A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Az indiai rúpia az év egyik leggyengébben teljesítő feltörekvő devizája. A Fed május végi jelzése óta − miszerint hamarosan életbe fogja léptetni likviditásszűkítő intézkedéseit − az indiai fizetőeszköz közel 15 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben. A rekordmélységbe zuhanó árfolyam pánikot váltott ki az állampapírpiacon, ami nehezíti a tetemes hiány finanszírozását. Jelenleg a 64,5-ös szint körül ingadozik a dollár−rúpia árfolyam, de kereskedők szerint még az idén át fogja lépni a 65-ös határt. Megfigyelők szerint amíg a rúpia a 64-es határ fölötti régióban ragad, aligha fog enyhülni a nyomás a kötvénypiacon, ahol valóban erőteljes hozamemelkedés alakult ki az elmúlt két hét folyamán: a tízéves papír esetében a hó eleji 8 százalék körüli szintről gyakorlatilag 9 százalék fölé ugrottak a hozamok.

Egyelőre tetézi a bajt, hogy az indiai jegybank (Reserve Bank of India − RBI) nem döntötte el egyértelműen, mire célozzon: az infláció leszorítására, a rúpia védelmére és a kötvénypiaci stabilizációra, vagy a növekedési áldozatok tompítására. A rúpia védelmében a múlt héten korlátozást vezetett be az indiai rezidensek tőkekihelyezésére, aminek értelmében indiai magánszemélyek és vállalatok limitált mennyiségben vihetnek ki devizát az országból (a külföldiekre egyelőre nem vonatkozik a korlátozás). A likviditásszűkítő akcióra azt követően került sor, hogy május óta 11,6 milliárd dollárt vontak ki befektetők a különböző indiai eszközökből, aminek hatására nemcsak az állampapír-piaci hozamok emelkednek, de a tőzsde is szenved.

Csak júliusban a tőkekiáramlás elérte a 3,2 milliárd dollárt. Előrejelzések szerint a felpörgő inflációt visszaszorító monetáris lépések miatt az idei GDP-növekedés nem éri el az 5 százalékot, ami indiai viszonylatban évtizedes mélypontnak számít és a helyi sajtó már indiai "stagflációról" beszél.

A likviditási intézkedésekre tovább emelkedtek a kamatok, ami egyértelműen nem szándékolt következménye volt a múlt heti bejelentésnek, ezért az elmúlt napokban az RBI arra kényszerült, hogy enyhítsen. bizonyos monetáris kondíciókon. A tőkelimit leginkább a bankokat sújtja, ezért az ő likviditási helyzetük javítása érdekében a kötelező kötvénytartalékolási szabályokon kedden lazított az RBI, miközben maga is piacra lépett, hogy stabilizálja a hozamokat. Két nap alatt nagyjából 1,2 milliárd dollárt költött hosszú lejáratú állampapírokra, ami − úgy tűnik − átmenetileg hatásos volt, a tízéves hozamok mintegy 70 bázispontot visszakorrigáltak.

Elemzők szerint ez tűzoltásnak is alig nevezhető, ráadásul az RBI eléggé megzavarta a külföldi befektetőket, akik az indiai tőzsdei vállalatok közkézhányadának 45 százalékát birtokolják. Most attól tartanak a piacon, hogy a pénz- és kötvénypiaci hullámok átterjedhetnek a részvényszekcióra, aminek valóban lehetett érezni az előszelét amikor tegnap a BSE Sensex új éves mélypontot állított be 18 ezer pont alatt. A Morgan Stanley korábban optimista elemzői a 23 ezer pontos év végi várakozásukat azonnal 17 900-ra módosították, jelezvén, hogy a Fed felől jövő hírekre az indiai befektetők valószínűleg különösen érzékenyen fognak reagálni.

Az IMF delhi irodavezetője szerint egyelőre fundamentális okai vannak a rúpia gyengülésének, amit tőkekorlátozással nem nagyon lehet kezelni, amíg ilyen nagy a fizetési mérleg hiánya. Thomas Richardson szerint 10 százalékos infláció mellett változatlan árfolyammal az ország versenyképessége rohamosan erodálódik, így semmi meglepetés nincs abban, hogy az árfolyamcsatornán keresztül történik az alkalmazkodás. Amíg ekkora a hiány és ez ilyen súlyos inflációt generál, nem lehet megakadályozni a rúpia gyengülését − érvel Richardson.

A JPMorgan előrejelzése szerint ez évben a 15 milliárd dollárt is meghaladhatja a folyó fizetési mérleg hiánya, aminek fedezése nehézséget okozhat a kormánynak. A jegybank egyelőre pénzügyi szigorításban gondolkodik, az aranyimportra kivetett vámot az idén egyszer már megemelték, és a tervek szerint az elektronikai termékek behozatalát is nagyobb tarifával sújthatják. Mivel az országnak tetemes a devizaigénye, amit a jelenlegi környezetben nehéz kielégíteni, a kormány az állami vállalatokon keresztül próbál forráshoz jutni. Megfigyelők szerint előbb-utóbb muszáj lesz egy nagyobb devizakötvény-kibocsátáshoz folyamodni, ugyanis az RBI intervenciói és a folyó fizetési mérleg hiánya miatt vészesen apad a jegybanki devizatartalék. Az állomány egyelőre sokkal nagyobb, mint az 1991-es válság idején, amikor az IMF-kölcsön fejében India teljes aranytartalékát letétbe kellett helyezni brit és svájci bankoknál. Az IMF-sztori most szóba se kerülhet a jövő májusi választásokig, az ugyanis a Kongresszus Párt által vezetett koalíció halálát jelentené.

Sokkal érdekesebb viszont, hogy az RBI vezetését szeptember 5-ével átvevő Raghuram Rajan jegybankelnök milyen irányt fog meghatározni a mostani zavaros helyzetben. Egyesek szerint Rajan arra kényszerülhet, hogy brazil és indonéz kollégájához hasonlóan a növekedés kárára masszív kamatemelésbe kezd, hogy ezzel csábítsa vissza a befektetőket. Ez biztosan nem fogja megkönnyíteni a kormány dolgát, amelynek így − helyi elemzők szerint − valószínűleg fel kell gyorsítania a bankszektor és a biztosítók privatizációját.

Kép: Napi grafikonok

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!