Az Európai Központi Bank döntéshozói megállapodtak abban, hogy alaposabban megvizsgálják, miért is erősödött az euró árfolyama a koronavírus-járvány kezdete óta az amerikai dollárral szemben - írja hivatalos forrásokra hivatkozva a Bloomberg. A hír önmagában is jelzésértékű arra nézve, hogy Frankfurtban nagyon nem akarnak ennél erősebb árfolyamot.

A vizsgálat eredményei a jövőben befolyással lehetnek arra is, hogy az EKB hogyan reagál majd a közös deviza erősödésére. Ez ugyanis nagyon rossz irányba hathat, csökkentheti a már amúgy is túl alacsony inflációt, amely az eurózónában tavaly nulla alá süllyedt, s arra kényszerítheti a központi bankot, hogy tovább növelje a monetáris ösztönzőcsomag nagyságát annak ellenére, hogy az már így is elég nagy kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra nézve.

Az EKB kormányzótanácsa a múlt heti ülésén külön megjegyezte, hogy amerikai piaci kamatlábak emelkedése ellenére az elmúlt hónapok során nem erősödött az amerikai dollár árfolyama, holott ez elvárható lett volna. Sőt, a zöldhasú inkább gyengült a többi vezető devizával szemben. Az euró árfolyama tavaly 9 százalékkal nőtt a dollárhoz képest, ennek több mint felét, 5 százalékot az utolsó két hónapban szedett össze. Ez a legnagyobb erősödés a közös európai deviza részéről 2017 óta. A hírügynökség szerint ha a kereskedelmi forgalommal súlyozott árfolyamát nézzük, akkor az euró mindenkori csúcsa közelében tartózkodik a többi nagy devizához képest, s ez lefelé irányuló nyomást jelent az importárakra.

A hozamok alapján másként kéne lennie

Az amerikai és az európai kötvényhozamok ugyanakkor nem indokolják a mozgást. Az amerikai 10 éves államkötvény hozama például július óta a duplájára nőtt, egy százalékra, miközben a 10 éves német bund, amely talán Európában leginkább benchmarnak tekinthető, ott ragadt mínusz fél százalék környékén. Ez azt jelzi, hogy a befektetők inkább az amerikai kilábalásban bíznak jobban.

Ezt támasztja alá egyébként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) e heti előrejelzése is, szerintük idén az amerikai GDP 5,1 százalékkal bővülhet, ami nagyobb megugrás lenne, mint amekkora a tavalyi visszaesés volt. Ezzel szemben az eurózónára vonatkozó előrejelzést visszavágták az oltási programok késlekedése miatt, 4,2 százalékra, ami azt jelentené, hogy a blokk gazdasága csak 2022-re érné el a járvány előtti kibocsátási szintet.

Elemzők egy része szerint az árfolyam fő mozgatója most az lehet, hogy várható egy újabb amerikai költségvetési ösztönzőcsomag, amely tovább rontaná az amerikai államháztartás helyzetét és növelné az ikerdeficittel kapcsolatos aggodalmakat. A dollár nem csak az eurót, de a jüant is alulteljesítette, miközben a kínai gazdaság fellendülése állva hagyta az amerikaiét.

Az EKB már szeptemberben is jelezte, az euró árfolyamát kifejezetten kockázatnak tartja, októberi és novemberi kommentjében is kitért erre, ami erős jelzés a jegybank részéről.

Az EKB nem tud lazának látszani

Azonban mindez hiába, ha csak az EKB el nem hiteti a piaccal, hogy hajlandó lenne tovább vágni a kamatokon. Ezt azonban nem tették meg tavaly a járvány legsúlyosabb időszakaiban sem, tartva a fellendülés idejére várható inflációtól. Ha akkor nem léptek és a konzervatívabb tanácstagok voltak nyeregben, akkor ki hinné el, hogy most megteszik majd az árfolyam gyengítése érdekében - foglalta össze a problémát a Nomura International szakértője a hírügynökségnek.

Az EKB járványprogramja az 1,85 billió eurós kötvényvásárlási programon és a bankoknak nyújtott extra olcsó hiteleken alapult, az irányadó kamatlábat azonban változatlanul hagyták mínusz 0,5 százalékon. A Fed viszont 150 bázispontot tudott vágni a kamatokon, amelyek így nulla közelébe kerültek, s maradnak is várhatóan 2023-ig. Az amerikai jegybank kilenc különböző hitelezési programot indított a gazdaság életben tartása érdekében, eszközvásárlásra pedig havi 120 milliárd dollárt fordít, mindaddig amíg ezt szükségesnek véli.

A Fed és az ECB programjától függetlenül Európában és az Egyesült Államokban is jelentős állami pénzeket nyomtak a gazdaság megsegítésébe. Azonban a mérleg itt is Amerika felé billen, ennek eredményeként az amerikai hiány a GDP 11 százalékával nőtt tavaly, míg a 19 tagú eurózónában ez az arány 9 százalék.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!