Egyszer már romba döntötték a világot - most újra támadnak

A hedge-fundok és más befektetők hatalmas kereslete a befektetési termékek iránt a jelek szerint újraélesztette azokat a termékeket is, amelyek a 2008-as válság idején becsődöltek, komoly gondot okozva ezzel a pénzügyi rendszernek. Tíz év szenvedés után kezd fellendülni a CDO-k piaca.
Lovas-Romváry András, 2019. május 5. vasárnap, 09:07
Fotó: Reuters - képünk illusztráció

Tavaly volt az első olyan év, hogy a Bloomberg összesítése szerint emelkedett a globálisan kibocsátott úgynevezett CDO-k (collateralized debt obligation - értékpapírosított jelzálog fedezetű kötvények) piaca 10 évnyi csökkenést követően. Ezek olyan értékpapírok, amelyek mögött több hitel áll csokorba kötve fedezetként, s amelynek hozamfizetését e hitelek kamatfizetési biztosítják. Ilyen papírok mögött álltak a 2008-as válság idején nagyon sok esetben értékpapírosított jelzáloghitelek, amelyek nemteljesítése miatt ezek a CDO-k is elértéktelenedtek, s tovább súlyosbították az amerikai jelzálogpiacról kiinduló válságot.

A CDO-kibocsátás 2007-ben érte el a csúcsát, a hírügynökség összesítése szerint évi több mint 150 milliárd dollárt csak az Egyesült Államokban (más források globálisan évi 5-600 milliárd dollárra teszik ennek mértékét). Azóta minden évben csökkent a kibocsátott mennyiség, egészen 2017-ig, akkor már csak 61,1 milliárd dollár értékben jöttek új CDO-k a piacra. Tavaly viszont fordulat következett be, 79 milliárd dollár értékben bocsátottak ki CDO-kat, ez 2014 óta nem látott csúcsot jelent.

A kibocsátók ráadásul most "finomhangolták" is termékeiket: vannak már olyan CDO-k is, amelyek most már készpénzt is tartalékolhatnak arra, hogy később vegyenek meg olcsónak ítélt hitelköveteléseket. Más módon is hozzányúltak számos CDO esetében a szabályozáshoz, soknál a kibocsátók megemelték a legrosszabb besorolású hitelek maximális arányát a kötvények -k által képviselt hitelportfóliókban. A megkérdezett kibocsátók ezt azzal indokolták, hogy készülnek a gazdaság lassulására, amikor várhatóan a jelenleginél nagyobb ütemben lesznek majd különböző hitelek a mostaninál rosszabb besorolásúak, s esetleg nagy mennyiségben lehet majd ezeket felvásárolni.

A CDO-k kibocsátói azt állítják, hogy a mai papírok kevés hasonlóságot mutatnak a válság előtt kibocsátott társaikkal. Egyrészt a mostaniak mögött jórészt vállalati hitelek állnak - az értékpapírosított vállalati hitelek felfuttatására már Magyarországon is tettek lépéseket - s ezek szerintük jóval kevésbé kockázatosak, mint a lakossági jelzáloghitelek, különösen azok subprime fajtája. Ráadásul azóta már szigorú korlátozások vannak érvényben arra vonatkozóan, hogy a CDO-kibocsátók mekkora tőkeáttétellel működhetnek.

Ugyanakkor kockázatosabbak is lehetnek bizonyos szempontból, ugyanis fedezetként vállalati kötvényeket kell tartaniuk, amelyek árfolyama a piaci turbulenciák idején jellemzően intenzívebben tud lefelé mozogni, mint a lakossági hiteleké. Mindenesetre az a képességük, hogy a piac beszakadásakor jó árakon tudnak vásárolni, nagyon vonzóvá teszik őket,, iparági szereplők szerint nyugtalanabb időszakokban 20 százalékot is tudnak éves szinten ezek a CDO-k, nyugodtabb körülmények között pedig 10 százalék körüli hozammal működnek.

Bár a CDO-piac még csak most kezd fellendülni, egy másik hasonló fajta, a CLO-k (collaterized loan obligation - hitel fedezetű CDO) piaca már most is hatalmas. Ezek jellemzően tőkeáttételes, sokkal rosszabb minőségű hiteleket fognak csokorba, ilyenek kibocsátásán keresztül szokták összegyűjteni a tőkét például egy-egy vállalatfelvásárláshoz. Ilyen papaírokat 2017-2018 során mintegy 300 milliárd dollár értékben bocsátottak ki.

Bár sokan most is nagy lehetőséget látnak az ilyen strukturált termékben, van azért jóval óvatosabb megközelítés is. A válság alatt nagyon sok ilyen strukturált CDO csődölt be. Csodálkozom, hogy vannak olyan emberek, akiknek ennyire rövid a memóriája - mondta Jason Merrill, a 26 milliárd dollár befektetéséért felelős Penn Mutual Asset Management szakértője.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK