Csütörtökön az American Airlines részvények 60 százalékos emelkedésével folytatódott az a harc, amely a pénzügyi sajtó szerint néhány napja a redditet olvasó és használó, onnan ötleteket merítő, szabadidős kisbefektetők tömege és a túlértékelt részvényekre vadászó hedge fundok között dúl. A kisbefektetők sorra pécézik ki maguknak az olyan egyébként nem túl értékes, vagy akár csőd felé tartó cégek részvényeit, amelyeket egyes hedge fundok nagy tételben shortolnak, felhajtják árfolyamukat olyan magasságba, ahol a részvényeket shortolóknak már esetleg kényszer-zárni kell pozícióikat, s ez további áremelkedést generál az adott részvény piacán.

A folyamat lényege, hogy amikor valaki short pozíciót nyit, akár intézmény, akár magánbefektető, rá van kényszerítve arra, hogy naponta értékelje a befektetését. Ha a részvény árfolyama emelkedik, akkor veszteség keletkezik a pozícióján, s ezt a veszteséget valahonnan fedezni kell. Igaz ez a vételi pozíció esetén is, de egy részvény vételi pozíción a veszteség nem tud nagyobb lenni, mint az eredetileg megnyitott pozíció értéke. Felfelé azonban nincs határa az árfolyamoknak, így a short pozíción elvileg elszenvedhető veszteségnek sem. Ha sikerül eléggé felpumpálni egy agyonshortolt részvény árfolyamát, akkor az előbb utóbb pozíció-zárásra kényszeríti a short pozíció tulajdonosát.

Kapcsolódó

Játékból piaci összeomlás

A piaci kommentátorok az események kapcsán mindenesetre már szabályozói beavatkozást követeltek és szigorú vizsgálatot. A hét elején egy, a GameStop nevű cég részvényét shortoló hedge fundot 2,7 milliárd dollárral kellett kimenteni, s a Reuters szerint elemzők már attól tartanak, hogy a folyamat ha tovább tart, rendszerszintű kockázatot is jelenthet. A reddit népszerű aloldalán, a WallStreetsBets-en eközben a felhasználók már olyan információt tettek közzé, amely szerint a kisbefektetők által leginkább kedvelt részvénykereskedő alkalmazás, a Robinhood már nem engedi újabb vételi pozíció felvételét az érintett részvényekben - írja összefoglalójában a Reuters.

A nagy short kiszorítósdiban a csoportosan vándorló magánbefektetők már a héten megtalálták a Blackberry, az AMC Corp ás sok más cég részvényeit is, ezek a részvények egyébként hatalmas forgalmat bonyolítottak. Eközben a vételi láz már elkezdett átragadni a külföldi részvényekre is, a Nokia Amerikában jegyzett részvényei például minden hír nélkül 40 százalékkal drágultak a CNBC szerint. A csatorna egyébként arra is felhívta a figyelmet, hogy az online brókercégek közül több is a hatalmas forgalom miatt többször is szolgáltatásuk szüneteltetésére kényszerültek, ilyen volt a Robinhood, a Vanguard és a Charles Schwab is.

A Reuters arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyilvános, az Ortex nevű elemzőcég által összegyűjtött adatok szerint a shortosok a Wall Street-en idén eddig 71 milliárd dollárnyi veszteséget hozhattak össze.

Dobbantanak a szamarak

Azt, hogy a kisbefektetők, akiket a professzionális befektetési szakma sokszor "dumb money"-ként, azaz "szamár pénzként" emleget mennyire komoly tényezővé nőtték ki magukat, jól mutatja, hogy a UBS adatai szerint tavaly az összes tőzsdei részvénymegbízás 20 százaléka tőlük származott. Az elmúlt napok eseményei már a nagypolitika ingerküszöbét is elérték, közleményük szerint a fejleményeket az új amerikai elnök, Joe Biden gazdasági tanácsadó csapata, élén Janet Yellen volt Fed elnök pénzügyminiszterrel szorosan nyomon követi a fejleményeket.

A shortosok által felhajtott részvényárfolyam sem jelent igazán újdonságot a tőzsdék történetében. Például 2008 őszén a Volkswagen részvényekre félresikerült shortot nyitó befektetők 1000 euró fölé hajtották fel az akkoriban jellemzően 200 euró körül forgó részvény árfolyamát, amikor kiderült, hogy a Porsche jelentősen növelte részesedését a cégben és emiatt zárni kellett pozícióikat. Ennek köszönhetően egyébként a Volkswagen néhány óráig a világ legértékesebb vállalata is volt. A shortzárások lezárultával az árfolyam egyébként szépen visszament a korábbi szintjére.

A részvényről részvényre vándorló, agresszív vételekkel azok árfolyamát az egekbe felhajtó magánbefektetők jelensége egyébként pont a magyar tőzsdét ismerők számára nem lehet újdonság. Emlékezetes, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor az Orbán Viktor jó barátjaként ismert felcsúti vállalkozó, Mészáros Lőrinc megjelent pár addig elfeledett, döglött cégként kezelt tőzsdei társaságban, azok részvényárfolyama az egekbe szökött. Utána hosszú hónapokon keresztül az igazi tőzsdei sztori az volt a budapesti spekulánsok körében, hogy ki tudja eltalálni, vajon melyik cégben bukkan fel legközelebb a strómanozott milliárdos. Ha szóba hoztak egy részvényt, akkor annak árfolyama nem ritkán napok alatt a sokszorosára emelkedett.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!