DÉLI ÖSSZEFOGLALÓ

A Pénzügyminisztérium eredeti várakozásainál alacsonyabb lehet a következő években a gazdasági növekedés - jelentette ki László Csaba pénzügyminiszter egy budapesti nemzetközi konferencián. Az mti.hu tudósítása szerint László arra számít, hogy a GDP-növekedés elmarad a 2004-re tervezett 4-4,5, a 2005-re várt 4,5-5, illetve a 2006-ra várt 5 százaléktól. A pénzügyminiszter Pedro Solbesnek, az EU pénzügyi biztosának kijelentésére reagálva elmondta: Magyarország az uniós csatlakozást követően "együtt tud élni" egy szűkebb, plusz-mínusz 2,25 százalékos ingadozási sávval, ha a forint középárfolyamát úgy állapítják meg, hogy az tekintettel lesz a magyar gazdaság versenyképességének szempontjaira is. A Reuters elemzői felmérése szerint májusban némileg tovább javultak az inflációs várakozások, jelenleg az elemzők mintegy 25 bázisponttal alacsonyabban futó inflációs pályát jeleznek előre, mint két hónappal ezelőtt. Az áprilisi kellemes meglepetés - amikor az infláció 22 éves mélypontra, 3.9 százalékra csökkent - májusban még megismétlődhet. A konszenzus májusra 3.8 százalék, a hosszabb távú előrejelzések azonban azt mutatják, hogy a későbbiekben több, mint másfél évig nem lesznek újra ilyen alacsony szintek. Idén decemberre a konszenzus szerint 4.8 százalékra kúszik vissza a pénzromlás éves üteme, majd a rákövetkező egy évben 4.0 százalékra lassul. Egyre borúsabbak az egyensúlyi mutatókra vonatkozó kilátások. Némileg tovább romlott az ezévi államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzés, 1024 milliárd forintra. Ez valamivel nagyobb, mint a GDP 5.5 százaléka, a kormány által a 2003-as költségvetéshez fűzött nominális idei GDP-előrejelzést, mintegy 18,500 milliárd forintot véve alapul a számításhoz.. Amikor a kormány a GDP-előrejelzést adta, jobbak voltak a kilátások. Az infláció alig valamivel van az MNB eredeti, 2.5-4.5 százalékos célsávja felett, így aligha generál többletbevételeket a költségvetésnek, miközben a gazdasági növekedés lassabb a vártnál, ami szintén negatív hatással lehet az államháztartás jövedelmeire. A GDP növekedésére vonatkozó előrejelzések folytatták a lassú csökkenést. Ma 2003-ra 3.52 százalék a konszenzus, 2004-re pedig 4.06 százalék - mindkettő húsz bázisponttal kevesebb, mint az év elején. Ismét jelentősen emelkedett a folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó konszenzus is, bár a jegybank várakozása alatt marad. Az MNB legújabb negyedéves inflációs jelentésében 3.7-ról 3.9 milliárd euróra emelte az ezévi deficitjóslatát, és 3.6 milliárdról 4.2 milliárdra a jövő évit. Az elemzők jelen pillanatban 3.64 milliárd euro deficitet várnak 2003-ra, 390 millió euróval többet, mint egy hónapja. Mindezek az erősödő egyensúlyi aggodalmak hozzájárulhatnak, hogy a jegybank a várakozások szerint a közeljövőben továbbra sem ad zöld jelzést a kereskedelmi bankok számára saját irányadó kamatainak csökkentésével. A jegybank vezetői az elmúlt hetekben többször is megismételték korábbi aggodalmaikat, hogy a költségvetés keresletszűkitő hatása kisebb a vártnál, a béremelkedés továbbra is túl gyors a termelékenység javulásához képest, a megnövekedett fogyasztás inflációs feszültséget generál, nem fenntartható torzulásokkal a gazdasági növekedés szerkezetében. Mindezek után tizenegyből kilenc elemző úgy vélte, hogy a kedvező inflációs adatok ellenére sem csökkent kamatot a jegybank június végéig. Ugyanakkor az elemzők zöme - 11-ből hét - szerint az év végéig még lesz egy kisebb, 25 vagy 50 bázispontos kamatcsökkentés. Ez változást