Eladják-e a Molt a norvégok?

Vajon mikor ad el a norvég állami alap? Milyen példák vannak arra, hogy a korrupción alapuló etikai megfontolások értékesítésre késztették volna a világ egyik legnagyobb befektetőjét? Korábban a Siemens és az Alstom került fel figyelőlistára.
Almás Andor, 2013. október 20. vasárnap, 09:03
Fotó: Napi.hu

Az előző naphoz képest több mint hatszoros forgalom és a nap folyamán több mint 6 százalékos áresés követte a Napi Gazdaság című napilap hírét, amely szerint a Mol Nyrt. tavaly év végén még 1,64 százalékos tulajdonosa, a norvég állami vagyonalap a piacra öntheti részvényeit. A Mol árfolyama azóta valamelyest korrigált, de csütörtökön még mindig több mint négy százalékkal maradt el a cikk megjelenését megelőző szinttől.

A norvég alap tevékenysége sokak figyelmére méltó a világon, hiszen az egyik legnagyobb befektetőként számot tartott alap honlapjának tanúsága szerint a világ részvénybefektetéseinek több mint egy, Európa részvénybefektetéseinek több mint két százalékát birtokolja. Ilyen értelemben nem csupán hatalmas mennyiségű részvényt boríthat a piacra egy-egy alkalommal, de akár más befektetőket, befektetési alapokat is példájának követésére ösztönözhet.

Jogosnak tűnhet tehát a befektetők riadalma, ha eszükbe jut, hogy a piacon egy részvény - ebben az esetben éppen a Mol - árfolyamának gyengélkedése akár azt is jelentheti: a hatalmas eladandó mennyiségek már ott vannak a brókernél eladási megbízásként - végtelennek tűnő nyomást helyezve az árfolyamra. Érdemes lehet tehát tudni, hogyan is viselkedik az alap saját etikai szabályai és a múltbéli példák alapján.

Etikai szabályzat és bizottság

Az alap egy részletes etikai szabályzatot követ, amely alapján egy, az alap mellett működő ötfős etikai tanács tesz javaslatot a norvég pénzügyminisztériumnak egy társaság részvényeinek eltávolítására az alap befektetési "univerzumából", vagy egy társaság figyelőlistára helyezésére. A minisztérium ezután az alap javaslatát figyelembe véve dönt arról, hogy utasítja-e az alap kezelőjét, a Norges Bankot arra, hogy megváljon a befektetéstől. Az etikai tanács javaslata a minisztérium számára nem kötelező érvényű, ha mégis utasítja a bankot, az általában két hónapot kap az értékesítésre. Az értékesítést követően a javaslatot és az erről szóló tájékoztatást a minisztérium a transzparencia jegyében közzéteszi.

Az etikai bizottság a saját szabályzata alapján dönt arról, hogy mely vállalatokat javasolja eltávolítani az alap befektetési köréből. A szabályzat az olyan fegyverek gyártása mellett, melyek normál használatuk során súlyosan sértik az emberi jogokat (például a kazettás bombák, a személyek ellen használatos aknák, vagy az atomfegyverek), nem tolerálja azokat a cégeket, amelyek a burmai diktatúra számára szállítanak fegyvereket. Kizárja a befektetési körből a dohánygyártókat (Phillip Morris vagy British Tobacco), azokat, akik komolyan vagy rendszeresen emberi jogokat sértenek, súlyos környezetvédelmi károkat okoznak (Rio Tinto például). Több céget kizártak izraeli megszállt területeken történt tevékenység miatt. A norvég pénzügyminisztérium honlapja szerint jelenleg 60 cég van, amelynek részvényeibe nem fektet az alap.

Súlyos korrupció

Súlyos korrupció miatt egyetlen cég sem szerepel jelenleg a kizártak listáján. Az alap történetében két esetben volt arra példa, hogy javaslat született a kizárásra súlyos korrupció miatt, a Siemens és az Alstom esetében. A cégek eltávolítására egyik esetben sem került sor, ehelyett figyelőlistára kerültek. A Siemens esetében - amely cég elismerte a korrupció tényét és egyezségképpen ki is fizetett mintegy egymilliárd eurót a német és az amerikai hatóságoknak kártérítésként - azonban a vállalatnál végrehajtott intézkedéseket elegendőnek találták a korrupció visszaszorítására, a társaság részvényei négy év után visszakerültek a befektetések közé.

Az Alstomnál is elegendőnek találták a figyelőlistát, jelenleg egy éve van ott a vállalat, noha mindkét társaság esetében több országban került sor bírósági eljárásokra súlyos és ismétlődő korrupciós vádak miatt (a Siemens esetében egy 15 éves időszak eseteit vizsgálták, az Alstomnál is több mint tíz év esetei kerültek vizsgálat alá). Az etikai bizottság a Siemens és az Alstom esetében írt levelében is leírja a súlyos korrupció fogalmát, e szerint a jogtalan befolyásolással a cégnek nemcsak előnyhöz kell jutnia, de ennek rendszeresen és kiterjedt módon kell megvalósulnia.

