Életveszélyes helyzet jöhet a kórházakban - elfogyott a kábítószer

Életveszélyes helyzetet teremthetett a kórházakban az ópium elleni háború. Bár a XIX. és XX. században ez volt a világ legnépszerűbb kábítószere, mostanra sokkal fontosabb a gyógyászati szerepe. A morfium vagy a fentanil hiába az egyik legelterjedtebb sebészeti fájdalomcsillapító, az Egyesült Államok kábítószerellenes háborúja miatt alternatív megoldásokat keresnek a kórházak. Így viszont egyre több beteg szenved, a gyógyszer-túladagolásos esetek is gyakoribbak lettek. A problémát csak tetézi, hogy Donald Trump perrel fenyegeti a gyógyszergyárakat, melyek részvényárfolyamai beszakadtak. Ez pedig kevesebb kutatási pénzt jelent.
Szabó Dániel, 2018. március 31. szombat, 16:56

A hirtelen, alig előkészített, 2001-ben indult afganisztáni háború mellékhatása volt, hogy soha nem látott mértékben megnövekedett az ország ópiumtermesztése. Emiatt pedig hihetetlen mennyiségű kábítószer ömlött az európai, ázsiai és amerikai piacokra. A heroin bár igazán soha sem ment ki a divatból, második aranykorát élte az 1970-es és 1980-as évek után.

Az Egyesült Államok tiltó, a terjesztők ellen harcoló drogpolitikája pedig nem tudott más megoldást találni, mint a szigorúbb tiltást. Az elmúlt években pedig eljutottak oda, hogy úgy küzdenek az utcai opiátok fogyasztása ellen, hogy már az egészségügyi használatát is korlátozták. Bízva abban, hogy a gyógyszerfüggőség visszaszorítása segíthet a drogháborúban.

Balul sült el

Most viszont sorra szembesülnek azzal az amerikai kórházak, hogy félrekezelt vagy túladagolt betegek jönnek ki az intézményekből. Az opiátok a gyógyászatban teljesen bevettek és elterjedtek: gyors hatású fájdalomcsillapítók és érzéstelenítők, sok műtét során használják ezeket a betegek fájdalmas tüneteinek kezelésére. De a ráktól szenvedők kínjait is ezzel enyhítik.

A probléma az, hogy az amerikai kórházakban a visszaszorítás miatt hiány alakult ki a morfiumszármazékokból. Egyrészt maguk a kórházak kisebb készleteket tárolnak, másrészt a gyártók is átálltak más készítményekre. A betegek így alternatív kezelésben részesülnek: vagy szenvednek a lassabb hatású ibuprofen és egyéb nem kábítószerjellegű készítményektől, vagy olyan erősebb gyógyszereket használnak, amelyekkel túladagolják az ellátottakat.

Utóbbi komoly probléma, amelyre a CNN az állapotokról beszámoló riportjában több példát is hoz. Egy esetben egy beteg túl sok szufentanilt kapott, amely a fentanilnál tízszer erősebb opiát. Utóbbi ráadásul az a gyógyszer, amely hatása 50-szer erősebb a heroinénál, és az elmúlt időszakban teljesen letarolta az utcai drogpiacot. (A világhírű előadóművész Prince halálát is fentanil túladagolás okozta - a szerk.) Ezen pedig a gyógyászati korlátozás semmit sem segít: egyszerű előállítani, és a gyógyszer gyárak által fel nem használt mák épp a kábítószerkotyvasztóknál landol, vagyis a kórházak tiltása épp fordított hatást ért el - ahogy arra a Vox tavaly decemberben figyelmeztetett.

Az Egyesült Államokban valóban komoly problémát jelent, hogy az orvosok túl könnyen döntenek arról, kábítószereket alkalmaznak egy beteg kezelésében. Ennek egyik oka, hogy a vényköteles opioidok nagyon hatékonyak: szinte azonnal csillapítják a beteg szenvedését, szélesspektrumban használhatók, a páciensek pedig azonnal jelzik, hogy jobban érzik magukat. Ez logikus is, hiszen kábítószert kaptak, amelynek épp ez a "kellemessége" okozza azt, hogy egyáltalán léteznek kábítószerfüggők.

Az orvosok ellustultak, 1999-hez képest háromszor annyi opiátot írnak fel, miközben a betegségek száma érdemben nem nőtt. Viszont ezeket jellemzően nem a kórházi kezelések során alkalmazzák, hanem a járóbetegellátásban. Ami azt jelenti, hogy a Donald Trump elnök által tavaly kezdeményezett, nem titkoltan fentanil ellenes törvény rengeteg olyan függőt érintett rosszul, akik otthon voltak, dolgoznak, élik a mindennapjaikat, csak éppen valamilyen szörnyű fájdalmuk van. Ők többségükben nem tudják megvárni, míg találnak számukra egy alternatív, nem függőséget okozó gyógyszert, hisz már jelen van náluk az addikció. Az egész végeredménye pedig az, hogy orvosi felügyelet nélkül szednek utcán vásárolt, kétes minőségű illegális szereket.

