Nem mindenki vetné be újra a csodafegyvert

Egyre több olyan tagja van az Európai Központi Bank (ECB) döntéshozó testületének, aki nem szívesen indítaná újra az európai pénzügyi rendszert pénzzel elárasztó kvantitatív lazítási programot. Már a francia jegybank kormányzója is kifejezte a nemtetszését.
Lovas-Romváry András, 2019. szeptember 5. csütörtök, 11:55
Fotó: Getty Images - képünk illusztráció

Erős szkepticizmusának adott hangot az ECB eszközvásárlási programjának tervezett újraindításával kapcsolatban Francois Villeroy de Galhau, a francia jegybank kormányzója. Ezzel tovább emelkedett azon döntéshozó tagok száma az európai jegybankban, akik nem állnak ki teljes mellszélességgel a program újbóli beindítása mellett.

Villeroy de Galhau a L'Agefi című magazinnak adott interjújában kifejtette, szerinte nem szerencsés, hogy az ECB egyszerre igyekszik bevetni összes rendelkezésre álló eszközét - írja a Bloomberg. Nem foglalt egyértelműen állást a program újraindításával kapcsolatban, azt mondta, ez egy olyan kérdés, amit meg kell majd vitatni, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az ECB felduzzasztott mérlege már így is szignifikánsan lenyomta a hosszabb távú hozamokat.

Hozzátette viszont, hogy egy újabb kamatvágás szükséges lehet ahhoz, hogy a rövidebb hozamokat is lefelé szorítsák. A mostani kontextusban bármilyen újabb betéti kamatvágásnak arra kell irányulnia, hogy el tudjuk kerülni a pénzügyi feltételek romlását a gazdasági szereplők számára. A kormányzótanács júliusi ülésén úgy becsülte, hogy ez a kockázat elsősorban a hozamgörbe rövidebb oldalára koncentrálódik.

Európa sem lóghat ki a sorból

Az ECB persze nem az egyetlen a világ nagy jegybankjai közül, amelyik a monetáris kondíciók lazítására készül. A Mario Draghi vezette intézmény azonban annyiban egyedülálló, hogy úgy állna neki a lazítás újabb körének, hogy előtte gyakorlatilag egy lépést sem tett a szigorítás irányába.

Míg Villeroy legalábbis csak kétkedik az újabb kötvény- és eszközvásárlási program várható hasznosságában, addig az ECB döntéshozó testületének vannak olyan tagjai is, akik kifejezetten ellenzik azt, s akikkel Draghinak szembe kell mennie, ha a következő ülésen végig szeretné vinni akaratát. Jens Weidmann a Bundasbank elnöke, Klass Knot, a holland jegybank vezetője, az osztrák Robert Holzmann, Sabine Lautenschlaeger és az észt Madis Muller már egyaránt nyilvánosan is ellenezték az eszközvásárlások újbóli megindítását.

Válaszolni kell a brexitre és Trumpra

Draghi még júliusban kezdte el felkészíteni a befektetőket arra, hogy az ECB kész valamilyen módon megtámogatni a kereskedelmi háború és a brexit várható hatásai miatt gyengélkedő európai gazdaságot. A piac, a legnagyobb befektetési bankok a Goldman Sachstól a Nomurán át az ABN Amróig most már azzal számolnak, hogy jönni fog egy újabb kvantitatív lazításai program, s ha ez elmaradna, annak komoly negatív hatásai lennének.

Villeroy azt mondta, hogy a monetáris politikának fenn kell tartania a gazdaságot támogató álláspontját, s ha kell, erősítenie kell ezt a támogatást. Kifejtette, hogy az ECB-nek ugyan nem kellene a piac inflációra irányuló várakozásaitól nagyon függenie, attól azonban igen, hogy a gazdasági adatok mennyire teszik reálisan elérhetővé a 2 százalék alatti, de ahhoz közeli inflációs cél elérését. Szerinte ma az a legfontosabb, hogy az inflációs várakozásokat sikerüljön a 2 százalékos cél közelébe lehorgonyozni.

A jegybankár emellett szeretné, ha az ECB be tudna vezetni olyan eszközöket, amellyel meg tudnák védeni a lakossági betéteseket attól, hogy a negatív kamatokat a bankok rájuk terheljék. Mindezt azonban úgy szeretné elérni, hogy eközben ne csökkenjen a negatív alapkamat rövid hozamokra gyakorolt hatása. Nem mindenki gondolkodik természetes így, van aki szerint a negatív alapkamatnak csak akkor van igazi hatása a gazdaságra, ha azt a lakossági betétesek széles köre is érzékeli.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Suzywong, 2019.09.05 13:07

nagy kérdés, hogy trump vámjai és a brexit milyen hatással lesznek az elkövetkező 1-2 évben.

ez a kettő most qrvára nem hiányzott az amúgy sem sziporkázó európai gazdaságnak.

mindenesetre az sem lenne fasza, ha elszabadulna az infláció.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html