Különösen fontos számukra, hogy a befektetésük tartásával támogatják-e a további korrupciót avagy a cég időközben mindent megtesz esetleg az elharapódzott korrupció megállítására. A Siemens esetében a megtett intézkedések elegendőek voltak a figyelőlistáról való levételhez.

Kapcsolat a magyar társasággal

Az alap eljárására jellemző még, hogy az etikai bizottság már a vizsgálata elején kapcsolatba lép az érintett társasággal - ezért a Mol egyszerű spekulációnak minősítette a Napi Gazdaság cikkét és állította, hogy nincs olyan információjuk, ami a lap cikkét alátámasztaná - és lehetőséget ad neki információszolgáltatásra és védekezésre. Ugyanakkor a két korábbi multi esetében küldött ajánlások szövegéből egyértelmű, hogy a korrupció esetében nem elég a múltat vizsgálni, bármilyen negatív döntéshez szükséges a korrupció folytatódásának veszélye...

A norvég alap éves jelentéseiből kiderül, hogy a Molban lévő tulajdonhányadát 2009 óta majdnem folyamatosan növelte. (Ivo Sanader horvát miniszterelnök 2009 nyarán mondott le és decemberben távozott Horvátországból.) Igaz, 2009-ről 2010-re eladott kevesebb mint 20 ezer darab részvényt, 2011 végére azonban már több mint 45 százalékkal nőtt papírjainak száma, s akkorra már több mint 1,6 millió részvény volt a birtokában, ami 2012 végére 1,7 millió fölé növekedett.

A szerző rendelkezik Mol alapú kötvényekkel

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2013.10.22 07:40

@lauda: Kinek is adták el a MOL részvényeket? Csak nem magyaroknak?! Erre nem büszke?
Mikor is mélyrepült eddig huzamosan a MOL részvényárfolyama? Csak nem a két orbánia alatt?

Mikor is szerezte meg az OMV a MOL részvényeit olcsón? Csak nem I. orbánia alatt?

Most akkor hogy is van ez? Buktunk 1998-2002 között, s buktunk 2010 óta is... Ez hogy egyeztethető össze egy jobber agyában?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lauda, 2013.10.22 06:06

@makkmarci: hogy tanulj
Amíg az angol királynő a kutyámat is lovaggá ütné
, ha ebből a királyságnak haszna származna,
Addig te miről hablatyolsz össze vissza , a pénznek nincs szaga , mint már mondották.
Ha annyira jó hazafi vagy : miért nem azzal foglalkozol, gazdáid miért adták el anno 6000 Ft / db áron a részvényeket???
Oh minő vagyonvesztés , nem tudom ezt , hogy éled meg!!
Inkább keresd a felelfősőket akik elherdáltál az ország vagyonát köztük a MOL-t is !!
Ez így működik egy rendes akár fél ázsiai országban is.
UI: barátom nagyon zötyög rajtad a zakó amit magadra akasztottál!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

makkmarci, 2013.10.22 03:42

Úgy kell annak aki nem pattant le időben és még van befektetése Orbanisztánban.
Nagyon bátrak a Norvégok vagy nagyon hülyék.
Úgy vannak mint a klasszikus viccben a parasztbácsi mikor a nyakába folyt :
No erre nem gondoltam...))

Bhole, 2013. október 22., kedd 2:58
Te mint Orbanisztán bértollnoka mesélj inkább arról, hogy is állnak a Vezéred MOL részvényei!
Micsoda hatalmas üzlet volt ez az adófizetőknek...
22400-ért veszem, most ér 15200-at.. Az ügylet értéke 500 milliárd volt.
Ki a felelős?
Mi a büntetése?
Ne is válaszolj!
Tudom, liberálbolsevik vagyok, a Gyurcsány, a Bajnai és a nemzetközi összeesküvők az okai...
Egy rendes hazafi azért fizet adót, hogy a vezére tőzsdézzen picit. Kell neki egy kis szórakozás!
Megérte így is,majd eccer felmegy az ára..
Arra azért kíváncsi lennék, hogy ilyen mértékű vagyonvesztés milyen következményekkel járna egy cégnél, egy normális országban..
Nem félázsiában!
Egy rendes, normális országban...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bhole, 2013.10.22 02:58

Érdekes megfigyelni, hogy a libsi bértolnokok hogy életben tartják napokon át ezt a témát, ami egy álhíren alapul. A szerzőt az USA-ban már régen hűvöre vágta volna az FBI piacmanipulálásért. De a napi csak nem veszi le a cikket, noha ettől fontosabb hírek szoktak perceken belül eltűnni, amikor rájönnek, hogy azok mégsem a libsiknek kedvezőek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2013.10.21 19:18

Norvégia igen nagy pénz,és tőke kihelyező.Megengedheti magának hogy mérlegeljen kinek a részvényébe fektet.
Számomra szimpatikus az hogy korrupció közelében lévő vállalatokat kiszűrik.Mi a garancia arra hogy a korrumpálódott menedzsment a befektetőket nem verik át?Semmi.
Tehát van kitől tanulnunk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html