Miközben az idén már távozott a parkettről az Antenna Hungária, és lassan követi a Hungagent és a Domus is, csak egyetlen újonc érkezett az utóbbi időben: tavaly az Állami Nyomda debütált a BÉT-en. Ha minden jól megy, idén jelentős változás várható, bár az elemzők kevésbé optimisták.

A tőzsde vezére optimista

A tőzsdeképes cégek klubjában 15 társaság van, ezek elméletileg a börzére menetelt célozták meg. E klubból - a Bookline, a Genex és a TvNetWork mellett a vállalatoktól származó információk alapján – további 3-4 társaság várható, amely nagy valószínűséggel még 2006-ban tőzsdére lép - nyilatkozta nemrégiben a NAPI Gazdaságnak a BÉT vezérigazgatója. Horváth Zsolt szerint ha nem is klasszikus bevezetéssel, de új társaságként még az idén megjelenhet a Sasad Rt., míg a Graphisoft ingatlan- és szoftverüzletágának szétválása után egy helyett két Graphisoft-részvény lesz a tőzsdén. Hozzátette: egy tavalyi pályázaton több millió forintot nyert el a már parketten lévő Állami Nyomda, de többek között a Bookline, a Genex Magyarország és a TvNetWork idei bevezetésének költségeihez is hozzájárul majd ez a keret.

Az elemzők kevésbé derűlátóak

A NAPI Online által megkérdezett, jobbára név nélkül nyilatkozó elemzők jó része nem ennyire optimista az idei bevezetési tervekkel kapcsolatban. Volt, aki úgy vélekedett, hogy amelyik cég egy-két éven belül nem tesz valódi lépéseket a parkettre lépés érdekében, annál lényegében csak pr-célokat szolgál a klubtagság. A szkepticizmust részben azzal indokolják, hogy tavaly is csak egyetlen bevezetés valósult meg, a már említett Állami Nyomdáé.

A részvényelemzők egyöntetűen úgy nyilatkoztak: addig nem érdemes behatóan foglalkozniuk egy-egy tőzsdére tartó társasággal, amíg nincs meg a konkrét bevezetés időpontja, az ehhez kapcsolódó tájékoztató, illetve amíg zártkörűen működik a cég. Mindez azt jelenti, hogy - részben szabad elemzői kapacitások híján - addig kivárnak, amíg nem fordul célegyenesbe tőzsdei részvénykibocsátási törekvés.

Nagy cégek kellenének

Nem foglalkozunk a tőzsdeaspiránsokkal - mondta kérdésünkre Suppan Gergely, a Takarékbank szakembere, hozzátéve: egyelőre nem kívánják megjósolni, hány cég mehet az idén a tőzsdére. Jelenleg elsősorban a nagyobb cégeket (Mol, OTP, Richter, Egis, Borsodchem). Ha egyáltalán bővítenék a palettát, akkor a Démászt, esetleg a Fotexet vennék be a körbe - tette hozzá az elemző. Suppan szerint a tőzsde fejlődését elsősorban a kínálat növelésével lehetne elérni, de elsősorban a tőzsdei belépésre váró cégeknél jóval nagyobb társaságokra lenne szükség.

Sarkadi-Szabó Kornél, a Raiffeisen szakértője azt emelte ki, ha például a Magyar Villamos Művek kerülne a parkettre, akkor azt bizonyára elemeznék a szakértők. Suppan szerint egy Audi Hungária belépése jót tenne a piacnak, igaz, a győri társaságnak nincs igazán szüksége tőzsdei forrásbevonásra, mert az anyacég biztosítja a szükséges összegeket.

Az ING a midcapekre is figyel majd

Az ING Bank eddig a nagy tőzsdei szereplőkkel foglalkozott, ám a közeljövőben elkezdik a kis- és közepes szereplők (angol szakkifejezéssel a small- és midcapek) elemzését is - mondta Puluczkai Anita, a társaság elemzője. Hozzátette: ennek oka, hogy az ismert, nagy papírok már nem tartogatnak nagy meglepetéseket, a kisebbek viszont érdekesek lehetnek, pláne, hogy a befektetők továbbra is kedvelik a feltörekvő piacokat.

Megtakarítási és jövedelmi gondok

Problémát jelent ugyanakkor, hogy a magyar gazdaságot egyáltalán nem tükrözi a tőzsde teljesítménye. "Már-már nevetséges, hogy a bankszektort hárman képviselik, ennél többre volna szükség" - fogalmazott Suppan Gergely. Úgy véli, a másik oldalról a befektetői kultúrát kell megváltoztatni, hogy a lakosság is megtakarítási alternatívaként tekintsen a részvényekre. Emellett persze arra is szükség van, hogy a jövedelmek lehetővé tudják tenni a megtakarításokat, jelenleg ugyanis a háztartások döntő többsége, nagyjából 80 százaléka képtelen megtakasrításra. Suppan felhívta a figyelmet az úgynevezett elhalasztott fogyasztásra is. Ez azt jelenti, hogy ha a háztartások nagyobb jövedelemre tesznek szert, akkor először például autót, jobb vagy nagyobb lakást fognak vásárolni, ezután kerülhetnek képbe a megtakarítások, így például a részvények.

Majd

Ez egy igen hosszú folyamat, többéves távlatban lehet csak kedvező változásra számítani. Sarkadi-Szabó Kornél szerint akár tíz évnek is el kell telnie, hogy markánsan nőjenek a lakossági megtakarítások. Jelenleg hazánkban a lakosság 1-2 százaléka érdekelt a részvénypiacon, míg a fejlett országokban jóval nagyobb ez az arány. Sarkadi-Szabó hozzáfűzte: a szabályozói, ösztönzői rendszer módosítására is szükség lenne a fejlődés érdekében. Mint mondta a nullakulcsos árfolyam-nyereségadó önmagában nem elég.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!