Olyan dolog készül Németországban, amire eddig nem volt példa

A Deutsche Bank elnökének hét végi bejelentése nyomán ismét a Commerzbankkal történő esetleges egyesülés lett az egyik legfontosabb téma a német gazdasági sajtóban. Nem csoda, a német gazdaság erejéhez képest a világ nagy bankjai között fájóan alulreprezentáltak a német pénzintézetek, s ezen már régóta változtatni szeretnének.
Lovas-Romváry András, 2019. március 20. szerda, 07:08
Fotó: MTI/EPA - képünk illusztráció

A hét végén a Deutsche Bank igazgatóságának elnöke megerősítette, hogy a bank tárgyalásokat kezd a Commerzbankkal a stratégiai lehetőségek vizsgálatáról. Bár az elnök hangsúlyozta, hogy a tárgyalások eredményen nem feltétlenül lesz egyesülés, a német sajtó hetek óta azt taglalja, hogy milyen eredménnyel járna egy ilyen tranzakció. Ha létrejönne, akkor talán megszűnhetne a németek részéről régóta fájlalt anomália, amely szerint az ország gazdasági súlyához képest nincs világviszonylatban megfelelő méretű pénzintézete a nemzetközi porondon. A WirtschaftsWoche című német gazdasági hetilap foglalta össze, mit érdemes tudni az ügyről.

Mit akar a politika?

A pénzügyi szektorban is szüksége lenne a németeknek egy úgynevezett nemzeti bajnokra, ezt a kívánságot legutóbb tavaly augusztusban fogalmazta meg Olaf Scholz pénzügyminiszter. Mint mondta, gondot jelenthet egy olyan nagy nemzetgazdaság, mint a német számára az, hogy bankjai sem nagyságban, sem a globalizáltság fokában nem elegendőek ahhoz, hogy a német gazdaságnak kísérőül szolgáljanak.

Világviszonylatban a két legnagyobb tőzsdén is jegyzett német bankóriás már régóta nincs a csúcson. Az Standard & Poor's legutóbbi, tavaly tavaszi ranglistája szerint mérlegfőösszegét tekintve a Deutsche Bank csak a világ 15. legnagyobb bankja, a Commerzbank csak az 54., s az elmúlt egy évben helyezésük csak romlott. Az első négy helyet ezen a listán kínai pénzintézetek foglalják el, a legnagyobb amerikai bank, a JPMorgan Chase csak a hatodik, a legnagyobb európainak elkönyvelt bank, a HSBC pedig a hetedik helyen áll.

Mi a gond a két bankkal?

A két banknak az egyik legfontosabb nehézséget a hazai piac jelenti, a német bankszektor ugyanis nagyon telített. A privátbankok mellett 384 takarékpénztár és 875 regionális bank és takarékszövetkezet, valamint számos külföldi pénzintézet német leányvállalata próbálja megszerezni a magán és vállalati ügyfeleket. Ráadásul az ECB laza monetáris politikájának következtében a kamatok évek óta történelmi mélyponton tartózkodnak, s ezzel együtt a kamatmarzsok is, a szabályozási költségek viszont magasak, s ez megnehezíti a bankok számára a nyereséges működést.

Ráadásul - emlékeztet a lap - Deutsche Banknál egyedi problémák is vannak, többek között egy halom jogi nehézség, amely az elmúlt években milliárdos ügyvédi, per- és kártérítési költségeket okozott a pénzintézetnek (sok ezek közül az amerikai működéséhez, a 2008-as válság előtt eladott pénzügyi termékekhez kapcsolódott). A bank három veszteséges évet követően csak tavaly sikerült visszatérjen a nyereségtermeléshez. Ugyanakkor a korábban már amúgy is sokat esett részvényárfolyam ennek ellenére nem azt mutatja, hogy a jelenlegi elnökének tevékenységét díjazná a piac. Decemberben a bankrészvény árfolyama új, soha nem látott mélypontra, 6,68 euróra zuhant.