jelent a korábbiakhoz képest, amikor a várakozások bizonytalanságot vagy hosszabb távon is változatlannak várt kamatot tükröztek. A várt jegybanki lazítás a várakozások szerint nem jelenti az eurózónával való konvergencia gyorsulását. Sőt, az elmúlt hónapok trendje folytatódott, és időben még távolabb került az euro bevezetésésére reálisnak gondolt dátum. Az elemzők várakozásainak átlaga januárban még félúton volt 2007 és 2008 között, inkább 2008 felé hajlóan. Egy hónapra rá pontosan 2008-ra mozdult, majd tovább csúszott még távolabbra, de maradt a 2008-as dátum közelében. Májusban az átlagos előrejelzés már pont ugyanakkora valószinűséget ad 2009-nek, mint 2008-nak, ugyanakkor az előrejelzések számának csökkenése érzékelteti a megnövekedett bizonytalánságot. A jegybank elnöke a múlt héten elmondta: a kisebb költségvetési keresletcsökkentő hatás és az emelkedő bérek valószinűsitik, hogy a korábban javasolt 2007 helyett 2009 vagy 2010 lehet reálisabb dátum az euro bevezetésére.A bizonytalanságot növelte Pedro Solbesnek, az EU pénzügyi főbiztosának nyilatkozata, bár a piacok nem reagáltak rá. Solbes utalt rá, hogy az EU szigorúbb feltételeket támaszthat az eurózónába belépők számára, mert megkövetelheti, hogy az ERM-2 európai árfolyamrendszer 30 százalékos lebegtetési sávján belül a devizájuk ne lépjen ki egy sokkal szűkebb, 4.5 százalékos sávból. Az euró távolabbra csúszása nem volt különösebb hatással a forintárfolyam-várakozásokra. A 2003-as sávszélesitést valószinűsitő előrejelzések már korábban eltűntek, a 2004-re tippelők pedig meggyérültek. A májusi felmérésben az áprilisban vártnál egy hajszálnyival gyengébb, de erősödő forintot jeleznek előre az elemzők: június végére 244.59-es euroárfolyamot a jelenlegi 246 környéki helyett, 2003 végére 241.83-at, a jövő év végére pedig 238.68-at. Mindezek jóval alacsonyabb forintráták, mint az év elején: a 2004 végi szint például 5.4 forinttal gyengébb, mint amit januárban vártak az elemzők. A tőzsdei részvények állománya piaci értéken - a tavalyi utolsó negyedévi 199,3 milliárd forintos emelkedés után - 84,0 milliárd forinttal (2,9 százalékkal) csökkent 2003 első negyedévében, március végén 2863,1 milliárd forintra rúgott - derül ki az MNB jelentéséből. A csökkenésből 76,2 milliárdot az árfolyamok esése tette ki, további 7,5 milliárd forint csökkenést jelentett egy részvény kivezetése, míg 0,4 milliárd forinttal csökkent a kapitalizáció tőkeleszállítás miatt. A legnagyobb változás - 81,6 milliárd forintos csökkenés - a nem-rezidenseknél következett be. Az államháztartás kezében lévő állomány 5,2 milliárd forinttal esett vissza, miközben a pénzügyi vállalatoknál ugyanilyen mértékű, 5,2 milliárdos növekedés volt. A háztartások részvényeladása 4,3 milliárd forinttal meghaladta a vásárlások értékét. Így az első negyedévben is érvényesült az a két éves tendencia, hogy a lakosság csökkenti részvényállományát. A háztartások csupán 0,9 milliárd forintos árfolyamnyereséget értek el a tőzsdei részvényeken, a kivezetés 0,3 milliárdos csökkenést okozott, így összességében 3,7 milliárd forinttal visszaesett a részvényállományuk az első negyedévben. Így az időszak végén a tőzsdei részvények 5,5 százaléka volt közvetlenül a háztartások tulajdonában. A külföldi befektetők tulajdonában lévő részvényállomány csaknem 81,6 milliárd forinttal visszaesett, jórészt a 69 milliárd forintos árfolyamveszteség miatt. Így a külföldi befektetők részesedése 0,8 százalékponttal 71,0 százalékra mérséklődött. A pénzügyi vállalatok nettó részvényvásárlása az előző negyedévihez hasonló értékű, 8 milliárd forint volt. Ezen belül a biztosítók és a nyugdíjpénztárak 7,1 milliárd forint értékben voltak nettó vásárlók. Részesedésük 7,7 százalékra emelkedett, ami 0,4 százalékponttal magasabb, mint december végén volt. A nem pénzügyi vállalatok tőzsdei részvényállománya gyakorlatilag változatlan maradt az első negyedévben, részesedésük 7,5 százalékot tett ki. Az államháztartás 1,2 milliárd forint értékben nettó eladó a tőzsdei részvényeknél, 3,9 milliárd forint árfolyamvesztesége is keletkezett, így összessen 5,2 milliárd forinttal csökkent a tulajdonában lévő állomány. Részaránya 8,2 százalék maradt. A külföldiek birtokában lévő állampapírok állománya az idei első negyedévben 201,5 milliárd forinttal emelkedett, így kezükben az összes állampapír 27,5 százaléka van, a tavaly év végi 27,0 százalék után - közölte a jegybank. Az MNB adatai szerint a teljes magyarországi állampapírállomány az első negyedévben piaci értéken 6928,3 milliárd forintról 7532,1 milliárd forintra nőtt, ez 8,7 százalékos gyarapodás. A növekedést főleg az államkötvények állományának jelentős (10,9 százalékos) növekedése okozta, a kincstárjegyek állománya csak kismértékben (3,9 százalékkal) emelkedett. A háztartások tulajdonában lévő állampapírok piaci értéke 53 milliárd forinttal csökkent, főként a kincstárjegyek állománya csökkent.. Emiatt a szektor részaránya 11,7 százalékra mérséklődött, ez 1997 decembere óta a legalacsonyabb érték. A pénzügyi vállalatok az első negyedévben 394,3 milliárd forinttal növelték állampapírállományukat, ennek következtében állampapírpiaci részesedésük 53,1-ről 54,1 százalékra emelkedett. Legnagyobb mértékben az egyéb monetáris intézmények állománya nőtt. A biztosítók és nyugdíjpénztárak aránya 0,2 százalékponttal mérséklődött tavaly decemberhez képest, de így is 1409 milliárd forintot tesz ki. A nem pénzügyi vállalatok tulajdonában lévő állampapírok állománya március végére 30,3 milliárd forinttal emelkedett. Az államháztartás részesedése március végére enyhén növekedett, a helyi önkormányzatok 12,9 milliárd forintos állománynövekedése mellett, szembetűnő a központi kormányzat tulajdonában lévő állampapír-állomány 13,8 milliárd forintos emelkedése is. Az euróval való üzletelést az ECB esetleges kamatvágása fogta vissza (erre azért nagyon kevés az esély), a dollár nem kapott elegendő támaszt a tegnapi Greenspan-beszédtől, míg a jenbe a BoJ esetleges intervenciója miatt nem nyúlnak bele a befektetők. Az Európai Központi Bank szokásos hónap közepén megtartott ülésén ugyan egyetlen elemző sem vár soron kívüli kamatvágást, a piacon mégis érezhető a feszültség. A közös európai valuta árfolyama csak hajszállal állt magasabban a tegnapi New York-i zárásnál: 1,165 dollárt ért délelőtt. A zöldhasú kurzusát Alan Greenspan, a Fed elnökének tegnapi, mérsékelt optimizmust sugalló beszéde nem támogatta meg eléggé, így a devizapiaci pörgés is jelentősen csökkent a beszéd nyomán. Annak ellenére, hogy csak részben vallotta be, kereskedők tudni vélik, hogy a Bank of Japan az utóbbi napokban a tokiói és New York-i devizapiacon többször is beavatkozott a japán valuta gyengítése érdekében, miután az két éves mélypontra, 115,1-re esett a dollárral szemben. Elemzők véleménye szerint a deflációtól sújtott országnak nem áll érdekében engedni megerősődni a jent, így semmiképp sem hagyják a 115-ös szint alá süllyedni azt. Ennek ellenére a befektetők, úgy tűnik, már 117 alá sem szívesen az árfolyamot, tartanak ugyanis egy újabb beavatkozástól: délelőtt 117,5-en állt a jegyzés.