Figyelmeztetést adott ki nemrég a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Hyperverse, korábban Hyperfund nemzetközi kriptobefektetésekkel foglalkozó céggel kapcsolatban. A jegybank arra hívta fel a magyar fogyasztók figyelmét, hogy a közösségi médiaportálokon befektetőket gyűjtő Hyper-birodalom könnyen lehet, csalásra épül, valójában egy piramisjáték. A kifizetések nem a befektetések valódi hozamából történnek, hanem az új belépők pénzét osztják szét a régi tagok között, vagyis azok, akik később csatlakoztak, hoppon maradnak. 

Az MNB azt is hozzátette: az Egyesült Királyságban, Indiában, Új-Zélandon, Bermudán és Németországban is figyelmeztetéseket fogalmaztak meg a hatóságok HyperFund/HyperVerse szisztémával és a mögötte álló személyekkel kapcsolatban. Ehhez képest viszont kicsit érthetetlen, hogy a magyar jegybank miért csak most, 2022 augusztusában lépett, amikor a Hyper-birodalom már legalább egy éve szedi az áldozatokat Magyarországon is. 

Ryan Xu, 2021 Charles Ponzija

A Hyper-birodalom alapítója Ryan Xu, vagy másik nevén Zijing Xu, akire az interneten egyes helyeken úgy hivatkoznak mint 2021 legnagyobb befektetési csalójára. Állítólag fellép különféle konferenciákon, mások szerint Dubaiban bujkál, ahol biztonságban lehetnek a hozzá hasonló, számos országban keresett bűnözők. 

A Hyper-birodalom, amelyet kitalált, számos cégből áll. Az eredeti a Hyperfund volt, emellé jött a HyperCash, a HyperCapital, újabban pedig a Hyperverse - ezek mindegyikénél felléptek problémák a befektetők kifizetésénél. A magyarországi befektetők közül is többen pórul járhattak, miközben persze lehettek olyanok is, akik valóban hozzájutottak a pénzükhöz. 

Az MNB figyelmeztet, hogy a magas megtérülést ígérő cégekkel kapcsolatban gyanakvásra ad okot az is, ha a befizetési lehetőség is bonyolult feltételekhez kötött, így csak meghatározott kriptovalutákban lehetséges, s többszörös átváltások után jelenik meg az összeg az új belépő számára.

Szintén gyanús, ha a kifizetés sem egyszerű, így olyan tokenek vásárlásával, többszöri átváltással lehet csak hozzáférni, ami feleslegesen bonyolulttá teszi a rendszert. Bizalmatlanságot szülhet az a tény is, ha egy vállalat letiltja a tagoknak a bemutató videók nyilvános terjesztését, s így azokat csak zárt, szűk körben lehet ismertetni.

A befektetők sejthették, hogy piramisjáték?

A Hyper-cégekre ez tökéletesen jellemző. Befizetni forgalomképes kriptovalutában lehet, amit azonnal átváltanak egy helyi pénzre, a HVT-re. Utóbbi termeli a hozamot, de csak elméletben, a gyakorlatban a pénzéhez csak az fér hozzá, aki vissza tudja váltani ezeket a pénzeket olyan kriptovalutákra, amelyek eladhatók a tőzsdén. Ez elvileg könnyű, a gyakorlatban viszont egyre több a fennakadás, és a kifizetések is akadoznak. 

Ha valaki informálódni akar a befektetésről, akkor azt főleg Telegram-csoportokban vagy Youtube-videókon teheti meg. Utóbbiakból a sorok közül ki lehet persze hallani, hogy piramisjáték állhat a történet mögött. Olyan információk hangzanak el, hogy irodákat kell létrehozni, de fontos, hogy tanúsítsanak a tagok önmérsékletet, mert aki több száz irodát hozott létre, az túl sok pénzt vett ki, emiatt nem sikerült a kezdőket kifizetni. Utalnak más hasonló projektekre, amelyek bedőltek, és azt hangoztatják, azért van szükség szigorításokra, hogy "minél hosszabban" fennmaradhasson a cég. 

Más videókban arról beszélnek szakértők, hogyan juthatnak hozzá a befektetők a pénzükhöz, ami nem könnyű, mert a beszálláshoz a Hyper-birodalom saját kriptovalutájával lehet csak beszállni, amit kiszálláskor átváltanak másféle kriptopénzre, amely el is adható valamelyik kriptotőzsdén. 

A birodalom alapítói állítólag próbáltak tenni már a "hosszútávú" működés érdekében, ennek egyik fejezete volt, amikor létrehozták a Hyperfund helyett a Hyperverse-et, amely valamivel szerényebb hozamot ígért a befektetőknek, és elvileg korlátozta valamelyest a túl nagy piramisok felépítését a csoporton belül. 

Furcsa KYC-problémák

A kifizetési problémáknál a videók tanulsága szerint az úgynevezett KYC-elvekre (know your customer) hivatkozik a cég. Ezek az úgynevezett pénzmosással kapcsolatos óvintézkedések, arra szolgálnak, hogy a pénzügyi szolgáltató vizsgálja meg, ki az ügyfél, honnan van a vagyona, nincsenek-e gyanús ügyletei. A Hyperverse azt kéri a felhasználóktól, hogy töltsék ki a KYC-adatokat, és akkor küldi majd a pénzt, csakhogy vannak befektetők, akik hiába küldtek be minden adatot, mégsem kaptak kifizetést.

Ez nem is meglepő, hiszen valószínűleg nem az adategyeztetés állt a háttérben, hanem más miatt léptek fel fizetési nehézségek. A pénzmosással kapcsolatos vizsgálatokat ugyanis jellemzően nem is akkor végzik el a pénzügyi cégek, amikor az ügyfél pénzét ki kell fizetniük, hanem akkor, amikor az ügyfél be akarja tenni a megtakarítását, akkor kell utánajárniuk, hogy a jövedelem legális vagy illegális forrásból származik-e. A pénzügyi intézménynél vezetett számlán lévő saját megtakarítás kivétele legális forrásnak számít. 

Ha a Hyperfund/Hyperverse már a belépéskor sem ellenőrizte a források eredetét, akkor a projekt valóban jó lehetőséget teremtett a pénzmosásra. 

Bitcoint féláron?

Egészen hihetetlen akciók is vannak a Hyperverse platformjain, amelyekkel megpróbálja bepalizni az ügyfeleket. Az egyik Youtube-videóban például arról van szó, hogyan juthatnak hozzá a befektetők 50 százalékos kedvezménnyel Bitcoinhoz. A Hyper-világ pénzével, a HVT-vel lehet Bitcoinra pályázni, és ha tudnak szerezni belőle, akkor adnak is a tagoknak.

Az egyik Hyper-ügyfél például hozzá is jutott mintegy 15 dollárnyi Bitcoinhoz ezen a módon, de nem sokra ment vele, mivel 25 dollárt kellett volna fizetnie azért, hogy a cég kiutalja neki a kriptovalutát. Mivel nagyon magasak a tranzakciós költségek, az akciós Bitcoin-vásárlási bizniszbe a számítások szerint 5 ezer dollár alatti tőkével (2 millió forint) nem is érdemes belevágni.

Jó hír persze, hogy ha nem sikerül megvenni a Bitcoint, akkor a fel nem használt HVT-t visszaadják az ügyfélnek. Az már kevésbé jó hír, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ezt a pénzt ki tudja majd venni a Hyper-birodalomból, még akkor sem, ha egyébként csont nélkül átmegy az összes pénzmosással kapcsolatos átvilágításon.  

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!