Bezuhantak az orosz tőzsdék

Ötheti mélypontra gyengültek az orosz tőzsdemutatók szerdán napközben arra az értesülésre, hogy az Európai Unió tagországainak vezetői késő délután Oroszországgal szembeni újabb szankciók bevezetésének a lehetőségéről tárgyalnak.
MTI-Eco, 2014. július 16. szerda, 13:37
Fotó: Reuters

A dollárban jegyzett részvények kereskedését tükröző RTS-index 0,54 százalékkal 1345 pontra gyengült, a likvidebb rubelkereskedésű MICEX-tőzsdemutató 0,42 százalékkal 1470 pontra süllyedt közép-európai idő szerint 13 órakor.

Előzőleg a Reuters arról számolt be értesülései alapján, hogy az EU csúcsértekezletén szerdán újabb büntetőintézkedések meghozataláról lesz szó Oroszországgal szemben. A hírügynökség úgy tudja, hogy ennek keretében leállíthatják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelfolyósítását az új orosz tervekhez.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Hungarianmonexfraud, 2014.07.16 15:59

http://hungarianmoneyfraud.beep.com/
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Hungarianmonexfraud, 2014.07.16 15:26

Hungarian Money Fraud
Budapest, 2014.


Tisztelt Vezetőség!

A közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezetét tartalmazó Varsói Szerződésben a Szovjetunió kidolgozott egy olyan tranzakciós rendszert, mely a pénzeket a vasfüggöny nyugati oldalán lévő egyetlen kommunista érdekeltségű Central Wechsel- und Creditbankon (CW Bank), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bécsi leányvállalatán keresztül forgatta a háttérben. Fekete János, Kádár János bankárja, szakmai gárdájával karöltve dolgozta ki a fedett pénzügyi manőverek összetett és igen bonyolult rendszerét, mely lehetővé tette a nyugati hitelezők, később pedig az IMF ellenőreinek megtévesztését az államadósság és a kötvénypiac valós adatainak manipulálásával.

A Szovjetunió felbomlott, a rendszer azonban nem állt le. A sok százmilliárdot érő tudást a bennfentesek egymásnak adták, így életben tartva azt hosszú évtizedeken keresztül. Kormányzásunk idején így persze mi is a tudás birtokába kerültünk használva is azt, azonban soha olyan méreteket nem öltött ez irányú tevékenységünk, mint ami most zajlik Magyarországon.

Az idők során az CW Banktól a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) került a rendszer központja, mely megadta a lehetőséget dr. Naszvadi György, a jelenlegi államháztartásért felelős államtitkár számára, hogy a szovjet rendszer által megalapozott állami csalás részleteit teljes körűen kidolgozza a magyar rendszer keretein belül. Naszvadi pályafutása nagy részét a Pénzügyminisztériumban töltötte, de elnöke volt a MÁK-nak is. 1973-ban került a PM Költségvetési Főosztályához, melynek 13 évvel később a vezetője lett. Ezt követően az államháztartási ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott. Karrierje során kidolgozta az állami csalás minden apró részletét, ezzel biztosítva magának a helyet a mindenkori politikai vezetésben, mivel erre a tudásra politikai nézetektől függetlenül minden hatalmon lévő vezetésnek szüksége van.

Egy jól ismert példa. Magyarország 1973 és 1989 között 1 milliárd dollár ?valódi? hitelt vett fel, melyet 11 milliárd dollár kamattal terhelten fizetett vissza úgy, hogy egyrészt hosszú éveken keresztül csak az aktuális kamatok fizetése céljából vett fel kölcsönt, másrészt pedig mindeközben az adósság a törlesztés ellenére 1989-re 20 milliárd dollárra nőtt. Később ugyan jelentősen megjavultak a további kölcsönök kamatfeltételei, valamint a már felvett hitelek egy részét is átalakították kedvezőbb kamatozásúra, de az ?adósság? megmarad. A magyar rendszerváltás előtti utolsó pillanatban aztán Németh Miklós miniszterelnök ?hirtelen talált? még 20,5 milliárd dollár külső adósságot, melynek bejelentésével egyidejűleg közölte, hogy még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról annak érdekében, hogy ne ijessze el a külföldi hitelezőket. Miből keletkezett további több, mint 20 milliárd dollár adósság úgy, hogy a korábbi 1 milliárd dollárt 17 év alatt 12-szeresen, már visszafizettük? Azóta is nagy rejtély.
Nyugati szakemberek több alkalommal is felvetették a manipuláció gyanúját, mivel a nemzetközi és a hazai pénzügyi mutatók között furcsa eltéréseket észleltek, azonban bizonyítani sosem tudták, mivel a politikai vezetés nem adott lehetőséget a teljes körű átvilágításra.

Mi tehát a nagy titok? Hogyan lehet elektronikus fedezet nélküli pénzt gyártani? A Naszvadi által összerakott csalás alapvető lényege, hogy az állam a valóságban még be nem szedett bevételeit 7-8 hónapra előre képes lekönyvelni, a
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html