Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A kormány által a parlament elé terjesztett, a Bányatörvény (Bt.) módosítására vonatkozó törvényjavaslatban a szénhidrogénre vonatkozó bányajáradék általánosan alkalmazható kulcsának 12 százalékról 30 százalékra emelése, illetve az 1998 előtt termelésbe állított földgázmezők termelése utáni megnövelt bányajáradék számítására vonatkozó rendelkezés módosítása szerepel. A Mol Nyrt. szerint e változások csak korlátozottan hatnak a társaságra, ugyanis azok csupán a 2005 decembere után termelésbe állított mezőket érintik. Ennek oka az a szerződés, amelyet a Bt. alapján a kormány írt alá a a céggel 2005. decemberben 15 év időtartamra. Ez a megállapodás szerződésben rögzíti a bányajáradék mértékét és számítását minden mező esetében, amelyet 2005 vége előtt állítottak termelésbe, vagyis ezen mezőknek az esetében a Mol 2020-ig a szerződés aláírásakor hatályos szabályok alapján megállapított bányajáradékot fizeti. A módosuló járadék fizetési szabályok a Mol kutatás-termelés üzletágának jövedelmezőségére így nem gyakorolnak jelentős hatást. A 2005-ben aláírt szerződés szerint abban az esetben, ha a társaságban egy meghatározó tulajdonos irányítást szerez, bármely fél egyoldalúan felmondhatja a szerződést. A Molnak ugyanakkor szándékában áll más bányavállalatokkal a megfelelő szakmai szervezeteken keresztül konzultációt kezdeni arról, hogy milyen változásokat kérjenek a törvényjavaslat elfogadása előtt a bányajáradék-emelés hosszú-távú hatásainak mérséklése érdekében, főként azért, hogy valamennyi érdekelt olaj- és gázipari társaság nagymértékben érdekelt maradjon az országban új szénhidrogének kutatásában, valamint hogy komolyabb pénzügyi ösztönzést biztosítson a magasabb költséggel/kockázattal járó kutatások és fejlesztési technikák megvalósításához - fogalmaz a közlemény.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!