Brutális forinterősödés jöhet

A tegnap délutáni kereskedésben hirtelen erősödésnek indult a forint árfolyama, s olyan szintre érkezett az euróval szemben, amelyre tavaly május óta nem volt példa. Technikailag több mint egy év alatt kialakított sávjából tört ki az árfolyam, s ez alapján 300 forint alatti euróárfolyam sem kizárt. Sok minden hat azonban a forinterősödés ellen.
Napi.hu, 2016. szeptember 23. péntek, 14:55
Fotó: Reuters

A tegnap délutáni kereskedésben hirtelen erősödésnek indult a forint árfolyama az euróval szemben, áttörte lefelé a régóta támaszként szolgáló 306-307 forintos zónát, és 305,1 forint közelébe szaladt. Az erősödésnek a Világgazdaság szerint az állhatott a hátterében, hogy a jegybank átalakítja eszköztárát, emiatt a bankok utoljára szerdán tudtak korlátlanul pénzt elhelyezni a három hónapos jegybanki betétben. Éltek is a lehetőséggel, amit lehetett elhelyeztek, csütörtökre kvázi forinthiány alakult ki a bankközi piacon.

Az Erste Befektetési Zrt. elemzői kommentárjukban rámutatnak, hogy ha kismértékben is, de eközben növekszik a külföldiek kezén lévő állampapír-állomány. Ez a folyamat szeptember eleje óta érezhető, de gyanújuk szerint a Standard & Poor's múlt pénteki váratlan lépése, amellyel befektetési kategóriába emelte a magyar államadósság megítélését, tovább erősíthette a folyamatot. Ugyanakkor az állampapírpiacon csak kismértékű hozamcsökkenés volt megfigyelhető.

Ehhez járulhatott hozzá továbbá, hogy a fontos technikai szint átszakításakor elég sok veszteségminimalizáló - stop loss - megbízás is aktiválódhatott. Azaz az eddigi sávon belüli megmaradásra nyitott forinttal szembeni pozíciók az erősödő árfolyam hatására olyan szintre kerültek, hogy zárni kellett azokat, ami forintvételeket jelentett.

Ha csak a technikai elemzés oldaláról nézzük a folyamatokat, akkor a tegnapi forinterősödés középtávon még folytatódhat is, célja az euró/forint keresztárfolyamban a 300 forintos szint alatt található. A grafikonon jól látszik, hogy 306,905 forint és 317,755 (záróárakból kiindulva) szabályos sáv épült ki az euró/forint keresztárfolyamban 2015 májusa óta. Ebből a sávból a Brexit-szavazást követő piaci csapkodásban volt egy behalt kitörési kísérlet a gyengébb forint irányában, azonban a kurzus gyorsan visszatért korábbi sávjába.

A technikai elemzés szabályai szerint ha egy árfolyam kitör korábbi sávjából, akkor elvileg a sáv szélességével megegyező mértékű mozgás várható a továbbiakban a kitörés irányában (persze ez sem mindig igaz, jól példázza ezt a Brexit-szavazást követő behalt kitörés).

EUR/HUF sávja
www.saxobank.com

Azt, hogy az árfolyam valóban áttör-e egy korábbi szintet sokféleképpen lehet mérni. Erre az egyik elterjedt módszer, amely figyelembe veszi az adott instrumentum árfolyamának volatilitását is a 14 napos ATR mutató (volatilitás mérésére használt mutató), ez 1,287 forint volt a kitörést megelőzően, tegnap 1,41 forintra emelkedett. Mivel a korábbi "kiszúrás" a sávból 306,725 forintig tartott, ezért ezt szűrőként használva egy 305,35 forint alatti árfolyam jelezheti a sávból való kitörést, amit tegnap teljesített is a kurzus.

Ebből az következik, hogy most a korábbi sávszélet jelentő 306,905 forinthoz képest a sáv szélességével megegyező mértékű mozgás várható a kurzusban. Elvileg ez azt jelenti, hogy a mostani kitörésből számolt célárfolyam hajszállal 296 forint fölé mutat.

