Ha csak a tőzsdeindexeket, nézzük meglehetősen szomorú kép tárul a szemünk elé a magyar gazdaság konvergenciájáról az 1990 óta eltelt időszakban. Ebből ugyanis az látszik, hogy az a hatalmas emelkedés, amelyet az elmúlt 18 évben produkáltak a magyar részvényárfolyamok, szinte teljes egészében a kedvező nemzetközi környezetnek, s nem pedig a magyar és a fejlett gazdaságok közötti szakadék csökkenésének volt köszönhető.

Persze a gazdaság teljesítmények egyetlen mutatóba történő besűrítése eléggé leegyszerűsített ábrázolása a gazdasági folyamatoknak, s az is igaz, hogy a magyar gazdaságban korántsem képviselnek akkora a részvénypiac kapitalizációja az ország GDP-jéhez képest, mint az Egyesült Államokban. Azonban Charles Dow, a Dow Jones indexek megalkotójának egyik szabálya a róla elnevezett Dow elméletben az, hogy az általa kidolgozott átlagok - indexek - tükröznek minden, a piaci szereplők által birtokolt aktuális információt a gazdaság várható és aktuális teljesítményével kapcsolatban, így pontos képet adnak a gazdaság állapotáról.

Kapcsolódó

Ha a BUX index elmúlt 18 évét nézzük, akkor a következő a helyzet. Az index 1990 január elseje óta 37,5 szeresére emelkedett, ami kiváló teljesítménynek tűnik. Azonban vegyük figyelembe, hogy a BUX indexet forintban számolják, s nem dollárban, vagy euróban, így valós teljesítménye sokban függ a magyar deviza árfolyamának változásától. Ha euróban, vagy ez euró elődjeként funkcionáló ECU-ben mérjük az index teljesítményét, a kép már nem ennyire kedvező. 1990 január elején ugyan egy ECU árfolyama 75 forint volt, egy euró jelenleg 314 forintba kerül.

Ez azt jelenti, hogy ugyan forintban kimutatva 37,5 szeresére emelkedett a BUX valamivel több, mint 18 év elforgása alatt, azonban euróban/ECU-ben számolva ez csak 8,3-szorozásnak felel meg. Ez még mindig jó hozamnak lenne tekinthető, hiszen ez éves szinten 12,5 százalék körüli hozamot jelent ebben az időszakban. Azonban ez alatt a 18 év alatt nem csak a BUX indexnek sikerült ez a produkció, hatalmas áremelkedés zajlott ugyanis a világ vezető tőzsdéin is. A német DAX index (szándékosan nem az S&P 500-as amerikai részvényindexet vettük összehasonlítási alapnak, egyrészt a magyar gazdaság német gazdasághoz való kötöttsége sokkal erősebb, másrészt így a dollár/euró árfolyam ingadozásait is ki lehet szűrni) ugyanebben az időszakban több, mint kilencszerezte értékét, 844 százalékos hozamot produkált.

Ha a BUX index euróban számolt értékét hasonlítjuk össze a DAX indexével, akkor azt látjuk, hogy ez alatt 18 év alatt a magyar indexnek nem sikerült túlteljesítenie a DAX indexet. Ez igencsak elkeserítő adat, azt mutatja, hogy 18 év alatt negatív volt az az extra hozam, amit egy befektető azért kapott, hogy sokkal kockázatosabb magyar indexet vásárolt a német helyett.

Az amerikai adatsorokat elemző tőzsdei szakértők körében meglehetősen divatos összehasonlításokat tenni, hogy a tőzsdéknek vajon a demokrata, vagy a republikánus elnökök uralma a kedvezőbb. Nos, egy ilyen összehasonlításban veszítenének a jobboldali kormányok a baloldaliakkal szemben, akár abszolút értékben, akár euróban, akár relatív teljesítményben nézzük. A mellékelt táblázatok a BUX index forintban és euróban mért teljesítményét mutatják abszolút értékben és a DAX index adott időszakban elért teljesítményével összehasonlítva. Az egyik táblázatban az adott kormányok beiktatásai közötti időszakokat vettük alapul (az Antall-kormány beiktatása idején még nem volt BUX index, amit csak 1991 eleje óta számolnak, illetve a negyedik Orbán-kormány még nincs beiktatva, itt a tegnapi dátum szerepel).

Beiktatástól beiktatásig
Kép: Napi.hu

Azonban itt is érdemes egy fontos megjegyzést tenni. Bár úgy tűnhet, hogy a baloldali kormányok - s különösen a Horn-kormány - általában jót tettek a magyar részvényárfolyamoknak, azonban a DAX indexszel történő összehasonlításból kiderül, hogy az akkori jó szereplést elsősorban a világ tőzsdéin amúgy is uralkodó hossznak köszönhetjük. A két fontos adat pirossal van jelölve a táblázatban. Még akkor is, ha az akkori privatizációk kétségtelenül máig meghatározzák a BÉT képét (A mostani blue-chipke bevezetése).

Ha nem a kormányok beiktatásának időszakát vesszük összehasonlítási alapul, hanem a választási évek február elsejét, akkor az látszik, hogy mindössze két olyan kormányzati ciklus volt az elmúlt 18 évben, amikor a magyar részvényárfolyamok jobban tudtak szerepelni, mint a DAX index.

Választások előtti időszakok közti teljesítmény
Kép: Napi.hu

Az első egyik ilyen a 2002 és 2006 közötti időszak volt, a másik pedig a 2014 és 2018 közötti időszak. A legutóbbi négy év jó relatív teljesítményéhez azonban hozzátartozik az is, hogy 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklusban olyan pocsékul szerepelt nemzetközi összehasonlításban a BUX, mint előtte sosem.

Ennek azonban van egy, a mostani részvénybefektetők számára akár kedvezőnek nevezhető hozadéka is. A következő grafikon a BUX index euróban számolt értékének relatív teljesítményét mutatja a DAX indexéhez képest.

BUX (euró)/DAX relatív erő
Kép: Napi.hu

Ez azt mutatja, hogy ahhoz, hogy a BUX index relatív értéke elérje a 2010-es választások előtti szintjét, még 50 százalékot emelkedhetne euróban számolva a DAX index változatlansága mellett.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!