Nem lehet egyértelműen nyertest hirdetni abban a versenyfutásban, amely a nagyobb európai városok között indult a brexit miatt Londonból távozó üzletekért és munkahelyekért. E helyett több nagyváros is nyert egy keveset. Az eddigi felmérések szerint a korábban vártnál kevesebb munkahely költözött át a kontinensre, de ezek száma a következő években a háromszorosára emelkedhet - írja összefoglaló elemzésében a Handelsblatt című német gazdasági napilap.

Frankfurt, Párizs, Amszterdam, Dublin és Luxemburg szerepel azon városok listáján a lap szerint, amelyek a legsikeresebben csábították magukhoz a Nagy-Britannia kiválása miatt Londonból távozó pénzügyi cégeket. Mindegyik város ugyanakkor eltérő adottságaik miatt a pénzügyi szektor más és más ágazata számára lett vonzó. Frankfurt és Párizs a bankoknak és befektetési bankoknak, Luxemburg és Dublin a vagyonkezelőknek és biztosítóknak, míg Amszterdam a kereskedési platformoknak, tőzsdéknek és brókereknek bizonyult vonzóbb letelepülési célpontnak.

QP | Quality Placement

A lap szerint ebben nem csak a városok eleve eltérő adottságai és a különböző országok némileg eltérő szabályozási környezete játszott szerepet de azok stratégiája is, amelyet a munkahelyekért és a cégekért folytatott versenyfutás során alkalmaztak.

Mindenki megkeresi magának a vonzó célpontot

A bankokért folyó versenyt egyértelműen Frankfurt nyerte. Az Európai Központi Banknak is otthont adó városban összesen 60 darab új banknak, pénzügyi szolgáltatónak illetve biztosítónak adtak ki engedélyt, sokkal többnek, mint amennyire eredetileg gondolni mertek - mondta a lapnak Hubertus Väth, a Frankfurt Main Finance nevű szervezet üzleti vezetője. A nagy amerikai bankok közül is sok ide tette európai központját, a JP Morgan és a Morgan Stanley például, de így tett a brit Standard Chartered és a japán Mizuho is.

Ugyanakkor a bankok és befektetési bankokon kívül a pénzügyi szektor többi szereplője számára nem sikerült magát Frankfurtnak vonzóvá tenni. Sok alapkezelő, vagyonkezelő, hedge-fund és biztosító inkább Dublinba vagy Luxemburgba ment, természetesen a lazább szabályozás és adózás miatt. Az ír fővárost ráadásul az iparágban azért is szeretik, mert jogrendszere nagyon hasonló a már megszokott britéhez, s a beszélt nyelv is természetesen elsődlegesen az angol.

Párizs viszonylag későn szállt be a versenybe, de nagyot hajrázott, ebben szerepet játszott az is, hogy Emmanuel Macron francia elnök több kedvezményt is biztosított az ott letelepülő brexit-menekülteknek. Ennek köszönhetően az úgynevezett Brexitometer összesítése szerint az októberi ötödik helyről a harmadikra ugrott márciusra, ha a brexit költözések miatt kiadott pénzügyi licencek számát nézzük. A Goldman Sachs például második székhelynek tette meg a várost Frankfurt után, a Bank of America központját ugyan Dublinba rakta, de a kereskedési részelege a francia fővárosban költözött. A sikerben persze nem kis szerepet játszik állítólag az is, hogy az Európai Bankfelügyelet már 2016-ban, a brexit-szavazás után Párizst jelölte ki székhelyének.

A pénzügyi piac egy másik szegmensében, az elektronikus kereskedésben meglepetésre Amszterdam lett eddig a legnagyobb nyertes. A holland fővárosban kötik az összes európai részvénytranzakció ötödét, ez a duplája a brexit előtti értéknek. Ennek történelmi okai is vannak, Amszterdamban történelmileg mindig élénk volt a kereskedés és eleve sok market maker tevékenykedett ott. Azonban nem csak ez számít, hanem az is, hogy ott sokkal mindennapibb az angol nyelv használata, mint Frankfurtban vagy Párizsban és a jogi szabályozás is kedvezőbb a kereskedési platformok számára - mondta a lapnak Daivd Holson, a CBOE Europe derivatív tőzsde európai vezetője.

A lap különböző szervezetek becsléseit összesítve azt írja, a pénzügyi szektorban eddig az Európai Unió bennmaradó, említett tagállamaiban mintegy 11-13 ezer új állás keletkezett a brexit miatt. Ez jóval alacsonyabb érték, mint amit a szakértők korábban becsültek, ugyanakkor a New Financial nevű intézet vezetője William Wright azt mondta, a következő 3-5 évben a City munkahelyeinek még mintegy 10-12 százaléka vándorolhat át az EU-ba. Ez további 35 ezer főt jelenthet. A szakértők általában egyetértenek abban, hogy a folyamat még nem zárult le, és a mostani helyzet még nem tükröz egy stabil status quo-t.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!