
A VW ázsiójának emelkedése mára oda vezetett, hogy a társaság piaci értéken a világ legnagyobb autógyártójává avanzsált, megelőzve a Toyotát is.
Az árfolyam emelkedése ugyanakkor köszönőviszonyban sincs a cég fundamentumaival, hiszen az elemzői várakozások szerint a 2008-as 17 százalékról jövőre 1 százalékra lassulhat a profitnövekedés tempója. Az idei árrobbanás következtében a részvények már a várt nyereség 34,6-szorosán forogtak, ami azt jelenti, hogy az instrumentomok bő háromszor drágábbak, mint a Bloomberg Europe Autos Indexben szereplő másik nyolc autópapír.
A látványos drágulás magyarázata sokkal inkább a spekulánsok ügyleteiben, pontosabban a fájdalmas és példa nélkül álló shortzárási hullámban keresendő.
A hedge-fundok arra játszottak ugyanis, hogy a VW-részvényei esni fognak, mégpedig a fő tulajdonos Porsche további részesedésszerzési terveinek köszönhetően. A szintén német sportautógyártó cég - amely jelenleg a VW 35,1 százalékát tulajdonolja - nemrégiben ugyanis bejelentette, hogy november végére 50 százalék feletti pakett elérését tervezi.
A piaci szereplők a Porsche terveivel összhangban azt várták, hogy a normál, szavazati jogot is megtestesítő VW-részvények, valamint a szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi papírok közötti árfolyamkülönbség csökkenni fog azzal, hogy a sportautógyártó részesedésének növekedésével mérséklődik a szavazati jog ázsiója.
E várakozások nyomán a múlt hónapban a Volkswagen közkézen forgó részvényeinek már mintegy 15 százalékát shortolták, azaz vették kölcsön és adták el, hogy majd később alacsonyabb áron visszavásárolják.
A részvényárfolyam-esésre játszó hedge-fundok számításait keresztülhúzta azonban a globális pénzügyi válság eszkalálódása, aminek egyik epizódjaként bedőlt a Lehman Brothers is. Ez a cég ugyanis jelentős VW-részvény-kölcsönadó volt, szeptember 15-ei összeomlásával azonban a neki kölcsönző bankok nyilván visszakérték a papírokat. Emellett, hogy egyensúlyban tartsák ügyfeleik számláit, vélhetően arra kényszerültek, hogy a nyílt piacon vásároljanak VW-részvényeket. Ez vezethetett a szeptember 18-ai 27 százalékos árfolyamugráshoz, a németországi szabályok szerint akkor járt volna le visszahívási kérés. A részvényt kölcsönzők vásárlásai által generált áremelkedés viszont a shortosokat kényszeríthette pozíciózárásra, azaz további vételekekre.

Sok befektető azért shortolta a normál részvényeket, mert túlértékeltnek tartotta őket - vélekedett Sven Diermeier, a frankfurti Independent Research elemzője, aki szerint tisztán spekulációs okai vannak az áremelkedésnek.
Azt, hogy mára mennyire elszakadt az árfolyam a társaság valós teljesítményétől az is jelzi, hogy a Bloomberg által felmért 40 elemző közül 32 eladásra, 6 tartásra javasolja a részvényt, és csak ketten ajánlanak vételt.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Legolvasottabb

Nem enged az EU a magyar kormánnyal folyó vitában

Máris falnak rohantak a taxisok

Megúszhatatlan a nyugdíjpofon: a megtakarítók gigantikus válság elé néznek

Észak-Koreában most már elszabadulhat a pokol

Lesújtó jelentés érkezett az orosz haderő katonai képességeiről

Kibővül a NATO, de Ausztria rendkívüli döntést hozott

Ez alapján áll vagy bukik a novemberi nyugdíjemelés, minden időst érint
