Áprilisban az elmúlt hónapokban tapasztalható gyors növekedés némileg lassult, de így is 4,6 százalékkal nőtt a befektetési alapok összvagyona, és ez évben harmadik hónapja az alapok ismét csúcsot döntöttek. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) tagjai által kezelt befektetési alapok összvagyona április végén meghaladta az 1424 milliárd forintot. A Bamosz közleménye szerint a 62 milliárd forintos havi növekedésben a márciusinál hangsúlyosabb volt az alapok hozamnövekedése (a növekmény 30 százaléka), de meghatározó volt az alapokba áramló több mint 42,5 milliárd forintnyi új befektetés. Az alapok legjellemzőbb típusa a nyíltvégű nyilvános értékpapíralapok, a 146 alapból 99 tartozik ide, és az összes vagyon 82 százaléka ilyen alapokban van. Ezek az alapok a hónap során 2 százalékkal, 23 milliárd forinttal növelték vagyonukat (ebből mintegy 4 milliárd a hozamok, 19 milliárd pedig az új befektetők hatása). Az 5 zárt értékpapíralap vagyona áprilisban 1,4 százalékkal, 33 milliárd forintra csökkent. Az összes vagyon több mint tizede felett diszponáló ingatlanalapok áprilisban 18,3 százalékkal, közel 25 milliárd forinttal bővültek, és ezzel megelőzték a részvényalapokat. A hónap legnagyobb növekményének döntő hányada, 23,5 milliárd forint új befektetés. Az alapok a hónap során átlagosan 0,5 százalék körüli hozamot hoztak. A garantált alapok növekedési tempója ennél is nagyobb volt. Április folyamán öt új garantált alap is indult, az így 25-re gyarapodott alapok összvagyona pedig 31 százalékkal, 15 milliárd forinttal nőtt a hónap során. Ez a gyarapodás gyakorlatilag az öt új alap tőkevonzásának eredménye. A nyilvános, nyíltvégű alapok közt legnagyobb befektetési politika szerint kategória a 28 kötvényalapé. E hónapban ismét visszafordult az a fél éve tartó, az alapok vagyonának folyamatosan növekedését mutató trend, mely a 2003-as nagy visszaesés óta tartott. Áprilisban 0,5 százalékkal csökkent a kezelt vagyon, mivel közel 5 milliárd forint tőkekivonás történt a kötvényalapokból. A tőkekivonás nagyobb részben az új Bamosz kategorizálás szerinti hosszú kötvényalapokat érintette, a nagyobb csoportot jelentő rövid kötvény alapok (az 532 milliárdnyi vagyon 84 százaléka) esetében a vagyon csekély mértékben nőtt (0,1 százalékkal, szemben a hosszú kötvény alapok 3,9 százalékos csökkenésével). A második legnagyobb csoportot alkotó pénzpiaci alapok idei gyors növekedése is lassult áprilisban, de meghaladta a kötvényalapokét - több mint 23 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal nőtt az összvagyonuk. A 23 pénzpiaci alapban összesen 499 milliárd forintot kezelnek - elsősorban hagyományos pénzpiaci alapokban, de áprilisban gyorsabban nőttek a likviditási alapok, melyekben közel 124 milliárd forint volt a hónap végén. A kötvény és pénzpiaci alapok devizális megoszlását tekintve azt látjuk, hogy a hazai, forint kockázatot viselő nyilvános kötvényjellegű alapok adják e csoport 99 százalékát, az összes alap vagyonának közel 72 százalékát, és a nyilvános nyíltvégű alapok vagyonának 88 százalékát. A nyíltvégű értékpapíralapok közül a vegyes alapok vagyona nőtt a leggyorsabban, 11 százalékkal, 23 milliárd forintra. A növekmény nagyrészt az új befektetők 2,3 milliárd forintjának köszönhető, az alapok havi hozam 1 százalék alatt volt. A részvényalapok áprilisban ismét nőni tudtak, 1 százalékkal. Ez az 1 milliárd forintnyi vagyonnövekmény az új befektetők hatása, mivel az alapok követték a részvényindexek havi csökkenését, és összességében több mint 1 milliárd forintnyi hozamveszteséget szenvedtek el. A hazai részvény alapok átlagosan 1 százalék körüli hozamveszteséget értek el áprilisban, de elmúlt egy éves teljesítményük még így is 30 százalék feletti. A részvényalapok közül a kisebb csoportot alkotó (a 111 milliárdos vagyon 6 százaléka) tiszta részvény alapok nőttek gyorsabban, 5,4 százalékkal.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!