Számos nagy német tőzsdei cég teljesítménye elmarad külföldi versenytársakétól, sokan hatalmas készpénztartalékokat halmoztak fel az elmúlt években. Ez tipikusan egy olyan helyzet, amikor az angolszász országokban, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában jellemzően megjelennek az aktív részvényesek, s megpróbálják rábírni a cég vezetését, ossza ki a felesleges pénzt a részvényesek között, vagy átalakításokkal tegye profitábilisabbá a vállalat alaptevékenységét.

Azonban a német vállalatok felépítése miatt erre sokkal kisebb esélye van az aktív befektetőknek, s ezért sokszor nem is nagyon próbálkoznak vele - írja elemzésében a Wall Street Journal.

Kapcsolódó

A lap szerint 2010 és 2015 között az Egyesült Államokban összesen 1305 olyan eset volt, amikor aktív részvényesek próbálták meg javaslataikat áterőltetni az adott cég vezetésén, a Nagy Britanniában 140, Németországban mindössze 27. Ráadásul a németek még vezetnek is a kontinentális európai országok között, hiszen a franciáknál alig 19, Svájcban 13, Olaszországban 9 ilyen esetet jegyeztek fel.

Az egyik ok a cégek felépítésének eltéréseiben keresendők. Az angolszász vállalati kultúrában ugyanis a cég igazgatóságának van beleszólása a cég operatív tevékenységébe, s az igazgatóságba a részvényesek szavazással könnyedén bejuttathatják képviselőiket. A németeknél más a helyzet. Itt a részvényesek a tevékenységet irányító felügyelő bizottságba delegálhatnak csak tagokat, és nemhogy élesen elkülönül a mindennapi tevékenységet irányító igazgatóság, de a helyeken rendszerint meg kell osztozzanak a munkavállalók képviselőivel, s a cégek irányítását így-úgy maguknál tartó alapítók képviselőivel is. Ennek eredményeként az aktív befektetők ritkán próbálnak a vállalat életébe vezető tisztségviselők delegálásával beleszólni - írja a pénzügyi lap.

Voltak próbálkozások

Az elmúlt években azért voltak próbálkozások a részvényesi érdekek erőteljesebb érvényesítésére. A svéd Cevian Capital Partners például tekintélyes részesedést vásárolgatott össze a Bilfinger SE építőipari cégben és az ipari óriásnak számító ThyssenKrupp AG-ban. Míg előbbi esetben sikerült rábírni a céget tevékenységének átfogó felülvizsgálatára, addig a Thyssen esetében nem látszik, hogy változásokat tudtak volna kierőszakolni a WSJ szerint.

Persze a kisebb látható részvényesi aktivitásban az is szerepet játszik, hogy a cégek igyekeznek elébe menni a részvényesi akcióknak. Az Adidas, a Bayer és a Deutsche Bank nagy volumenű sajátrészvény-vásárlási programokat indított, növelték az osztalék mértékét, s leépítették nem jövedelmező melléktevékenységeiket úgy, hogy közben nem volt látványos és nyilvános részvényesi nyomás. E mellett azért sok cég foglakoztat jogászokat, banki tanácsadókat és kommunikációs szakértőket, hogy felkészüljenek a nem kívánt részvényesi nyomásgyakorlásra.

Az egyik német jogi cég szakértője a lapnak úgy nyilatkozott, szerinte a nagy német vállalatok harmada már foglalkoztat jogi és befektetési banki szakértőket azért, hogy felkészüljenek és kivédjék az aktív részvényesek nem kívánt támadásait. Ez az arány szerinte a jövőben emelkedni fog.

Készülnek már

Így vagy úgy, a német cégek vezetősége készül a nyomásra, s ez a befektetői szokások átalakulásában keresendő. Még a hagyományosan passzív német intézményi befektetők is az utóbbi időben egyre inkább favorizálják az olyan befektetési alapokat, amelyek aktívabban próbálnak beleszólni az olyan cégek életébe, amelyben részesdéssel bírnak - mondta Zacharias Sautner, a Frankfurt School of Finance and Management professzora.

A háttérben azért nagy mozgás zajlik. Dirk Albermeier, a JPMorgan vállalatfelvásárlásokért és összeolvadásokért felelős európai vezetője szerint az aktív részvényesek Európában megtanultak csendesnek és türelmesnek lenni. Általában zárt ajtók mögött puhítják a menedzsmentet, s nincsenek látványos, közgyűlési akciók. Ő már találkozott olyan részvényessel is, aki egy-egy fontos vállalati ülésen 100 oldalas prezentációkat kapott elő, hogy bemutassa a menedzsmentnek, hogyan is teljesít a cég a versenytársakhoz képest.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!