A legismertebb virtuális pénz, a bitcoin egysége kedd délelőtt már 194 dolláron is megfordult a japán Mt.Gox devizatőzsdén; a ciprusi válság kiéleződése előtt még bőven húsz dollár alatt volt az árfolyam, azóta viszont a jelek szerint nincs határa az exponenciális emelkedésnek. A korábbi, 2011 júniusban tetőzött bitcoin-buborék még csak 30 dollárig száguldott, ahonnan őszre már újra 2 dollár környékére esett. Megfigyelők szerint van "fundamentális" történet a kiberpénz mögött, hiszen a látszólag nagybetétesek ellen forduló európai válságkezelés, és bitcoin sikerével kapcsolatban felfutó érdeklődés a közösségi és már a hagyományos médiában is önmagában is gerjeszti a pénz árfolyamát. Szállingóznak hírek bitcoinba fektető hedge fundokról, és megtakarításaik egy részét erre a pénzre váltani tervező rettegő spanyol nagybetétesekről is. Maga az árfolyammozgás azonban első ránézésre is csúnya buborékképződésnek tűnik.

 

forrás: bitcoincharts.com
Kép: Napi grafikonok

Nincs könnyű dolga annak, aki shortolni szeretné a bitcoint (bár ez nem is feltétlenül ajánlatos most, amikor még nem látni a szárnyalás és a szélsőséges ingadozás végét), a Businessinsider szerint jelenleg csak a Bitfinex és az ICBIT platformokon lehetséges.

A bitcoin jellegzetessége, hogy kínálatát nem jegybank, hanem egy internetes hálózaton alapuló, peer-to-peer algoritmus szabályozza - eszerint a bitcoin-bányász programokat futattó számítógépeken eleve meghatározott tempóben termelődik a pénz. Eddig 11 millió darabot termeltek meg belőle, ám az algoritmus összesen csak 21 millió darab létrehozását teszi lehetővé. Ez csökkenő ütemben valósul meg a rendszer szerint, a teljes pénzkínálat háromnegyedét a következő években elérik, a következő évtizedben pedig alig fognak új virtuális érmét előbányászni (valójában a program futtatása során léterhozott bonyolult kód az, ami a bitcoin-érmék egyediségét és hamisíthatatlanságát adja). Mivel a kínálat szigorúan korlátozott, ezért - állítják pártolói - kizárt, hogy a jegybankok az ismert devizákhoz hasonlóan folyamatos pénznyomtatással és inflációgerjesztéssel higítsák fel. A kérdés csak az, hogy mi alapján fog eldőlni a virtuális pénz egyensúlyi árfolyama - hogy mennyire átváltható, és mennyire használják értéktárolás vagy spekuláció mellett hétköznapi fizetésre is a valós gazdaságban.

Bitcoin pénzkínálat
Kép: Napi grafikonok

A pénz egyik fő vonzereje inflációállóságán túl, hogy átutalása semmi nyomot nem hagy maga után: a pénzforgalom titkosított, közvetlenül a vevő és az eladó között zajlik - csak a központ nélküli hálózat ellenőrzi a fizetések helyességét. Részben ennek köszönheti kezdeti vonzerejét, hiszen először arról ismert a bitcoin a szélesebb közvélemény előtt, hogy a Silk Road nevű internetes feketepiacon használták. A titkosítás és a központ hiánya miatt elkobozni sem lehet a pénztárca-fájlban tartott érméket (legfeljebb elrabolni, amire jópár példa volt az utóbbi években). A bitcoin ötletét 2008-ben mutatta be egy Satoshi Nakamoto álnéven ismert programozó, aki a jegybankokkal és a kormányokkal szembeni bizalmatlansággal indokolta az új pénznem szükségességét. Különbözik a bitcoin a monetáris intézmények által ellenőrzött fizetőeszközök mellett a többi ismert virtuális pénztől is, hiszen például a World of Warcraft, a Second Life vagy a Facebook pénznemeit az adott szolgáltatást végző vállalatok irányítják (és általában a dollárhoz kötik).

A válságos és bizalmatlan időkben érthető a decentralizált és független virtuális pénz vonzereje, valójában azonban súlyos ellentmondások terhelik. Ha túlságosan sokat ugrál a bitcoin árfolyama - vagy, a mostani helyzetben, túl drágává válik -, akkor könnyen elvesztheti fizetőeszköz-funkcióját. A mostani buborék éppen azért alakulhatott ki, mert nagyon alacsony a kereskedési volumen a dollár-bitcoin piacon, mivel a valós gazdasági tranzakciók elhanyagolhatónál is kisebb része zajlik bitcoinban. Felix Salmon, a Reuters pénzügyi bloggere szerint a bitcoin egyszerre próbál áru és fizetőeszköz lenni; árubeli értékét éppen az adja, hogy fizetésre lehet használni. Viszont ha túl értékes áru lesz, akkor már fizetésre nem használható, ahhoz ugyanis éppen hogy kiszámítható árfolyamra lenne szükség. Ha bitcoin birtoklása azért vonzó a befektetők számára, mert később az értékének emelkedésére számítanak, akkor nyilván nem is fogják elkölteni, és normális pénzként fizetésre használni. Ez a kettősség mindenesetre további bizonytalansába burkolja a pénz jövőjét, ami miatt a stabil árfolyamot is még nehezebb lesz elérni.

Más kérdés, hogy valójában van lehetőség az árfolyam átértékelésére: az algoritmus már átesett néhány változáson, például a "bányászat" bizonyos módjait felfüggesztették, ami az árfolyam kiigazításával egyenértékű. Ha pedig esetleg később valóban bitcoinalapú lesz a gazdaság, akkor akár bitcoinfedezetre adott helyettesítő pénzt is kiadhatnának a jegybankok, amivel szabályozhatóvá válna a pénzmennyiség - persze ebben az esetben kérdés, hogy mi változna a jelenlegi, vagy a korábbi arany- vagy dollárstandard rendszerhez képest.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!