Változtatni kell a kezelési eljárásokon

A mérleg tehát az, hogy van egy kapkodva elfogadott szigorítás - az USA Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatósága (FDA) tavaly februárban adta ki jelentését a fentanil-problémáról, míg a tiltásokat az év végére bevezették -, amely felkészületlenül érte az orvosokat, a fogyasztókat és a hatóságokat, emiatt pedig fordított hatást ért el.

Több orvosi kutatóhivatal a Kábítószer-ellenes Hivatallal (DEA) karöltve idén februárban már arról adott ki egy közleményt, hogy az opiátok kórházi használatának visszaszorítása egészen új problémákat okozott: nőtt a kórházi félrekezelések száma, ami a betegek életére is veszélyes - írja a CNN.

Miközben az út valóban helyes, a kábítószerek gyógyászati alkalmazását vissza kell szorítani, de egy átgondolt stratégia mentén. Felkészítve a függőségkezelő központokat a növekvő terhelésre, valamint kész protokollokat kellene kidolgozni a kórházi személyzetnek és a háziorvosoknak, hogy tudják, milyen alternatív kezeléseket használhatnak a különböző esetekben.

A DEA jelentése szerint egyébként évente 60-64 ezer ember halt meg ópiumszármazékok, fentanyl és heroin miatt közvetve vagy közvetlenül az országban.

Mi történik ehelyett?

Az Egyesült Államokban a drogfogyasztás az egyik legnagyobb belügyi probléma. A gyógyászati készítmények, valamint a gyógyszergyárak kézenfekvő bűnbakok lettek, még ha a blaszfemizálásuk nem is hoz megoldást. Az 50 tagállam döntéshozói ezért folyamatosan szigorítanak a felírt kábítószerek alkalmazásán, sokszor csak a bűnüldöző szervek véleményét figyelembe véve, a szakmára nem hallgatva.

A negatív következmények pedig tovább gyűrűznek: a nyakra főre elfogadott tiltásokra a piac a pénzügyi szempontok alapján logikusan reagált. Már február elején kiesett a legtöbb gyógyszergyártó részvénye a befektetésre ajánlott kategóriákból. A döntéshozók pedig rengeteg pert jelentettek be a cégek ellen. Jó példa Bill de Blasio New York-i polgármester esete, aki durván 600 millió dollár értékben állt neki pereskedni a legnagyobb vállalatokkal, így a Purdue Pharma, a Teva Pharmaceuticals Industries (NYSE:TEVA), a Cephalon, a Johnson & Johnson (NYSE:JNJ) alá tartozó Janssen Pharmaceuticals, Endo International és az Allergan (NYSE:AGN) ellen.

A cégek részvényei a pereskedés 2016 januári bejelentése óta közel 15 százalékot estek. Az Insys nevű társaság járt a legrosszabbul: 52 százaléknál is nagyobb már a leértékelődése - írja az Investing News az elemzésében.

Már dollármilliárdok menekültek ki a piacról, ami csökkenti a cégek kutatásokra fordítható forrását. Vagyis így kevesebb tőkéjük van arra, hogy új, opioidmentes készítményeket találjanak és aztán gyártsanak.

Trump még rátesz egy lapáttal

Donald Trump elnök már a kezdetektől kiállt a gyógyszergyárak hibáztatása mellett. Idén március 19-én pedig meglebegtette, hogy az adminisztrációja beperli a legnagyobb cégeket, mert azoknak szerepük van az új "kábítószerfogyasztási járványban".

Kijelentése hatására három ópiumkészítményeket előállító vállalat, az Endo International, a Depomed és a Mallinckrodt részvényárfolyamai beszakadt. Előbbi kettő 4, utóbbi 5,5 százalékot esett még aznap. Azóta pedig nem tudtak talpra állni - ahogy azt a CNBC bemutatta.

A Morgan Stanley piaci értékelésében arra figyelmeztetett, hogy menekülhet ezekből a cégekből a tőke. A saját készítményeket előállító társaságok pedig nagyobb veszélyben lehetnek, mint a generikumok - vagyis licencelt termékek - készítői.

Az amerikai elnök a kábítószerellenes háborút egyre inkább politikája középpontjába helyezi: legutóbb azt jelentette be, hogy halálbüntetést kérne a drogterjesztőkre.

Az USA fellépése - az Euronews beszámolója szerint - azt eredményezte, hogy Európában talált magának piacot a rettegett fentanil. A tiltások már meg is jelentek: decemberben az EU gyógyszerészeti hivatala 3 opiát árusítását tiltotta be. Törvényi szigorításról egyelőre nem esett szó, de remélhetőleg több időt hagynak az ellátórendszernek a felkészülésre, mint tették azt az Egyesült Államokban.

A fotó forrása: Pixabay.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK