Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság cikke

Pénteken van a Wall Street-i fekete hétfő 25 éves évfordulója, amikor is a Dow Jones ipari átlag egy nap leforgása alatt 22 százalékot zuhant, ez volt az 1929-es világválság utáni időszak legnagyobb tőzsdekrachja a történelemben. Az okokat azóta is próbálják felderíteni a szakértők, a vizsgálatok azonban egyetértenek abban, hogy a hatalmas áresésben kiemelt szerepet játszottak a programozott kereskedési rendszerek és az általuk alkalmazott automatikus stop-loss (veszteségminimalizáló) megbízások, amelyek egymás utáni végrehajtása öngerjesztő folyamattá vált a részvénypiacon, akárcsak a 2010. tavaszi villámkrach idején. Az esés persze itt sem volt előzmény nélküli, már hetekkel a nagy esést megelőzően számos figyelmeztető jel érkezett technikai szempontból a piacra, s a pánik nem is a Wall Streetről, hanem néhány nappal korábban, a hongkongi tőzsdéről indult.

A jelenséget tíz évvel ezelőtt dolgozta fel matematikai szempontból a New York University egyik matematikaprofesszora, Xavier Gabaix a Boston University három kutatójával együtt. Megállapításaikat tanulmányban közölték "A nagy tőzsdei aktivitásingadozások elmélete" címmel − írja a Marketwatch. A professzor egy nemrég adott telefoninterjúban megerősítette, hogy a nagy tőzsdei ármozgásokkal kapcsolatos megállapításai az elmúlt tíz évben szerinte csak megerősítést nyertek. A kutatók a tanulmányban egy komplex matematikai formulát közöltek, amellyel szerintük előre jelezhető a nagy napi tőzsdei áringadozások gyakorisága. Szerintük a képlet nemcsak az amerikai, hanem más részvénypiacokra is alkalmazható. Az egyik megállapításuk szerint például 20 százaléknál nagyobb egynapos áresés átlagosan minden 104. évben bekövetkezik, azonban hogy mikor, azt nem lehet előre jelezni, ezáltal felkészülni sem lehet rá. A krachok elkerülhetetlen velejárói az olyan részvénypiacoknak, amelyeken az ármozgásokat nagybefektetők generálják. Amikor ezek a nagybefektetők egyszerre akarnak kiszállni a részvényekből, megtalálják ennek a módját, bármennyi automatikus féket is helyeznek el a piacok üzemeltetői a rendszerben, legyen az a kereskedés automatikus felfüggesztése egy bizonyos mértékű áresést követően, vagy más, adminisztratív eszköz.

A professzor szerint az egyetlen hatásos védekezés egy ilyen krach ellen az, ha mindenki akkorára szabja portfólióját, hogy egy az 1987-es krachhoz hasonló mértékű áresés se okozzon kezelhetetlen mértékű veszteségeket. A problémát az jelenti, hogy az ilyen mértékű kockázatkerülés óhatatlanul ahhoz vezet, hogy azokban az időszakokban, amikor nincs összeomlás, a portfólió hozama jóval alacsonyabb lesz, mint ami nagyobb kockázatvállalási kedv mellett elérhető. Pont emiatt válnak a befektetők egy idő után óvatlanná, s ez magában hordozza az újabb krach kialakulásának esélyét, még akkor is, ha a szabályozó hatóságok 1987 óta számos féket építettek be a kereskedési rendszerekbe, hogy a potenciális áresés ütemét lassítsák. Ezek a beavatkozások azonban a pénzügyi portál elemzése szerint inkább csak arra jók, hogy a befektetőket hamis biztonságérzetbe ringassák.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!