A Pesti Áru- és Értéktőzsde első elnöke a gabona-kereskedő és bankár Kochmeister Frigyes 36 éven át, egészen a századfordulóig állt az intézmény élén. Utódja, az 1909-ben elhunyt Kornfeld Zsigmond alatt épült föl a Szabadság téren Európa legnagyobb tőzsdepalotája.

A nyitás évében mindössze 17 részvénnyel ( köztük a Lánchíd társulat, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és az Első Magyar Általános Biztosító) , egy záloglevéllel, 9-féle valutára szóló váltóval és 11-féle idegen pénznemmel kereskedtek az alkuszok, de 1913-ban már 500-ra nőtt a bevezetett értékpapírok száma. Ezek között a magyar állampapírok mellett a balkáni országok és Törökország állampapírjai éppen úgy megtalálhatók voltak, mint a mára már elfeledett értékpapírok, a vasúti élvezeti j egyek, a sorsjegyek és a legkülönbözőbb elsőbbségi részvények.A kötéseket 1893-tól a Budapesti Giro- és Pénztáregylet 70 alkalmazottja számolta el, még kézi erővel, mechanikus számológépeken.

A tőzsde 1923-ban ötezernél is töb taggal működött, de még a végső bezárás évének elején is 900-nál több tőzsdetag élt Budapesten.

A tőzsde 84 éve alatt ötször zárta be kapuit, az első világháború alatt részlegesen, 1919 tavaszán a tanácsköztársaság alatt illetve 1931 júliusától 1932 nyaráig a gazdasági válság, 1944 decemberétől két hónapra az ostrom miatt, de 1945 februárjától már működött, egészen az értéktőzsde 1948 márciusi, és a terménytőzsde 1948 novemberi végleges bezárásáig.

A rendszerváltás után 1990 június 21-én nyílt meg újra, 1991áprilisától naponta számolja és publikálja a BUX-indexet. A legutóbbi "történelmi" változást 2013 december 7-én, a Bécsel és Frankfurttal közös Xetra kereskedési rendszer bevezetésével élte meg.

A BÉT a 150. évfordulóra idén egy, a régi tőzsde történetét bemutató kötetet is megjelentet.