Eljött az ideje, hogy Európa visszavágjon

Évek óta szárnyalnak a tőzsdék, azonban az amerikai részvényeknek nem tud egyik piac sem a nyomába érni. Idén változhat a helyzet, sokan vannak azon a véleményen, hogy eljöhet végre az európai részvények ideje. Már az is nagy emelkedést hozhatna, ha csak egy kicsit csökkenne a lemaradás. A koronavírus hatásaival persze nem számoltak.
Lovas-Romváry András, 2020. január 27. hétfő, 15:20
Fotó: Reuters - képünk illusztráció

A Goldman Sachs elemzői szerint jó év várhat idén a részvénypiacokra, azonban  az európai részvények különösen jól teljesíthetnek - számolt be a befektetési bank elemzéséről Business Insider. Bár a vuhani koronavírusjárvány kedvezőtlen hatásaival vélhetően nem számoltak, a befektetési bank szakemberei szerint egy csomó ok van arra miért is kellene az nagyobb európai vállalatok részvényei előnyben részesíteni az amerikaiakkal szemben.

Az elmúlt évtizedben az amerikai jelentősen túlteljesítette a világ többi részvénypiacát, s ennek sok oka volt - írta ügyfeleinek Peter Oppenheimer, a Goldman vezető globális részvénystratégája. Az egyik ezek közül a részvénypiac árazásának jelentős emelkedése, amelyet elsősorban a jegybanki lazítások fűtöttek. A vállalati profitokra az a jellemző, hogy ha a részvények árazása az egyik évben megemelkedik, akkor a következő évben a vállalatok nyeresége is meredek emelkedést mutat, idén azonban más a helyzet a várakozásaink szerint - írta.

Alig emelkedtek a profitok

Az amerikai részvénypiacon a vállalatok egy részvényre jutó nyeresége a 2008-as válság előtti csúcshoz képest 90 százalékkal emelkedett, ugyanaz a szám Ázsiában 17 százalék, Japánban 12 százalék, Európában alig 4 százalék - mutatott rá Oppenheimer. Az európai tőzsdei cégek profitgyengeségének oka egyébként abban keresendő szerinte, hogy a kontinens részvénypiacain eléggé felülreprezentáltak az úgynevezett érték-részvények a növekedésorientált vállalatokhoz képest. A szakértő szerint ha az európai részvénypiacokat reprezentáló részvényindexekben a szektorok súlya az S&P 500-as indexéhez hasonló lenne, akkor a részvényenkénti nyereségnövekedés mértéke itt is elérte volna az elmúlt 10 évben az 50 százalékot.

Az amerikai cégeknél egyébként a részvényenkénti nyereség növekedéséhez a saját-részvény vásárlások is jelentős mértékben hozzájárultak. A következő években az árazási olló a két piac között várhatóan szűkülni fog, mivel már nem lesznek nyilvánvaló okok az amerikai piac felülteljesítésére. Ráadásul a befektetők idén várhatóan egyre erősebben kezdenek majd koncentrálni az amerikai elnökválasztás jelentette kockázatokra, miközben Európában és Ázsiában kevesebb lehet a kockázat.

Az amerikai és az európai részvények esetében is elmondható, hogy a készpénzhozam (ezt az osztalékhozamból, illetve a részvény-visszavásárlások arányából számolják) jóval a kockázatmentes kötvények hozama felett van. Ráadásul Európában az eltérés, mint bármikor a pénzügyi válság óta eltelt időben - hívta fel a figyelmet a Goldman.

A Bank of America legutóbbi alapkezelői felmérése mindenesetre azt mutatja, hogy a befektetők nagyon bíznak az európai részvények felzárkózásában. A portfóliókban az európai részvényeket felülsúlyozó alapkezelők aránya  nettó 24 százalékra emelkedett a felmérés szerint, ez 3 százalékpontos emelkedést jelent decemberhez képest, s 2018 májusa óta a legmagasabb érték.

Kitört az index

A technikai elemzés eszközei eközben viszont nem nagyon utalnak arra, hogy tényleg véget ért volna az európai részvények lemaradásának korszaka az amerikaiakhoz képest. A 600 legnagyobb európai tőzsdei cég részvényeiből összerakott Eurostoxx 600-as részvényindex tavaly december elején kitört, s sikeres átlépte az a 400 pont közelében húzódó ellenállást, amelyet a válság előtt elért 2007-es csúcsa jelentett, s most már 420 pont felett jár. Erről az ellenállási szintről már legalább ötször lefordult az index az elmúlt 10 év során, s ezzel a hosszútávú grafikonon egy emelkedő háromszöget rajzolt a kitörés előtt. Ebből célár is számolható az index mostani mozgására, ami óvatosabb esetben 470, optimistább verzió esetén 500 pontra mutat.

A problémát most az jelenti, hogy az index S&P 500.as indexhez mért relatív teljesítménye brutális lemaradásban van. Míg az Eurostoxx600 dollárban számított értéke osztva az S&P 500-as index értékével még 0,35 körül tartózkodott a válság előtt, addig ez a hányados mostanra 0,14-re csökkent. Az Eurostoxx értékét euróban hagyva 0,26 és 0,127 a két arány. Az európai index masszív relatív leértékelődését jól mutatja a relatív erő grafikon.



A csökkenő trend egyértelműen látszik. Mivel a relatív erő mutatóból rajzolt grafikonra ugyanazok a törvényszerűségek érvényesek, mint egy egyszerű árfolyamgrafikonra, ezért nagyjából meg is lehet saccolni, hogy mikor beszélhetünk pozitív trendfordulóról ebben a viszonylatban. A dollárban számolt charton a kritikus érték 0,17 és 0,18 között helyezkedik el, azaz ennek áttörése után várhatjuk azt, hogy az európai részvények hosszabb távon is felülteljesítővé válnak az amerikaiakkal szemben.



Ez persze nem jelent ellentmondást a Goldman várakozásaihoz képest. Az európai részvénypiacok ugyanis ez alapján simán felülteljesíthetik 20-25 százalékkal az amerikai tőzsdéket a nélkül, hogy a hosszabb távon fennálló alulteljesítő trendben pozitív változás állna be.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK