Az első negyedévben folytadódott a forintbetétek csökkenése, a teljes állomány 3,6, a lakossági 4,4 százalékkal csökkent. Az intézményi megtakarítások viszont 8,2 százalékkal emelkedtek, szűkítve ezzel az elmúlt időszakban kialakult ollót – mondta Temmel András, a Bamosz főtitkára, aki szerint ennek oka részben abban keresendő, hogy az első negyedévben a lakosság jelentős pénzeket irányított bankbetétből befektetési alapokba.” Az információt szolgáltató vagyonkezelők és a Bamosz saját adatai alapján az intézményi megtakarítások teljes állománya 2010. március végén 8 849 milliárd forintot tett ki piaci értéken. Az első negyedévében a befektetési alapok vagyona 11,5 százalékkal, míg a Bamosz Regiszter által érintett vagyonkezelt kör 6,3 százalékkal nőtt. A vagyonkezelt vagyon aránya az intézményi megtakarításokon belül 2007-től 2008. első negyedévéig csökkent, ezután 2009. harmadik negyedévéig nőtt, és a jellemző 58-60 százalék körüli sávból 2009-ben 61-64 százalékra ugrott. Az utóbbi fél évben ismét csökkent az arány, a negyedév végén 62 százalék volt. A vagyonkezelésben lévő eszközökön belül a befektetési jegyek mértéke jellemzően nőtt az elmúlt időszakban, s már a teljes vagyonkezelt vagyon 16,3 százalékát teszi ki. A nettósított vagyonkezelt vagyon – 4607 milliárd forint – a nettó intézményes megtakarítások – 7841 milliárd forint – 58,75 százalékát teszik ki. Továbbra is a pénztárak és a biztosítók a két meghatározó intézményi csoport a vagyontulajdonosokat tekintve, emellett viszonylag kicsi az egyéb tulajdonosok aránya. Az összes kezelt vagyon több mint három-ötöde pénztári, további közel harmada pedig biztosítói vagyon – hosszútávon a nyugdíjpénztárak által vagyonkezelésbe adott vagyon aránya trendszerűen nőtt, míg a biztosítóké fokozatosan csökkent, és ez a trend a negyedévben is jelentkezett, mivel a pénztári vagyonok gyorsabban bővültek a biztosítói vagyonoknál. A kezelt vagyon legnagyobb hányada, 3 386 milliárd forint a pénztárak (elsősorban nyugdíjpénztárak) számára kezelt vagyon. A biztosítói vagyonon belül a befektetésekhez kötött biztosítások, a unit linked termékek részére kezelt vagyon a negyedévben az egyéb biztosítói vagyonoknál gyorsabban nőtt, a negyedév végére az összes kezelt vagyon 11,6 százalékát tette ki. Az egyéb befektetők vagyona szintén nőtt, bár arányuk némileg csökkent, a negyedév végén 7 százalék volt. Jobban fialtak a részvények, mégis apasztottak a pénztárak A negyedévben az összesített részvényarány a pénztáraknál 34,8 százalékra csökkent, ezzel szemben nőtt a hazai betétek, és diszkontkincstárjegyek aránya. Csökkent viszont az államkötvényeké, a hazai állampapírok együttesen a pénztári portfóliók 52,9 százalékát jelentik. Szintén mérséklődött az időszakban a hazai vállalati kötvények/jelzáloglevelek aránya a pénztári portfóliókban, míg a külföldi kötvénytípusú eszközök aránya nem változott, a külföldi betétek aránya pedig némileg csökkent. Eközben a negyedévben ismét a részvénypiacok, de különösen a hazai részvénypiac lendületes emelkedését tapasztalták a Bamosz szakértői: a részvények hozama ismét meghaladta a hazai állampapírokét, igaz a hazai állampapírok hozama is elérte a 7 százalékot. A biztosítók teljesítménye A biztosítói vagyonok kisebb részét a unit-linked termékek teszik ki – ez az összesített adatok alapján 641 milliárd forint –, míg a nagyobb részt az egyéb biztosítói vagyonok (például a biztosítási tartalékok) jelentik – melyek negyedév végén 1 095 milliárd forintot tettek ki. A negyedév során a unit-linked portfoliókban nőtt a hazai, míg csökkent a külföldi részvények aránya, az együttes arány összességében 48,6 százalékra mérséklődött. Nőtt a hazai bankbetétek, a diszkontkincstárjegyek és az államkötvények, esett viszont a hazai egyéb kötvények aránya. Emellett a külföldi, kötvénytípusú eszközök aránya is nőtt. A külföldi befektetések elsősorban befektetési jegyeken (nagyobb részt külföldi alapokon) keresztül történtek – a befektetési jegyek aránya 57,8 százalék volt az év első három hónapjában. A unit-linked termékek esetében a nagyobb részvényarány miatt a negyedéves piaci teljesítmények átlagosan 7,5 százalék körüli hozamot eredményezhettek, a vagyon 9,9 százalékos bővülése tehát azt jelentette, hogy a negyedévben az előző negyedévek tőkekivonása után ismét 15 milliárd forint körüli friss tőke érkezhetett a unit-linked termékekbe. A biztosítók vagyona (a unit-linked termékeket leszámítva) a negyedév alatt 1,3 százalékkal nőtt, ami a 6,1 százalék körüli átlagos piaci teljesítmény figyelembevételével azt mutatta, hogy a negyedévben a biztosítói vagyont ismét jelentős tőkekivonás csökkenthette.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!