Elképesztő, 180 fokos fordulat - az alacsony keresetűek jól jártak

Az általánosan elfogadott véleménnyel megy szembe egy most publikált tanulmány. E szerint a kvantitatív lazítás nem növelte, hanem csökkentette a társadalmi egyenlőtlenségeket, legalábbis az Európai Unióban.
Lovas-Romváry András, 2018. július 19. csütörtök, 07:06
Fotó: Shutterstock

A nagy jegybankok által alkalmazott kvantitatív lazítási programok ugyan segítettek felpörgetni a globális gazdaságot, kihúzták a csapdából a pénzügyi válságot követően a világot, azonban nagyon sok káros mellékhatással jártak. A mellett, hogy az egekbe lökték a különböző eszközök - az arany, ingatlanok, részvények, kötvények - árát, jelentősen hozzájárultak a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez.

A gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek miatta. Ezzel a már unalomig ismételt állítással megy szembe egy, az Európai Központi Bank (ECB) által publikált tanulmány. E szerint az európai jegybank ultra laza monetáris politikája az elmúlt években éppen hogy csökkentette az egyenlőtlenséget az Európai Unión belül, s abból a szegényebb háztartások profitáltak a legtöbbet.

A hangsúlyosan nem az ECB saját véleményét, hanem független elemzők megállapításait tartalmazó munka szerint a negatív kamatlábak és a nagy összegű kötvényvásárlások az ECB részéről jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az eurózónán belül az elmúlt években csökkent a munkanélküliség, különösen az alacsonyabb keresetűek körében. A tanulmányt jegyző két közgazdász - egyikük az ECB-nél, másikuk a Princeton Egyetemen dolgozik - szerint az itt elért pozitív hatások sokkal nagyobbak annál, mint amennyire az emelkedő részvény- és ingatlanárak növelték a gazdagabbak vagyonát - írja a Bloomberg.

A kvantitatív lazításnak jellemzően indirekt hatása volt az eurózóna lakosságának fogyasztására - írják a német, francia, olasz és spanyol gazdaság adatait felhasználó munkában. Arra a megállapításra jutottak, hogy a mennyiségi lazítás elsősorban a munkaerő-keresletet jelentősen növelő gazdasági fellendülést segítette. Ugyanakkor a rekordalacsony kamatok hatása ennél árnyaltabb volt.

A szegényebb háztartásokat az alacsony kamatok jórészt nem érintették, hiszen nem rendelkeztek akkora megtakarítással, amelynél ennek hatásai érezhetőek lettek volna. Az ők alacsony kamatok miatt elszenvedett veszteségeik jóval alacsonyabbak voltak annál, mint amekkora előnyökkel járt a munkaerőpiaci kereslet fellendülése és a bérek emelkedése.

A direkt hatásokkal ellentétben az indirekt kedvező hatásokat mindenki érzékelte, a béremelkedésből és az erősödő munkaerőpiacból szinte mindenki profitált. Ez pedig a gazdasági fellendülésnek volt köszönhető, amelyet nagyban segített a laza monetáris politika - írják a tanulmány szerzői.

A megállapítások az összefoglaló szerint jó muníciót szolgáltathatnak Mario Draghi ECB elnöknek és kollégáinak, amikor az olyan - általában holland és német részről érkező - támadásokra kell reagálniuk, amelyek szerint a kvantitatív lazítás túlságosan is büntette az európai megtakarítókat és hozzájárult az időskori szegénység növekedéséhez. A korábbi német pénzügyminiszter, Wolfgang Schauble például azzal vádolta az ECB döntéshozóit, hogy laza monetáris politikájukkal hozzájárultak az európai intézmények iránti bizalom csökkenéséhez, illetve segítették a populista politikai mozgalmak térnyerését az unión belül.

A tanulmány viszont arra a következtetésre jut, hogy az eurózónában lévő egyenlőtlenségek sokkal inkább strukturális jellegű problémákból adódnak, a vagyon és a jövedelmek egyenlőtlen elosztásából. A monetáris politikát viszont nem nagyon lehet okolni érte.

A kép forrása: Shutterstock.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2018.07.19 11:02

hat azert par dolgot a margora odairnek.
"írják a német, francia, olasz és spanyol gazdaság adatait felhasználó munkában"

eloszor is, a fenti orszagokban jellemzoen 1000 euros minimalberrel siman szegenynek szamitanak, magyarorszagon meg kornyeken meg top20%-ot jelenti. ha eunios szinten nezzuk, akkor nyugati "szegenyek" sokkal inkabb a kozeposztalyt jelentik.

masodszor, az varhato volt, hogyha tobb penz jut a penztelenebb retegeknek, akkor tobb fog jutni fogyasztasra. mar joparan filozofaltak a helikopterpenzrol, a eq kvazi ugyanez, csak egy joval iranyitottabb fajtaja, ami nem mindenkit celez, hanem a kotvennyel rendelkezoket. mi ad isten a nyugati orszagok lakossaga jelentos kotvenymennyiseggel rendelkezik.

harmadszor, a munkaerohiany is inkabb nyugger statusba kerulok miatt lepett fel, semmint a jegybanki beavatkozas miatt. pontosabban a nem emliti ez a kivonat, hogy pl ezt a hatast hogyan fuggetlenitettek az adatsorokbol. gondolom sehogy.

ennek ellenere az egy jo dolog, hogy zarult egy kicsit az ollo. megha nem is biztosan azert, amit tettek, de mar maga a teny is oromre adhat okot, tobben elnek jobban, mint korabban. ujra kene definialni az adorendszert, jobban oda kene zuzni a kartelleknek, es szet kene verni a politikai es gazdasagi osszefonodasokat, lasd a nemet autogyartok torvenytelensegeit elsikalo nemet es unios politikusokat. akkor egy jobb vilagban elnenk, es meg tobb penzbe sem kerulne, csak igazsagosabb lenne a rendszer...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html