Így nyertek sokat a jól spekuláló magyarok veszélyhelyzetben

Több mint 41 milliárd forint távozott áprilisban a befektetési alapokból. Ismét a lakosság kedvenc ingatlanapjait érintette a leginkább a tőkevesztés, a részvényalapokra viszont ráugrottak a befektetők, és nyertek is ezzel.
Herman Bernadett, 2020. május 15. péntek, 14:56
Fotó: Indamedia

Az április már nem volt olyan gyászos hónap a befektetési alapok számára, mint a március, amikor több mint 450 milliárd forinttat csökkent a vagyonuk részben az összeomló piacok, részben pedig a tőkekivonások miatt. A harmadik hónapban 261 milliárd forint távozott az alapokból, ennek nagyobbik hányada a háztartások megtakarítása volt. Áprilisban is folytatódott a tőkekivonás, több mint 41 milliárd forint távozott az alapokból, a veszteség leginkább az ingatlanalapokat és a zártkörű alapokat érintette. Az árfolyamok viszont megindultak felfelé, ennek köszönhetően az alapok összesített vagyona nőtt egy kicsit 6052 milliárd forintra.

A legnagyobb hazai ingatlanalapból, az Erste nyílt végű forintos alapjából 8,2 milliárd forint távozott áprilisban, az OTP ingatlanalapjából 5,5 milliárd, de gyors ütemben vették ki a befektetők a pénzt a Raiffeisen ingatlanapjának több sorozatából is, és az Erste eurós ingatlanalapja is jó kétmilliárd forintnyi tőkekivonást szenvedett el. Az eurós, dolláros ingatlanalapok visszaváltását az is magyarázhatja, hogy a befektetők a gyenge forint miatt úgy dönthettek, most érdemes zsebre tenni az árfolyamnyereséget.

Eltűntek a pénzpiaci alapok

A pénzpiaci alapoknál is komoly, több mint 26 milliárd forintos tőkekivonást mértek, de a statisztikák szerint ennek az volt az oka, hogy hét ilyen alap is megszűnt, illetve kötvényalappá alakult át. Egy uniós szabályozás miatt mindössze öt pénzpiaci alap maradt már csak a magyarországi piacon, holott három évvel ezelőtt még 40 fölött volt az ilyen konstrukciók száma. Az egykor 1600 milliárd forint fölötti vagyon is alig éri el már a 60 milliárd forintot.

A kötvényalapok vagyona viszont nem nőtt annyival, amennyivel a pénzpiaciaké csökkent, alig 8 milliárd forint volt a tőkebeáramlás, amit azt jelenti, kötvényalapokból is vettek ki pénzt a befektetők. A legtöbb pénzpiaci alap rövid kötvényalapként folytatta a működését a befektetéseikre vonatkozó tavaly januárban bevezetett szigorítás bevezetése óta. Jelenleg 1300 milliárd forint van kötvényalapokban, ebből 922 milliárd forint rövid kötvényalapban. Az április a kötvényalapoknak is kedvezett, az árfolyamuk stabil maradt, sőt még egy kevés hozamot is elértek.

Javítottak a privátbanki befektetők kedvencei, az abszolút hozamú alapok is a márciusi betlizés után. Újabb befektetőket ugyan nem nyertek meg, de a meglévők legalább megmaradtak. Áprilisban már nem volt tőkekivonás a márciusi 35 milliárdos után. Aki megtartotta az alapját, jól járt, áprilisban már szépítettek az alapok, átlagosan 1,84 százalékkal emelkedett az árfolyamuk. Azok persze, akik az OTP Supra alappal buktak hatalmasat, még nem lehetnek elégedettek, de annak az alapnak az árfolyama is elindult felfelé.

A részvényalapok váltak kapóssá

A vegyes alapok is a lakosság kedvelt megtakarításai közé tartoznak. A márciusi drámai mértékű tőkekivonás ezeknél sem folytatódott áprilisban, sőt minimális mennyiségű friss pénzzel is gyarapodtak. A befektetőik jól jártak, a márciusi zuhanás után az alapok árfolyama emelkedett, az abszolút hozamú alapokhoz hasonlóan 1,8 százalék fölötti átlagos hozamot értek el. A legszebb eredményt a sok részvényt tartó dinamikus alapok hozták, de ugyanezek a konstrukciók voltak azok, amelyek márciusban a legnagyobbat estek. A tőkebeáramlás is ezeket az alapokat érintette csak áprilisban, úgy tűnik tehát, a befektetők a tőzsdei esések látták úgy döntöttek, ideje nagyobb kockázatot vállalni.

A részvényalapoknak különösen jól sikerült emiatt az április. 17,7 milliárd forintnyi friss tőkét vonzottak, ami történelmi rekord. A hozamok is pompásak lettek, 7,5 százalékot emelkedett az alapok árfolyama, a vagyonuk pedig meghaladta a 407,5 milliárd forintot. A részvényalapok legnagyobb befektetői az intézmények, biztosítók és nyugdíjpénztárak, de a lakosság körében is egyre kedveltebbek ezek a megtakarítások, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint márciusban több mint 150 milliárd forintnyit pénzt tartottak a háztartások ilyen konstrukciókban.

A jegybank néhány napja közzétett statisztikájából az is kiderült, a kisbefektetők a tőzsdén is aktivizálták magukat a zuhanó árfolyamok látták, és alaposan bevásároltak részvényekből, főleg az OTP papírjait vehették.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK