám!". Egyelőre azonban az alacsony kamatok és a pénzbőség elfedik a problémákat, a kockázatvállalás ingerküszöbe pedig nagyon magasra került. Csak egy komolyabb tőzsdei/világgazdasági földrengés kényszeríthetné ki, hogy az arany ára valóban "elszálljon" - fogalmazott Juhász Gergely.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Panzerkraftwagen_Drei, 2018.10.25 19:49

@zana: "Szovjet exportot jól ismerem"

Ja, mert sikertelen tsz-elnök voltál egy ideig, amíg ki nem rúgtak...

"igénytelen, minden szart megvettek"

Mármint tőletek, mert ti csak sz@rt termeltetek, egy ideig jó volt az is, aztán az oroszok is válogatósabbak lettek, a férges almátok rátok rohadt, téged meg kirúgtak, emberségből leszázalékoltak nyugdíjkorhatár előtt, azóta csóró rokkantnyuggerként tengeted az életed...

Ha ha ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nemhiszem, 2018.10.25 12:35

@Panzerkraftwagen_Drei: azt vágod, hogy ezek az értelmetlen kilátóbaszok tupírozzák a GDP-t?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2018.10.25 09:58

@Panzerkraftwagen_Drei: "Bizony, 100-szor jobban éltünk a szocializmusban!"
Te lehet Cefre, de én biztos nem. Persze gyerekként megélni azért más volt. Annyit tudok, hogy apámat azért kirúgták a munkahelyéről mert nem vonult fel május 1-én (inkább elment krumplit ültetni, mert az nem várhatott). A termelésről meg annyit, hogy voltam nyári munkán a 80-as évek végén az egyik nagy szocialista gyárunkban esővíz-elvezetőt, árkot takarítani. Annyi 2 decis töményes üveget széthajigálva sehol nem láttam, mint amit ott összeszedtünk. Gondolom jól mehetett a termelés ha a munkások fele már reggel 9-kor ittas volt.
A mezőgazdaságot pedig dotálták rendesen (hitelből persze), mégis a vadi újan vásárolt Class kombájnból 5 év után már szinte minden alkatrész hiányzott a helyi tsz-ben. De nosztalgiázz csak nyugodtan.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MLB2018, 2018.10.25 09:41

@zana: "hogy sajnálod, hogy munkásőr parancsnoki tisztedtől puccsszerűen fosztottak meg és ez a mai napig fáj. "
Honnan tudod? Beosztottja voltál? :DD
trollnak is hülye vagy
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zana, 2018.10.25 08:52

@Panzerkraftwagen_Drei:
Te elmeháborodott, értem, hogy sajnálod, hogy munkásőr parancsnoki tisztedtől puccsszerűen fosztottak meg és ez a mai napig fáj.
De, hogy a magyar mg világszínvonalú volt ez a maszlag. Nem volt az, akkor is már a maszek világ termelte meg az értékesebb termékeket a háztájiban. Szovjet exportot jól ismerem, igénytelen, minden szart megvettek, egyben voltak világszínvonalúak, a bürokráciában.
A mg-ban a gazdákat a szocializmus bérmunkásokká degradálta, csak a kommersz tömegárúra volt képes a nagyüzem. A gyárak azért zártak be, mert versenyképtelenek voltak, csak a ruszkinak kellett az árú.
Öreg zavarodottságod érthető, zacskóval mozogni bizonyára nehéz, kellemetlen, de nem muszáj hülyének lenni. Inkább nézegesd az öregotthonban a csinosabb ápolónők fenekét, bár téged az már nem izgat...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html