Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az idén kibányászott arany 15 százalékának megfelelő mennyiséggel hizlalták tartalékaikat ez évben a világ jegybankjai. Ez komoly szemléletbeli változást jelent a korábbi évtizedekhez képest, amikor a központi pénzintézetek évi 400-500 tonnánként igyekeztek megszabadulni a Bretton Woods örökségeként rajtuk maradt, s a kilencvenes években belső érték nélkülinek kikiáltott nemesfémtől. Arra, hogy a jegybankok nettó vásárlóként léptek volna fel a piacon, 1985 óta nem volt példa. (De közrejátszott a változásban az is, hogy a múlt év végén befejeződött az IMF aranyértékesítési programja, melynek során évi 403 tonnát kínáltak fel eladásra a piacon.)

A legnagyobb vásárlók a feltörekvő országok jegybankjai voltak: Mexikó közel száz tonna aranyat vett, Oroszország 48, Thaiföld pedig 25 tonnával hizlalta tartalékait, de még Banglades is vásárolt 10 tonnát. Az európai központi bankok − ha csak pár tonna erejéig is − már nettó vásárlók voltak az év eleje óta. (Ám az autoriter országok is rákaptak az aranyvásárlásra, az iráni és a venezuelai jegybank is jelentős aranytartalékokat képzett, utóbbi például több mint 400 tonnás készletével a világ 16. legnagyobb aranyhegyén ül.) A jegybankok idén akár 500 tonnányi aranyat is vehetnek a szabad piacon − derül ki a GFMS legfrissebb felméréséből. Ezzel a világ összesített keresletének több mint negyedét adhatják majd a központi pénzintézetek. A vásárlások mögött a legnagyobb hajtóerő a portfóliók diverzifikálásának igénye, a jelenlegi válságos környezetben ugyanis egyik devizáról sem állíthatja senki bizonyosan, hogy megfelelő eszköz egy ország tartalékképzéséhez. A jegybankokat a vásárlástól a történelmileg magasnak számító ár sem tudta elrettenteni.

A legnagyobb aranytartalékkal megkérdőjelezhetetlenül az Egyesült Államok rendelkezik, készletei meghaladják a 8100 tonnát − ennek legnagyobb részét a híres Fort Knoxban őrzik. A második legnagyobb aranytartalék − 3400 tonna − a Bundesbank frankfurti trezorjaiban pihen − bár egyes sajtóértesülések szerint a készlet fizikailag a New York-i Fed páncéltermeiben található. A készlet értéke csaknem háromnegyede Németország devizatartalékainak. A harmadik legnagyobb készlettel az ambiciózus értékesítési program ellenére még mindig az IMF rendelkezik. Magyarország nemzetközi összehasonlításban is igen szerény, 3 tonnás készlettel bír. Összesen mintegy 30 ezer tonna arany pihen jegybanki széfekben, ami a világ teljes készletének közel 20 százalékát képviseli. A forgalomban lévő arany 52 százaléka azonban még mindig ékszer formájában található. Magánszemélyeknél aranytömbökben, rudakban, érmékben a készlet 16 százaléka pihen, 12 százalékot pedig az ipar használ különböző célokra.

Két-három éve a tőzsdei befektetési alapok, az etf-ek voltak a legjelentősebb aranyvásárlók, melyek az alapba tett pénzből fizikai arany vásárlását vállalták (összesen mintegy 1750 tonna aranyat kezelnek). A legnagyobb ilyen konstrukció, az SPDR Gold raktáraiban ennek köszönhetően több mint 1300 tonna arany halmozódott fel. A készlet összevásárlásával egyébiránt az SPDR maga is tevékenyen hozzájárult az arany árfolyamának emelkedéséhez, ezen újfajta kereslettel szemben ugyanis ilyen sebességgel nem jelent meg hasonló nagyságú kínálat.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!