A Commerzbank tavaly két, két és félszer annyi nyereséget termelt, mint a Deutsche Bank (865 millió eurót a Deutsche Bank 341 millió eurójához képest), ugyanakkor vezetőségének kommentárjai szerint évek óta tartó átalakítása programja egyelőre nem ért még véget. Részvényei kiestek ősszel a vezető német részvényindex, a DAX index kosarából, s már csak a közepes kapitalizációjú MDax indexben kapnak helyet.

Nem is akarnak fúziót

Bár a mostani hírek szerint mindkét bank vezetése komoly megbeszéléseket folytat, amelyek eredménye akár egy egyesülés is lehetne, a társaságok vezetése ezt nagyon nem szeretné. A Deutsche Bank elnöke, Christian Sewing az éves eredmények februári bemutatásakor azt hangsúlyozta, hogy a fundamentumaik stabilak és erős mérleggel rendelkeznek. Ezen kívül komoly növekedéssel számoló terveket mutatott be 2019-re, amelyet szerinte egyesülés nélkül is képesek megvalósítani - emlékeztet a WiWo cikke.

A Commerzbank vezetője, Martin Zielke eközben arra emlékeztetett, hogy az ilyen pletykákban semmi új nincsen, s kommentálni is felesleges lenne azokat.

Ugyanakkor elemzők szerint az egyesülés kétségtelenül hozhatna némi nyereséget mindkét bank számára. Ők elsősorban költségoldalon látnak hatalmas megtakarítási lehetőségeket. Tavaly nyáron, amikor az egyesülésről szóló pletykák először felröppentek, az RBC Capital Markets elemzői a lehetséges és elérhető költségmegtakarítások nagyságát 2,1 milliárd euróra tippelték. Az elemzők szerint ráadásul a két banknak együttesen több, mint 230 millió ügyfele lenne, s a német piacon a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezhetne, s így a banki szolgáltatások árának meghatározásában erősen szerepe lehetne.

A fúzió fájdalmas oldala

Amit az egyik oldalon költségmegtakarításnak neveznek, az a másik oldalon leépítést jelent. A különböző szervezetek, szakszervezetek becslései szerint egy ilyen fúzió nyomán akár 20-50 ezer munkahely is megszűnhet az országban. A két banknak tavaly év végén összesen 133 ezer munkavállalója volt. Egy ilyen nagyságrendű leépítés nyilván hosszadalmas és nagyon költséges folyamat lenne.
Az elemzők szerint elképzelhető, hogy egy fúzió esetén a létrejövő nagybanknak friss tőkére is szüksége lenne. A lap ezt arra alapozza, hogy az új bank akkora lenne, hogy rendszerszintű kockázatot hordozna,  s ezért szigorúbb tőkemegfelelési előírásoknak kellene megfeleljen.

Rosszak a tapasztalatok is

A gazdasági lap szerint azonban a legnagyobb probléma az estleges fúzióval az, hogy az elmúlt 10 évben Németországban meglehetősen kedvezőtlenek az ilyen akciókkal kapcsolatos tapasztalatok. 2008-ban például a pénzügyi válság közepén a Commerzbank vette át a bajba került Dresdner Bankot, s ez majdnem csődbe juttatta az átvevő bankot is. Azon felül, hogy az adófizetőknek sok milliárd eurójába került a Commerzbank megmentése, az átvett bank integrációja is nagyon sokáig, több, mint 3 évig húzódott. Eközben a Deutsche Babnk már közel 10 éve küszködik a Postbank integrációjával.

Stuart Graham, az Autonomous Research elemzője szerint a fenti példák alapján komoly esélye van annak, hogy egy Commerzbank-Deustche Bank fúzió sem lenn sokkal sikeresebb. S ráadásul megvan eközben az esélye annak, hogy egy ilyen fúzió mindkét bank erőforrásait hosszú évekre lekötné, ahogy az új Fintech cégek, illetve az Apple és a Google támasztotta versennyel tudnának foglalkozni.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK