Elfogadták a lex Molt - megmenekült az olajcég?

A NAPI Gazdaság cikke A Mol OMV általi felvásárlásának megakadályozására született jogszabály elbánik a tőkepiaci törvény azon rendelkezésével, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal olyan lépéseket, amelyek megzavarhatnak egy nyilvános vételi ajánlattételi eljárást. Mostantól az igazgatóságok és felügyelőbizottságok felvásárlás és ajánlat alatt is tehetnek akadályozó lépéseket, például saját részvényt vásárolhatnak, de akár alaptőkét is emelhetnek (persze ha van erről korábbi közgyűlési döntésük). A stratégiai vállalatok esetében ráadásul az ajánlattevőnek, felvásárlónak először saját legfőbb döntéshozó szervével kellene elfogadtatni az ajánlatot. Praktikusan: az OMV-nak először a saját részvényeseit kellene közgyűlésen megkérdezni, tehet-e ajánlatot a Molra. Az EU-s irányelvhez képest amúgy is igencsak legyengített áttörési szabály is kegyelemdöfést, kap, amelyik cégben állami aranyrészvény van, ott erre ezentúl nem lesz lehetőség. (Azaz, ha az alapszabály előírja, akkor sem törlődnek a szavazati korlátozások automatikusan, ha egy ajánlattevő 75 százalék feletti befolyást szerez.) Ezenfelül ha valaki sikertelen ajánlatot tesz egy cég részvényeire, akkor fél évig nem tehet újabb ajánlatot. A stratégiai cégek vezető testületeit is bebetonozza a javaslat, azokat idő előtt visszahívni csak háromnegyedes szavazati többséggel lehet. S hogy ez ne örökké tartson, az csak egy utolsó pillanatban jött módosításnak köszönhető, amely szerint egyszerű többség elég a leváltáshoz, ha öt évnél hosszabb vagy határozatlan időre vannak megválasztva a testület tagjai. A törvény törli a gazdasági társaságokról szóló törvény előírását is, amely 10 százalékban maximálja az egy-egy cég által vásárolható sajátrészvény-mennyiséget. Így a jövőben - megfelelő közgyűlési döntéssel és erre alkalmas pénzügyi helyzetben - az összes tőzsdei cég szabadon, korlátozások nélkül vásárolhat majd saját részvényeket. Ezenkívül ismét lehetségessé válik, hogy egy-egy részvénytársaság alapszabályában korlátozza az egyes részvényesek által leadható szavazatok mennyiségét. „Nem ütközik uniós jogszabályba a törvény” Az IRM honlapján fellelhető tervezet első ránézésre nem ütközik semmilyen európai uniós jogszabályba, alapelvbe - nyilatkozta lapunknak Várnai Rupert, a Várnai és Társa Ügyvédi Iroda partnere. Ezt támasztja alá az is, hogy az európai belső piacért felelős biztos eddig nem nevesített olyan indokot, amely miatt a törvénytervezet az uniós jogszabályokkal ellentétes lenne, a lex Mol - uniós jogi szempontból - nem korlátozza sem a részvényeseket, sem a tőke szabad áramlását. Az a kritikusok által hangoztatott vélemény sem állja meg a helyét az ügyvéd szerint, hogy az it- és fb-tagok visszahívásának háromnegyedes többséghez kötése aggályos volna, hiszen erre vonatkozó irányelv nincs, ráadásul ilyen kitétel például még az osztrák jogban is fellelhető. Az egy szavazat-egy részvény elv érvényesítése kapcsán pedig maga McCreevy biztos jelentette ki, hogy e vonatkozásban szükségtelen bármilyen uniós beavatkozás. Az EU-országok túlnyomó többségében egyébként van olyan jogszabály, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az ellenséges felvásárlással szembeni védekezésre.