Ez részben a forint árfolyamváltozásával magyarázható, részben pedig Ukrajnában is romlott a gazdasági helyzet. Számokban kifejezve a tavalyi utolsó negyedév 44 milliárdos növekményével szemben az idei első három hónapban 51 milliárddal bővült az NPL állomány. A korábbi pozitívabb trend miatt az idei tervekben még a kockázati költségek csökkenése szerepelt, ennek teljesülése mostanra viszont már bizonytalanabbá vált - mondta el Bencsik.

Árulkodó, hogy az időszaki eredmény 53, míg a korrigált eredmény 42 százaléka a külföldi leányoktól származott, és az orosz érdekeltség továbbra is kiemelkedően teljesít. Oroszországot leszámítva viszont romlottak az OTP térségre vonatkozó makrogazdasági várakozásai. Ukrajnában a nyári labdarúgó Európa bajnokságot és a választásokat követően az év végén hrivnyaleértékelésre számítanak, ami növekvő céltartalékolást tehet szükségessé.

Bulgáriában, amely az első negyedévben kifejezetten jól teljesítve 11 milliárd forintos eredményt ért el, a növekvő munkanélküliség és a gazdaság görög kitettsége miatt lassulást, de legalábbis0 stagnálást várnak.

Romániában is emelkedik az országkockázat, így az egész térségben nőtt a bizonytalanság, ám Bencsik szerint az OTP profitvárakozásai - amelyről konkrét számot nem árult el - még mindig teljesíthetők idén. Ezt azonban alapvetően a kockázati költségek alakulása fogja eldönteni. Bencsik elmondása szerint ebben a helyzetben az akvizíciók még inkább megnehezültek az eladók és a vevők eltérő kockázatmegítélése miatt.

A tranzakciós adóról szólva a vezérigazgató-helyettes elmondta, bízik abban, hogy a törvényjavaslatban szereplő paraméterek nem a végső verziót jelentik. Reményét fejezte ki, hogy érdemi egyeztetés zajlik majd a kormány és a Bankszövetség között és olyan megoldás születik, amelynek nem lesznek az egész ország gazdasága és lakossága számára negatív következményei, valamint elkerülhetőek lesznek a káros mellékhatások.

Az árfolyamrögzítésről és a 90 napon túl nem fizető hitelek forintra váltásáról szólva elmondta, mindkettő esetében a várakozásaiknál alacsonyabb volt az érdeklődés. Számviteli okokból az árfolyamrögzítés miatt kieső bevételek negatív hatása teljes egészében a második negyedévben kerül elszámolásra.

Az első negyedév mérsékelt eredményében szerepet játszott a fedezettségi szint 78,6 százalékra ugrása, szemben a tavalyi azonos időszak 73 százalékával, ami éves összevetésben 60 milliárdos többletet jelent. Bencsik bízik abban, hogy a nem teljesítő állomány megtérülése ennél azért érdemben magasabb lesz. A következő években ezért céltartalék felszabadítás is elképzelhető.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!