A technikai elemzés mellett ott vannak a fundamentális folyamatok is, erről korábban az volt az elemzők véleménye, hogy nem egyértelműen a forinterősödés irányába hatnak. Az általunk korábban megkérdezett piaci szereplők azonban a legfőbb, erős forinttal szemben felhozott érve az volt, hogy az MNB-nek nem érdeke a jelenleginél sokkal erősebb forintárfolyam. Emlékeztetnek arra, hogy a jegybank devizatartalékai könyveiben a tavalyi 315,28 forintos árfolyamon vannak nyilvántartva., s emiatt kérdéses, hogy az MNB meddig nézne karba tett kézzel egy forinterősödési hullámot.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megfigyelt, 2016.09.28 09:23

@atombandi: Légyszíves kikeresni az 1998 évi versenyképességi helyezésünket Európában és hasonlítsd össze a jelenlegivel, sikeresen visszafejlődtünk.
Nem kell hozsannákat zengeni a szabad rablásnak amit a jelenlegi kormánynak nevezett CSÜRHE kialakított.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2016.09.27 17:12

@atombandi: Feltehetően nem egyformán vagyunk tájékozottak a GENGSZTER váltás előtti állapotokról főleg a mezőgazdaságról és a feldolgozó iparáról,valamint az abból származó Szovjet exportról.
Az 1970 es években volta Dániában ahol jó adottságokkal rendelkező fejlett mezőgazdasági üzemeket láttam , de nem kellett szégyenkezni a hazai kiváló Állami Gazdaságoknak és jól irányított Tsz-eknek.A 25-én 15 :47 es beírásod utolsó két sorával teljesen egyetértve, légyszíves egy névsort összeállítani a rendszerváltás előtti Német kormány miniszterei-államtitkárairól és az Antal kormány azonos beosztottairól és súlyozd a hozzáértésüket feltehetően bizonyítva látod az első SZABAD 4-év problémáit, lehet hogy eszedbe jut a csillei cseresznye. Az 1998 as állapotot nem szétverni kellett volna ,hanem ésszerüen fejleszteni. jelenleg vannak járások ahol az 1989 elötti megmüvelt földnek az 50 %-a parlagon van, Az kétségtelen ,hogy gondos odafigyelést igényelt volna az ész-szerű fejlesztés amire enmvolt képes egyik kormány sem,ebben egyetértünk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ablakzsiraf, 2016.09.27 17:02

@foldnyuzo: Szegény rákosit megalázták, a baloldal nagyságát...

Amúgy marosán mondta és nem rákosi, de az is pont ugyanakkora szardarab volt, csak épp szociáldemokrata szardarab.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2016.09.27 16:47

@luki44: Mi a probléma ,zavarnak a tények ??
Csak a HÜLYE nem tudja a számokat összehasonlítani a leírt évek között az nem találja meg az összefüggést.
Nem tudod értelmezni a 2010-es kormányváltáskori adósságot a 2015. 12.31 -el
A valuta tartalékot csak a hozzád hasonlók nem látják ,hogy azért van a 2002 es évi mert akkor volt egy kormányváltás és 2008-ban pedig egy világválság és az akkori kormány a forint védelmében HELYESEN feltöltötte a tartalékot KÜLFÖLDI HITEL terhére.
A foglalkoztatottak összehasonlítása a GENGSZTER váltáskori létszám az első szabad 4-év utánival.
Az új építésű lakás és a élve születettek összehasonlítása minden ÉPESZŰ ember számára érthető.
Sajnálom ,hogy ennyire HÜLYE vagy hogy nem tudod értelmezni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

foldnyuzo, 2016.09.27 16:17

@666ORDOG666:
Rákosi Mátyás híres mondását idézve:
" Nem a zsemle kicsi, hanem a pofátok nagy. "
Rákosi nem mondott ilyet, bár a szélsójobbereknél ez nem számít, fújjátok az ostobaságot nemzet szégyenfoltjai!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html