Az EU bekeményít Amerikával szemben

Egy brüsszeli javaslat komolyan szigorítaná a külföldi, az EU területén is működő bankokra vonatkozó szabályokat. A lépést sokan a hasonló amerikai intézkedés elleni válaszlépésnek tartják, s jelentősen drágíthatja a külföldi székhelyű bankok unión belüli működését, s komoly nehézségeket okozhat a londoni Citiyben működő pénzintézeteknek is a Brexitet követően- írja a Financial Times.
Napi.hu, 2016. november 22. kedd, 15:02

Az Európai Bizottság várhatóan szerdán jelenti be az intézkedést, másolata lenne az ellentmondásos amerikai "közbenső holding társaságokra" vonatkozó szabályozásának, amely elkülönülten kezeli a területén működő bankok tőkéjét a külföldön működő anyabank tőkéjétől. A szabály 2014-es amerikai bevezetésekor az EU Washingtont protekcionizmussal vádolta, s válaszlépéseket helyezett kilátásba. Ha törvény születik a javaslatból, akkor az arra kötelezheti az olyan amerikai befektetési bankokat, mint például a Goldman Sachs és a JPMorgan, hogy a mostaninál több tőkével és likviditással lássák el az Unióban működő érdekeltségeiket, amelyekre így önállóan vonatkoznának az európai hatóságok által előírt tőkeelőírások.

A brüsszeli javaslatcsomagba az utolsó pillanatban becsúsztatott intézkedést minden bizonnyal örömmel fogadják majd az európai bankok. Ezek ugyanis eddig arra panaszkodtak, hogy a szabályozás asszimmetriája miatt versenyhátrányban működnek amerikai riválisaikkal szemben. Ugyanakkor tovább bonyolítja a pénzügyi rendszer működésére vonatkozó szabályokat, s azt eredményezi, hogy sok pénzintézetnek bizonyos követelményeknek kétszeresen kell megfelelnie.

Bár az EU-s tisztségviselők azt állítják, a javaslat a Brexit nélkül is így nézett volna ki, annak komoly hatásai lehetnek Londonra, mint jövőbeni nem Európai Uniós pénzügyi központra is - írja a lap. Annak következtében ugyanis a brit székhelyű pénzintézetekre további adminisztrációs és pénzügyi költségek hárulnak, ha az Unión belül is szeretnék folytatni tevékenységüket. A bankok többsége ha teheti, megpróbálja elkerülni, hogy a világ minden olyan pontjára komoly tőkét allokáljon, ahol leányvállalata működik. Ennek oka, hogy a bankok rendelkezésére álló tőkét úgy vélik, központilag hatékonyabban tudják kezelni, a székhelyük szerinti pénzügyi felügyelet előírásainak megfelelően. Ha minden külföldi banknak például London mellett Frankfurtban is fenn kell majd tartania egy teljesen feltőkésített leánybankot, akkor az további elvándorlást eredményezhet Nagy-Britanniából.

Ez csak ízelítő abból, mi várhat ránk. Egy olyan időszakban, amikor mindenki újragondolja a banki működés alapjait, ez egy újabb bizonytalansági faktort visz a rendszerbe. A szabályozással sok külföldi, amerikai banknak is újabb Unión belüli központot kell majd létrehoznia, s a kérdés csak az, hány ilyet szeretnének - mondta az FT-nek egy befektetési banki tanácsadó.

A lépés eközben tovább élezheti az Unió és az Egyesült Államok közötti ellentéteket, a viszony már amúgy is elég feszült a Deutsche Bank ügy nyomán. Emlékezetes, az amerikai Igazságügyi Minisztérium mintegy 14 milliárd dolláros büntetést készül kiszabni a legnagyobb német bankra a válság során eladott jelzálogfedezetű termékekkel kapcsolatban, a ennek várható mértéke azonban jelentős tőkeproblémákat okozhat a banknak, s ez az egész európai pénzügyi rendszert negatívan érintheti. Európai részről egyébként már korábban mutatkoztak ellenérzések az amerikaiak által a Bázeli Bizottság számára javasolt, a bankok tőkemegfelelésére vonatkozó előírások szigorításával kapcsolatban. Több európai bank is panaszkodott ugyanis arra, hogy ezek versenyhátrányba hoznák őket az amerikai bankokkal szemben.

Az amerikai bankok eközben azt állítják, már a mostani szabályok szerint is jelentős nagyságú tőkét kell lekötniük az Egyesült Királyságbeli érdekeltségeik tőke- és likviditásellátottságának biztosítására.

Az  tervezett intézkedés része annak a javaslatcsomagnak, amelyet Valdis Domrovski, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke szerdán nyújt be. A holdingtársaságokra vonatkozó szabályozás része lenne annak a banki tőkemegfelelésre vonatkozó direktívának, amelynek célja, hogy megelőzze a rendszerszempontból túl nagyra növő bankok kialakulását. Ennek része lesz a bankok teljes veszteségviselő kapacitásának mutatója is, amelynek célja, hogy a legnagyobb bankok megfelelő saját tőkével rendelkezzenek egy esetleges válság esetén bekövetkező veszteségek elviselésére.

Az alelnök szerint az előzetes felmérések szerint mintegy 13 európai nagybank kell majd, hogy az új szabályozásnak megfeleljen. A most szóban forgó változtatás azonban ezt a követelményt kiterjesztené az unió területén is működő, globálisan rendszerszintű kockázatot jelentő bankokra és azokra, amelyek eszközállománya meghaladja a 30 milliárd eurót.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK