Ugyanakkor zöld utat kapott a gázüzletág eladása is. A Mol tőzsdei kereskedésének egész napos felfüggesztése előzte meg László Csaba pénzügyminiszter tegnap délutáni bejelentését a Mol 22,7 százalékos, állami kézben levő részvénycsomagjának eladásáról. A privatizáció a tőzsde régi szép napjait idéző módon történik majd, külföldi befektetőknek történő zártkörű és hazai nyilvános értékesítés keretében még az idén sor kerülhet 10-13 százaléknyi részvénycsomag eladására. A tranzakció csak az első lépés, hiszen a végső cél a teljes, közel 22,7 százalékos csomag maradékának eladása is, közelebbről egyelőre meg nem határozott időpontban. A részvények jó áron történő értékesítéséhez ugyanakkor szükséges a gázüzletág helyzetének rendbetétele, amihez a gáztörvény hétfői elfogadása után a hátralevő miniszteri rendeletek elfogadására van szükség. László Csaba ugyanakkor elmondta: a kormány döntést hozott arról is, hogy támogatja a Mol gázüzletágának eladási szándékát. A nagy horderejű döntés azt jelenti, hogy a Mol menedzsmentje majdnem teljesen szabad kezet kapott a gázüzletág eladásához. A pénzügyminiszter egyetlen kikötést fogalmazott meg ezzel kapcsolatban: a három részre bontott gázüzletágból (szállítás, kereskedelem és tárolás) a szállítással foglalkozó részben - amely tartalmazza az úgynevezett rendszerirányítót - a Molnak meg kell őriznie legalább 25 százalékos tulajdonrészt. Emellett László Csaba arról is beszélt, hogy egyelőre még pontosan nem tisztázott konstrukcióban - vélhetően valamilyen magában a Molban is birtokolt aranyrészvényhez hasonlóan - az állam is többletjogokat tart meg a szállítással foglalkozó vállalatban annak eladása után is (még nem tisztázott, hogy milyen formában, hiszen egyelőre az Európai Unióban sem eldöntött kérdés, hogy pontosan milyen módon lehet aranyrészvényekkel állami többletjogokat biztosítani). Folytatás a csütörtöki NAPI Gazdaságban

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!