Jelentősen nőtt tavaly óta azoknak a száma az Egyesült Államokban, akik a segélyként kapott pénzük legalább egy részét befektették a tőzsdén, sőt egyre nagyobb azok aránya, akik naponta spekulálnak ezzel az összeggel - írta a Betterment.com felmérésére hivatkozva a Reuters.

A Betterment 1500 fős mintán elvégzett felmérése azt próbálta kideríteni, hogy az úgynevezett mém-részvények szárnyalásában, mint az AMC Entertainment vagy a GameStop, amelyek az év előző részében masszívan emelkedtek, mekkora szerepe volt az amerikai kormány által kiosztott segélyeknek. A megkérdezettek 91 százaléka kapott a kormány Covid-19-es járvány negatív hatásait ellensúlyozni hivatott segélyéből, és 46 százalékuk ennek legalább egy részét befektette. Ez jóval magasabb szám az előzetes becsléseknél, tavaly márciusban még csak 9 százalék tervezte azt, hogy a segélypénzekből befektetni, tőzsdézni fog.

Most már az 1500 fős mintából 750-en mondták azt, hogy korábban aktívan daytradeltek, s ezek 49 százaléka azt tervezte, hogy a következő egy-két évben ezt még folytatni fogja (a daytrade a tőzsdei kereskedés legaktívabb módja, napon belüli vételt és eladást jelent). A napon belüli kereskedést folytatók 58 százalékának a célja az volt, hogy gyorsan több pénzt csináljon, de 43 százalék azt is hozzátette: szórakozni akartak, mivel az olyan hobbik, mint a sport, koncertek, összejövetelek és a szerencsejáték nehezebbé vált a Covid-19 miatti lezárások miatt.

A többség, 58 százalék azt tervezi, hogy kitart a kereskedés mellett akkor is, ha a korlátozások végleg megszűnnek. A válaszadók 61 százaléka választott befektetési célpontokat az alapján, hogy mit olvasott a pénzügyi sajtóban, 42 százalékot viszont az befolyásolt, hogy milyen információk jutottak el hozzá a közösségi médián keresztül. A megkérdezettek 60 százalékát az adózási jogszabályok, amelyek díjazzák egy-egy részvény hosszabb időn keresztüli megtartását, befolyásolták abban a döntésben, hogy meddig nem adnak el egy-egy papírt. Egy részük, 14 százalékuk viszont azt mondta, nem nagyon érdeklik ezek a szabályok.

Azt, hogy a segélypénzek egy jó része a tőzsdén landolt, jól mutatják más statisztikák is. A Bank of America egy korábbi felmérése szerint tavaly november eleje és március vége között olyan mennyiségű pénz érkezett, amire eddig sosem volt példa. Ebben az időszakban a globális részvényalapok vagyona 569 milliárd dollárral gyarapodott, miközben ezekbe a konstrukciókba 2009, a bikapiac kezdete óta addig csak 452 milliárd dollárnyi tőkét helyeztek el a befektetők.

Az aktívan tőzsdéző befektetők számának növekedése jó hír elvileg a piac szempontjából, azonban kockázattá is válhat. A daytraderek jelentős része ugyanis a gyakori adásvételek miatt magas jutalékköltséggel szembesül, ami hosszabb távon elég negatívan befolyásolja kereskedésük eredményességét. Az online brókercégek tapasztalatai szerint hosszabb távon az aktívan kereskedő kisbefektetők közül, pláne ha tőkeáttételt is használnak, csak nagyjából minden tizedik tud hosszabb távon nyereségesen tevékenykedni. A tapasztalatok szerint a többség az első két évben jellemzően eltőzsdézi az ilyen célokra a brókercégnél elhelyezett összeget.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!