A napon belül több, mint 10 százalékos áresés a vezető amerikai indexekben már nem látszik ekkorának a historikus grafikonokon, mivel utólag több kötést is törölt a New York Stock Exchange. A napon belüli összeomlást az első magyarázat szerint egy "fat finger", azaz kövér ujj okozta - a szakzsargonban a rosszul bevitt brókeri megbízást nevezik így. Az első pletykák arról szóltak, hogy a Citigroup egyik brókere véletlenül 16 millió helyett 16 milliárd darab Procter & Gamble részvényre vitt be eladási megbízást, ezzel lerántotta az indextag papír árfolyamát, s vele az egész Dow Jones Industrial Average-et, a mozgás pedig számos stopmegbízást aktivált, így percek alatt egyirányú utcává vált a piac.

Okold a számítástechnikát!

Októberben az amerikai értékpapír felügyelet, a SEC és a határidős árupiaci bizottság, a CFTC már más magyarázatot talált az eseményekre, ekkor már a programozott kereskedési rendszereket találták hibásnak az ügyben, s két egymástól független eseményre vezette vissza a pánikot. Az egyik egy automatizált eladási megbízás végrehajtása volt a Wadde & Reed nevű brókercégnél. A másik a high frequency traderek, a gyors, másodpercenként több kötést is végrehajtó kereskedési rendszerek eladási nyomása volt, leginkább a chicagói árutőzsdén jegyzett E-Mini  S&P 500-as kontraktusra (ez az S&P 500-as index változásait követi le).

A cseppet sem megnyugtató magyarázat szerint a két egymást erősítő esemény hatására az árjegyzők pánikszerűen vonták vissza vételi megbízásaikat a részvények kereskedési könyveiből, a folyamat öngerjesztővé vált, s ez okozhatta a hatalmas zuhanást.  A nap folyamán volt, hogy a Dow 481 pontot esett 6 perc alatt, majd több mint 500 pontot emelkedett a következő 10 percben.

Felfüggesztés helyett ársáv

A történésekre azonnali válaszul a SEC még májusban számos amerikai tőzsdén bevezettette a felfüggesztést, azaz ha egy papír 10 perc alatt több mint 10 százalékot esik, akkor átmenetileg szünetel a kereskedés. Később kiterjesztették ezt szinte az összes részvényre és számos tőzsdén jegyzett befektetési alapra is. A vizsgálat végén azonban a hatóságok beismerték, nem tudják pontosan mi váltotta ki az eseménysort.

Április elején a SEC bemutatott egy új, az eddiginél jobban összeállított, a piac irreális kilengéseivel szemben védelmet nyújtó rendszert, amellyel a felfüggesztéseket szeretnék kiváltani. A "limit up - limit down" névre keresztelt új javaslat az amerikai piacokra bevezetett összes részvényt egy maghatározott ársávon belül tartaná. Az új elképzelés szerint bevezetendő ársáv az adott eszköz árfolyamának folyamatosan gördülő ötperces átlagárához lenne kötve. A jelenleg is az automatikus felfüggesztési intézkedés hatálya alá eső részvények és ETF-ek esetében ez 5 százalékos elmozdulás esetén vonná magával a felfüggesztést.

Az eddig "korlátlanul" mozgó értékpapíroknál pedig 10 százalékos lenne a maximális elmozdulás limitje. A SEC bejelentése értelmében ez a sáv a nyitó-, illetve zárószakaszban kétszeresére tágul, valamint az 1 dollárnál alacsonyabb árfolyamú (úgynevezett "penny stocks") esetében is szélesebb sávhatár lesz érvényben. Az ötperces felfüggesztés akkor lép majd életbe, ha egy termék 15 másodpercet meghaladó időtartamra lép ki az előre meghatározott sávból.

Jöhet egy újabb összeomlás?

A piaci szereplők pszichéjén mindenesetre nyomot hagyott a villámkrach, a 2008-as tőzsdei összeomlással együtt. A Yale egyetem felmérése szerint a befektetők immár 75 százaléka ad 10 százaléknál nagyobb valószínűséget annak, hogy a következő fél évben bekövetkezhet egy tőzsdei összeomlás. Számos szakértő eközben a részvénypiac túlárazottságár mutat rá. Mindezek ellenére a befektetői hangulat annyira optimista, mint tavaly a villámkrach előtt, s van aki más párhuzamot is lát az egy évvel ezelőtti helyzethez képest. Ilyenek az új csúcsról korrekciós fázisba lépő amerikai részvénypiacok és az euróval szemben mélypontra jutó dollárárfolyam is.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!